176809. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyamatosan működő hengerművek tüskéinek szabályozott sebességű mozgatására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176809 jmél. Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja : 1978. V. 3. (lO—263) B 21 B 25/02 ORSZÁGOS Elsőbbsége: Olaszország: 1977. V. 5. (23217 A/77) Közzététel napja: 1980. XI. 28. B 21 C 1/00 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XII. 31. Feltalálók : Calmes Jean Paul technikus, Lausanne, Svájc Cattaneo Filippo technikus, Milano, Olaszország Nessi Aurindo technikus, Albate, Olaszország Szabadalmas : Innocenti Santeustacchio S.p.A.. Brescia, Olaszország Berendezés folyamatosan működő hengerművek tüskéinek szabályzott sebességű mozgatására 1 A találmány tárgya berendezés folyamatosan működő hengerművek tüskéjének szabályzott sebességű mozga­tására. Ismeretes, hogy a folyamatosan működő hengermű­vekben a furattal ellátott csőbugákat tüskére hengerük 5 rá. A hengerlés során az alakítóhengerek a tüskére a cső­bugán keresztül változó erőhatást fejtenek ki az alakítás különböző fázisaiban. Ha tehát a munkadarab és a tüs­ke haladási sebességét kizárólag az alakítóhengerek ha­tároznák meg, az alakítás egyenetlen sebességgel történ- 10 ne, az egymást követő hengerállványokon történő át­haladás során. Ismeretes, hogy az egyenetlen sebességgel történő alakítás számos hengerlési hibát okoz, ami a gya­korlatban megengedhetetlen. Annak érdekében, hogy a csőgyártás során ezek a hen- 15 gerlési hibák ne lépjenek fel, a tüskét szabályozott sebes­séggel kell mozgatni az alakítás idején. Folyamatosan működő hengerművek tüskéjének sza­bályzott sebességű mozgatására ismertek megoldások. Ezek a berendezések, amelyek a tüskével vannak össze- 20 kapcsolva, a tüskét visszatartják az alakítóhcngerekkel együtt történő mozgástól, és az alakításból eredő erő­hatást legyőzve egyenletes sebességgel mozgatják a tüs­két az egymásután következő hengerállványokban. Az ismert berendezések lényegében két csoportra 25 oszthatók. Az egyik csoportban a tüskék szabályzott sebességét vonóorsóval biztosítják, a másik csoportban hidraulikus szerkezettel végzik a tüske mozgatását. A vonóorsóval ellátott berendezésekben a tüske egyik vége, nevezetesen a profilos fejrész kapcsolódik a vonó- 30 orsóhoz tartozó csatolószerkezethez. Ebben az orsora illeszkedő anyák vannak elhelyezve és a tüske fejrésze központosán csatlakozik a szerkezetbe. A vonóorsó hossza természetesen úgy van megválasztva, hogy min­den kívánt lökethossz megvalósítható legyen vele. Az ismert berendezések másik csoportjában a tüske fejrészét tartó csatlakozó elem hidraulikus munkahen­­gcrrcl van összekapcsolva. A hidraulikus munkahenger lökete van ez esetben úgy megválasztva, hogy a tüske úthosszát biztosítani tudja. Mindkét megoldás működésénél az okozza a nehéz­séget, hogy a csöhcngerlés során a tüskére ható vonóerő lökésszerűen változik, ahogy a csőbuga az egyik henger­állványból kifutva a másik hengerállványba kerül. Jel­lemző, hogy nagyobb hcngcrállványoknál a vonóerő csúcsértéke akár 400 tonna is lehet. Emellett a munka­darab és ezzel együtt a tüske sebessége elérheti az 1 m/sec értéket. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a vonó­orsóval történő mozgatás gyakorlatilag használhatatlan. Ez a megoldás csupán kisebb terheléseknél és sebessé­geknél alkalmazható viszonylag biztonságosan. A csú­szó, illetve súrlódó felületeken fellépő erőhatások és a kenés megvalósításának nehézségei a terhelés fokozódá­sával és a sebesség növekedésével lehetetlenné teszik az ilyen szerkezetek eredményes működését. A hidraulikus berendezések jól bírják a nagy erőhatá­sokat is, minthogy itt egymáson kenés nélkül csúszó, illetve súrlódó felületek nincsenek. A probléma ezeknél a megoldásoknál a hidraulikus munkahenger és a szerel-176809

Next

/
Oldalképek
Tartalom