176795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fokozott tisztaságú széndioxid előállítására

7 176795 8 Másik alapvető felismerés az, hogy a tökéletesen szá­raz regenerált aktívszén az adszorpció kezdetén a szén­dioxid gázból a szerves anyagokkal együtt a vizet is meg­köti, azonban az adszorpció későbbi szakaszában foko­zatosan kiszorítja az aktívszénből, ami végülis vízhullám formájában jelentkezik az aktívszenes adszorberből ki­lépő tisztított széndioxid gázban. Az ezt követő adszorp­­ciós időben az adszorberbe belépő és kilépő gáz víztar­talma azonos. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az aktívszenes adszorberbe belépő széndioxidgáz nem abszolút vízmentes, számítani kell az aktívszenes ad­­szorber utáni vízhullámra, ami egyrészt eleve kizárja a stabil gázminőség biztosíthatóságát víztartalom szem­pontjából, másrészt pedig, ha adott esetben a széndioxid víztartalmával szemben igen szigorúak a követelmények (pl. atomreaktorok hűtőgázánál), feltétlenül szükséges a vízhullám leválasztása és a víztartalomnak szükség sze­rinti csökkentése, különösen, ha figyelembe vesszük a tisztítósort záró inertgáztalanító desztillációs művelet­nek, a tisztított széndioxidra gyakorolt víznövelő hatá­sát. A fenti problémát eljárásunkkal úgy küszöböljük ki, hogy az aktívszenes adszorberek után előnyösen szilika­­géles adszorbert iktatunk be, ami a víznyomok megkö­tése mellett a széndioxidnál nehezebben illő szagtalan szénhidrogén, főként propán nyomainak leválasztását is elvégzi. A szilikagéles adszorbens regenerálását önma­gában ismert módon végezzük. Alapvető felismerés az is, hogy ellentétben a szakiro­dalommal a nyersgáz kellemetlen szagát nem kizárólag az olaj, hanem a nyersgázban levő kénhidrogén és mer­­kaptánok okozzák. Ugyanis méréseink során a nyers­gázban 2—5 tf.ppm kénhidrogént és 1—5 tf.ppm mer­­kaptánt mutattunk ki! Mivel felismertük azt is, hogy desztillációval vagy rektifikálással a kénhidrogént és a merkaptánt gyakorlatilag tökéletesen eltávolítani nem lehet, a széndioxidnál kevésbé illő szennyező komponen­sek leválasztását végző rektifikáló oszlop után a kénhid­rogén és merkaptánok nyomainak megkötése céljából feltétlenül aktívszenes adszorbert kell beiktatni. A leírásunk bevezető részében leírtak alapján a tisztí­tott széndioxidgáz minőségével kapcsolatban igen sok­félék az igények és ennek megfelelően nemcsak az elő­desztilláló oszlop szennyezőanyagleválasztó hatásfoká­val szemben különbözőek a követelmények, hanem a kénhidrogén és merkaptánok megkötésén kívül, az ak­tívszenes adszorpcióra is változatos feladatok hárulnak. A fenti problémát eljárásunkkal oly módon oldjuk meg, hogy az aktívszenes adszorpciót két egymást kö­vető aktívszenes adszorberben végezzük, amely adott esetben a hozzákapcsolt szilikagéles adszorberrel együtt a szagtalan komponensek megkötését is végzi. További felismerése az, hogy azonos nyomású és hő­mérsékletű nyers széndioxid cseppfolyós fázisa kb. 1200%-kal több olajat és kb. 33%-kal több vizet képes oldatban tartani, mint a gázfázis. Fenti okból a nyers­gáz egy részéből hűtéssel és/vagy expanzióval képződő cseppfolyós széndioxid képes csökkenteni a gáz víz- és olajtartalmát. A fentiek alapján eljárásunkban két, expanziós szelep közbeiktatásával sorbakapcsolt mechanikai szeparátort használunk. Egy darab szeparátor esetén abban expan­­dáltatunk 65—70 att nyomásra. Az első szeparátort nyersgáznyomáson üzemeltetjük, a szilárd és csepp­folyós szennyezőanyagokat a nyersgázból a távvezeték természetes hűtése által, illetve hőszabályozás útján cseppfolyósított széndioxiddal választjuk le. A csepp­folyós széndioxid optimális arányát lángionizációs de­tektoros gázkromatográfiái és elektromos vízmérőmű­szerrel állítjuk be. A második szeparátorban a gázt 50— 60 att nyomásra expandáltatjuk. A cseppfolyósított komponenst folyamatosan ürítjük le a szeparátorokból. Példaként egy fenti módon végrehajtott szeparálás mérési adatait közöljük. Komponensek mg/m3-ben Szeparálás után 83,6 au 28,5 °C Exp. szeparálás után 60 att 24 °C Levá­laszt­va, % izo-pentán 152,0 131,0 normál-pentán 136,0 108,0 2-metil-pentán 60,3 38,0 3-metil-pentán 43,0 24,0 normál-hexán 59,2 29,0 metil-ciklopentán 45,0 16,0 benzol 38,0 5,0 izo-heptán 54,5 17,0 normál-heptán normál-heptán 43,5 12,0 felettiek 345,0 114,0 összes olaj 968,5 494,0 49,1 VÍZ 1494 tf.ppm 1121 tf.ppm 24,9 A közölt példa alapján, figyelembe véve a nyersgáz összetételét is, az első szeparálással az összolaj kb. 40%-a, a víznek pedig kb. 35%-a választható le, az expanziós szeparálás pedig a megmaradt olaj kb. 50%­­ának és a megmaradt víz kb. 25%-ának eltávolítására alkalmas. Összevetve, találmányi eljárásunk szeparáló rendsze­rével végső fokon a nyersgáz olaj tartalmának kb. 70%-a, víztartalmának pedig kb. 50/„-a választható le. Fejtegetéseinket összefoglalva, a részletfelismerések alapján kialakított eljárásunk jellemző tisztítástechnoló­giai lépcsői az alábbiak : A szilárd- és cseppfolyós halmazállapotú szennyező­anyagoknak előnyösen expanzió közbeiktatásával tör­ténő kétlépcsős, cseppfolyós széndioxid jelenlétében vég­zett mechanikai szeparálás után rektifikálással választ­juk le a vizet, olajat és adott esetben ezen túlmenően a butánokat és a propánt, de mindkét esetben az optimális refluxarányt lángionizációs detektoros gázkromatog­ráfiái és elektromos vízmérő műszerrel határozzuk meg. A rektifikáló oszlopon áthaladó kénhidrogént, valamint a szag- és olajnyomokat, megfelelő aktívszenes adszor­­benssel, elő- és főadszorberben kötjük meg, azonban adott esetben az aktívszenes adszorberek a kénhidrogén és propán leválasztását is végzik. A kimerült aktívszenes adszorberek regenerálását az inertgáztalanító oszlop tetőgázával végezzük. Ezt követően a vízhullám levá­lasztása, valamint a víz- és propánnyomok megkötése történik szilikagéles adszorberben, melynek regenerálá­sát az ismert módon végezzük el. Végül a széndioxidnál illékonyabb inertgázoknak és adott esetben ezen túl­menően az etánnak a leválasztása történik rektifikálás­sal, az optimális refluxaránynak lángionizációs, detek­toros gázkromatográfiái való beállítása mellett. A találmány szerinti megoldást a továbbiakban a rajz segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon a talál­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom