176807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás guadinido-tiazol- és imidazol-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176807 Bejelentés napja: 1978. IV. 20. (IE—834) Elsőbbsége: Nagy-Britannia: 1977. IV. 20. (16 389/77) Közzététel napja: 1980. XI. 28. Megjelent: 1981. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL C 07 D 277/42 C 07 D 233/88 Feltalálók : Yellin Tobias Oregon biológus, Wallingford, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok, Gilman David John vegyész, Macclesfield, Cheshire, Jones Derrick Fleet vegyész, Macclesfield, Cheshire, Wardleworth James Michael vegyész, Macclesfield, Cheshire, Nagy-Britannia Szabadalmas: Imperial Chemical Industries Limited, London. Nagy-Britannia és ICI Americas Inc..Wilmington, Delaware, Amerikai Egyesült Államok Eljárás guanidino-tîazol- és -imidazol-származékok előállítására 1 A találmány tárgyr eljárás új guanid it. . zol- és -imidazol-származékok előállítására. A tr it ■ -ay szerinti eljárással előállítható vegyületek hiszta.mn H—2 antagonista és gyomorsav-szekréciót gátló hatással rendelkeznek. Ismeretes, hogy az emberi és állati szervezetben előforduló, meghatározott élettani aktivitással rendclkr: . hisztamín biológiai hatásának kifejtése során specifikus receptorokhoz kapcsolódik. E specifikus receptorok legalább két, egymástól eltérő csoportba sorolhatók. A specifikus receptorok egyik csoportját_az úgynevezett H—1 receptorok képezik (Brit. J. Pharmac. 27, 427 [1966]); a H 1 receptorok és a hisztamin kapcsolódása a szakirodalomban „antihisztamin-hatású anyagok”nak nevezett vegyületek (például mepyramine) adagolásával gátolható meg. A hisztamin-reeeptorok másik csoportját az úgynevezett H—2 receptorok alkotják (Nature 236,385 [1972]); az ilyen típusú receptorok és a hisztamin kapcsolódása Cimetidin és hasonló anyagok adagolásával gátolható meg. Ismeretes, hogy a hisztamin és a H—2 receptorok kölcsönhatásának gátlása a gyomorsavszekréció visszaszorulásával jár; ennek megfelelően az adott biológiai reakciót gátló hatóanyagok a gyógyászatban a gyomorfekély és a fokozott gyomorsav-termelés által okozott egyéb kóros állapotok kezelésére használhatók fel. Az 1 338 169 és 1 397 436 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás olyan hatóanyagokat ismertet, amelyek a szervezetbe jutva gátolják a hisztamin és a H—2 receptorok kölcsönhatását. Ezek az ismert vegyületek a 4-es 2 helyzetben oldalláncot tartalmazó imidazol- és tiazolszármazékok, ahol az oldallánc terminális atomjához szubsztituensként például karbamid-, tiokarbamid-, guanidin- vagy N-ciano-guanidin-maradék kapcsolódik. Azt tapasztaltuk, hogy ha a fenti típusú vegyületek 2-es helyzetébe egy adott esetben szubsztituált guanidino-csoportot építünk be. olyan új származékokhoz jutunk, amelyek igen nagy mértékben gátolják a hisztamin és a H—2 receptorok kölcsönhatását. A találmány szerint az (1) általános képletű új guanidino-tiazol- és -imidazol-származékokat és azok gyógyászatiig alkalmazható savaddíciós sóit állítjuk elő — ahol X kénatomot vagy —NH— csoportot jelem, Y jelentése kénatom, vegyértékkötés, metilén-csoport, szulhml-csoport vagy cisz- vagy transz-vinilén-csoport, m értéke 0 és 4 közötti egész szám, n értéke 1 és 4 közötti egész szám, azzal a feltétellel, hogy ha Y kénatomot jelent, m értéke csak 1 és 4 közötti egész szám lehet, míg ha Y szulfinilcsoportot jelent, n értéke csak 2 és 4 közötti egész szám lehet, R1 jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy 1—4 szénatomos alkil-csoport, R2 jelentése hidrogénatom, 1—6 szénatomos alkil-csoport, 1—5 szénatomos alkanoil-csoport vagy benzoil-csoport, A jelentése 3,4-dioxo-ciklobutén-l,2-diil-csoport vagy yC=Z általános képletű csoport (amelyben Z je-10 15 20 25 30 176807
