176812. lajstromszámú szabadalom • Áramlásmérő
3 176812 4 A találmány egyik lehetséges kiviteli alakját az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. ábra az áramlásmérő önmagában ismert érzékelőszervét, valamint annak egy lehetséges, önmagában ismert helyi leolvasású kiviteli alakját, a 2. ábra a találmány szerinti pneumatikus segédenergiával működtetett, forgáStest-záróelemes jelátalakító elvi vázlatát, a 3. ábra a pneumatikus áramlásmérő elvi összeállítási vázlatát tünteti fel. Az 1 csővezetékben, annak tengelyére merőlegesen a 2 mérőelem van elhelyezve, amely az áramló közegben torlóelemként működik, és rajta erőhatás — torlónyomás — lép fel. A 2 mérőelem a 3 rudazaton foglal helyet, amely áthalad az elválasztó 4 membránon. Az elválasztó 4 membrán a 3 rudazathoz van erősítve, így annak úgy tengelyirányú, mint arra merőleges elmozdulását megakadályozza, ezáltal a 3 rudazat az összéerősitési pont körül képes elfordulni. Az elválasztó 4 membrán egyben lezárja a közeg áramlási terét is. Az 5 összekötőcsőben elhelyezett 6 kar a 3 rudazattal mereven van összekapcsolva. Nagyobb nyomások esetén az 5 összekötőcsőbe az elválasztó 4 membrán szilárdságának növelésére a feszített 7 szalagrugók alkalmazhatók. A 6 kar a 9 csavar útján kapcsolva van a 8 fogasivhez, ehhez viszont a 11 fogaskerék, és az arra erősített mutató csatlakozik, ezek együtt egy önmagában ismert torlóelemes, mutatós áramlásmérőt alkotnak, amelynek „nuH”-beállltáSárá á 10 rugó szolgál. Az ismertetett megoldás egyben az önmagában ismert torlóelemes áramlásmérőnek az a kiviteli alakja, amely a jelen találmány célkitűzései során ismertetett határfeltételék között áfarhló közeg mennyiségének olyan mérésére álkalmas, hogy a 6 kár elmozdulásé, illétvé ezen elmozdulás mértéke alakítható át az áramló rhbhnÿiséget jól reprezehtálö pneumatikus jellé. Ennek érdekébeh a 12 tápvezetéken és a 17 fojtáson keresztül érkező pl. Sűrített IfeVégÖt a Í3 rtlérőkamrábá vezetjük, ahol az a tömített nyílásban (szelepülésen) elhelyezett 14 golyóra — az ábrán alulról felfelé — nyomást gyákórol. A Í3 rnérőkamtábdn úrdlkodó rtyórfiás egyben á jelátálákítő kimbhőjfele is, amely az ábrán példaszerűen a 18 nyomásmérő műszert működteti, egyébként a távmérő, szabályozó és/vagy vezérlő rétidszerhez csatlakozik. A Í4 golyót alulról a 21 csavar, felülről á 15 emelő rögzíti, amelyet áz ábrán lefelé egy meghatározott erő, az ábrán a 16 súly terhel. A 15 emelő célszerűen megegyezik az 1. ábrán feltüntetett önmagában ismert torlóelemes áramlásmérőnél alkálhiazott 6 karral, amelyet a 2 mérőelémen ébredő torlónyomás nyomatéka terhel. A 15 emelő helyzetét befolyásoló 19 csavár és az ehhez kapcsolt 20 rugó a kimenőnyomás finombeállítását Szolgálja. A 14 golyó Helyzetét alulról a 21 csavar, csak az álsó véghelyzetében határozza meg. A találmány szerinti áramlásmérő berendezésnél a 15 emelő szerepét a 6 kar tölti be, Így a 14 golyót kívülről a 6 kar támasztja iheg, míg a 19 csavar és az erre erősített 20 rugó á 6 karhoz van csatlakoztatva. A 13 mérőkamra a 3. ábrán a 2. ábrán ábrázolt helyzetéhez képest 90°-kal elfordítva látható. A fentiek szerint kialakított áramlásmérő működtetése SOrán az 1 csővezetékben az ábrákon megjelölt irányban áramló folyadék kinetikus energiája következtében a 2 mérőelem az 1. ábrán példaképpen balra ható torlónyomás keletkezik, ami a 3 rudazatot az elválasztó 4 membránnal való összeerősítési porttja körül elfordítani igyekszik. Ezt az elfordulást úgy tekinthetjük, hogy közte és az áramló mennyiség köéStt egyértelmű függvénykapcsolat van. A 13 mérőkamrában uralkbdó nyoiflásfeéi ä Í4 golyó hasznos keresztmetszete által meghatátózotí fiyomóerő Í4 golyót felemelni törekszik, ennek a 15 emelőre ható 16 súlyból keletkezett nyomaték, illetve a 6 karon a torlónyomásból eredő nyomaték ellenáll. Az egyensúlyi állapotot nyilvánvalóan a nyomaték és a nyomás határozza még. Ha a tíyomaték nagyobb, mint a nyomásból származó erő, és a 14 golyó teljesen felfekszik a szelepülésre, tehát teljes zárásban Van — ez akkor következik be, hä áz 1 csôvëzëtëkbëh áramlás nincs, illetve áiihák mértéke kisebb, mint az áramlásmérő beállított alsó méréshatára — akkor a 13 mérőkamrából távozó kimenőnyomás megegyezik a tápnyomással. Ha a nyomaték annál kisebb, mint a nyomásból származó erő, a 14 golyó megemelkedik, és a 13 mérőkamrából a sűrített levegő a golyó körül távozik. A keletkezett nyomásesés arányos a 14 golyó megemelkedésének mértékével, ezért ez a 13 mérőkamrában uralkodó nyomás értékét is meghatározza, és meghatározza egyben a kimenőjel értékét (nagyságát) is. A terhelés és a nyomás között egyértelmű függvénykapcsolat van. Tehát a 2 mérőelemre ható torlónyomás növekedése a 13 mérőkamrában uralkodó nyomás esésével jár, így a kimenőjel nyomásának csökkenése arányos a közegáramlási sebesség, és ezzel az áramló mennyiség riövededésével, a kettő között egyértelműen meghatározható függvénykapcsólat van. A irtéréshatár beállítása a 19 csavarhoz kapcsolt 20 rdgú megfeszítésével, à thüszér nullázása (illetve a kimenőjel jelszintjének beállítása) pedig a 17 fojtás váltdztatásával végezhető el. A fentiek szerint kialakított áramlásmérődéi nincs olyan csőszűkület, (vagy iránytörés), amelynél a folyadék sebessége egyidejűleg rie növekedne szátnoitévőfen, és ennek következtében a fblyadék bédermedése, á folyadékban levő lebegő anyag kiülepedésé lehetséges lenfle, tűiért is az áramlásmérő dermedésre hajlaríios, ihhömbgén és kicsapódásra képes (hajlamos) anyágokát tartalmazó folyadékok mérésére is alkalmas. Ugyanakkor d távmérő-, szabályozó és/vagy vezérlőberendezés sűrített levegőjéről működtetve ezekhéz, miht érzékelőszérv (jelátalakító) közvetlenül csatlakoztatható. Szabadalmi igénypontok 1. Áramlásmérő, amelynek a folyadékot szállító csővezetékbe (1) benyúló mérőeleme (2), és a csővezetékhez csatlakoztatott ösSzeköíőcsöVe (5), e kettőt egymástól elválasztó membránja (4) Van, azzal jellemezve. Hogy mérőelétne (2) torlóelemes mérőelém, rrielynek hordozó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 <50 65 2
