176802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmus-sejtmasszák lipid- és nukleinsavtartalmánal csökkentésére

176802 6 leinsavak pedig 0,5—4,5 súly% maradék nukleinsav­­tartalomig távolíthatók el. A találmány szerinti eljárás kiküszöböli az ismert ha­sonló célú eljárásoknak, mint az oldószerekkel való ke­zelésnek vagy az alkalikus feltárásnak a hátrányait. Nincsen szükség a találmány szerinti eljárásban klóro­zott szénhidrogének alkalmazására. Az ammónium­­hidroxidból és oldószerekből álló elegyekkel történő zsirtalanítás — különösen baktériumtestek esetében — lényegesen tökéletesebb, mint a sejtmassza oldószer-víz elegyekkel való kezelése. Nincs szükség a találmány sze­rinti eljárásban a termék minőségét és alkalmazhatósá­gát rontó szélsőséges hőmérsékletek és pH-értékek al­kalmazására sem. Az energiaszükséglet kisebb, mint az ismert alkalikus feltárási eljárások esetén. A fehérjetar­talom dúsítása eredményesen végrehajtható anélkül, hogy a semlegesítésből származó sók nagy mennyiségei­nek keletkezésével kellene számolni. A szilárd sejtmasszától elkülönített vizes fázis más vízben oldható alkotórészek mellett a nukleinsavakat is tartalmazza; ezek ismert módszerekkel, például savas közegben történő lecsapolással, ultraszűréssel, dialízis­sel vagy enzimes kezeléssel nyerhetők ki. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik ; megjegyzen­dő azonban, hogy a találmány köre semmilyen szem­pontból nincsen ezekre a példákra korlátozva. 5 1. példa Methylomonas dara ATCC 31 226 mikroorganizmust egy metanolt kizárólagos szénforrásként, ammóniát ki­zárólagos nitrogénforrásként, továbbá foszfát-, vas- és magnéziumsókat, valamint a szokásos egyéb nyomele­meket tartalmazó tápoldatban aerob körülmények kö­zött tenyésztünk. Az igy termelt baktérium-sejtmasszát elválasztjuk az oldattól és porlasztószáritással megszá­rítjuk. 100 g fenti módon kapott sejtmasszához 300 g meta­nolt adunk. Az így készített szuszpenzióba keverés köz­ben 10 g ammónia-gázt vezetünk be, amely a folyadék­ban oldódik. A hőmérsékletet az ammónia-gáz beveze­tése folyamán hűtéssel 25 CC és 35 °C között tartjuk. Az így kapott, metanolt, ammóniát és a sejtmasszát tar­talmazó elegyet 20 °C hőmérsékleten 30 percig keverjük. Az elegyet a szilárd fázisnak a folyadékfázistól való elválasztása céljából leszűrjük és a szilárd maradékot újabb 300 ml metanollal mossuk. Újbóli szűrés után a szűrleteket egyesítjük. Az így kapott barna színű oldat tartalmazza a kiindulási anyagban jelen volt lipideket. A metanolt és az ammóniát csökkentett (100 Torr) nyomáson, 40 °C hőmérsékleten ledesztilláljuk az oldat­ból. A kapott maradék, amelynek mennyisége a kiindu­lási anyagként alkalmazott sejtmassza 9,5 súly%-át teszi ki, sötétbarna színű, kellemetlen szagú pépes anyag, amely szabad zsírsavakat, glicerideket, foszfolipideket és szekunder anyagcseretermékeket tartalmaz. A fenti módon extrahált sejtmassza leszűrése során kapott szilárd maradékot 100 Torr nyomáson, 40 °C hő­mérsékleten 5 óra hosszat szárítjuk. így 90 g zsírtalaní­tott sejtmasszát kapunk, amely szagtalan és világosabb színű, mint az eredeti kiindulási anyag volt. Ezt a sejtmasszát azután a nukleinsavtartalom csök­kentése céljából 900 ml vízben szuszpendáljuk. A szusz­penziót keveréssel homogenizáljuk; a szuszpenzió 6,9 pH-értéket mutat. A szuszpenzió hőmérsékletét 55 °C-ra emeljük, to­vábbi 20 percig keverjük ezen a hőmérsékleten, majd 30 °C-ra lehűtjük és centrifugálással elválasztjuk egy­mástól a szilárd és a folyékony fázist. A kapott üledéket újból elkeverjük 900 ml vízzel és az elegyet 20 °C hőmér­sékleten 10 percig keverjük. Ezután újból centrifugáljuk és a kapott üledéket csökkentett nyomáson megszárít­juk. 65 g maradékot kapunk, amelynek nukleinsavtartal­­ma az eredeti 11,2%-ról 1,5%-ra csökkent. A termék száraz állapotban szagtalan, vízzel megnedvesítve kelle­mes szagú. A fenti példában és az alább következő további pél­dákban leírt kísérletek eredményeit a példák után követ­kező la. és Ib. táblázatban foglaltuk össze. 2. példa Kiindulási anyagként ugyanolyan baktérium-sejt­masszát alkalmazunk, mint az 1. példában. Ezt a sejt­masszát az 1. példában leírttal egyező műveletekkel és ugyanolyan eljárási körülmények között kezeljük, csu­pán azzal az eltéréssel, hogy gázalakú ammónia beveze­tése helyett 30 ml koncentrált (33%-os) ammónium­­-hidroxid-oldatot alkalmazunk reagensként. 3. példa A 2. példában leírttal egyező módon dolgozunk, csu­pán azzal az eltéréssel, hogy 30 ml helyett 60 ml tömény (33%-os) ammónium-hidroxid-oldatot alkalmazunk. 4. példa A 2. példában leírttal egyező módon dolgozunk, csu­pán azzal az eltéréssel, hogy oldószerként metanol he­lyett etanolt alkalmazunk. 5. példa A 3. példában leírttal egyező módon dolgozunk, csu­pán azzal az eltéréssel, hogy metanol helyett oldószer­ként glikol-monometilétert alkalmazunk. 6. példa A 2. példában leírttal egyező módon dolgozunk, csu­pán azzal az eltéréssel, hogy oldószerként metanol he­lyett izopropanolt alkalmazunk. 7. példa Kiindulási anyagként az 1. példában említettel egyező Methylomonas darus sejtmasszát alkalmazunk. 100 g porlasztószárítással szárított terméket az 1. példában leírt módon feltárunk és zsírtalanítunk, 15 g ammónia­gáz alkalmazásával. Ezután azonban nem szárítjuk meg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom