176787. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és mérőberendezés élő szövet eltávozása helyének és/vagy jellegének meghatározására

MAGYAR SZABADALMI 176787 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS szolgalati találmány Bejelentés napja: 1976.1. 21. (HA—1006) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 27/46 A 61 B 5/05 Közzététel napja: 1978. VII. 28. , ■ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XI. 30. Feltaláló: Szabadalmas: dr. Pápa Lajos, orvos, Hatvan „RADELKIS” Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet, Budapest Mérési eljárás és mérőberendezés élőszövet elváltozása helyének és/vagy jellegének meghatározására 1 A találmány tárgya mérési eljárás élőszövet elválto­zása helyének és/vagy jellegének meghatározására, gaz­dasági tevékenység körében, főként húsiparban való al­kalmazásra, amelyben az élőszövetbe vagy -szövetre elektródákat helyezünk és az elektródákra kapcsolt 5 mérőeszközzel az élőszövet villamos tulajdonságát mér­jük, továbbá mérőberendezés élőszövet elváltozása he­lyének és/vagy jellegének meghatározására, amely vil­lamos mérőműszerből és a mérőműszer bemenetelre kapcsolt mérőelektródákból áll. 10 A Magyar Onkológia c. orvosi folyóirat 1969. évi szeptember havi számában megjelent „Az elektrolit egyensúlyváltozása a bőr malignus burjánzásaiban” c. publikáció áttekintést ad az élőszövet elváltozások meg­határozásával kapcsolatos eddigi kutatási eredmények- 15 ről és irodalmi forrásokról. A publikációk az élőszövet malignus elváltozásainak meghatározására az ún. ellenállásmérési (impedancia­mérési) módszert ismertetik. Ennek egyik legkorszerűbb módja abban áll, hogy az elváltozott szövet felületére négyszögimpulzust adnak, amely az élőszöveten át jut az érzékelő elektródára, amelyre rácsatlakoztatott osz­cilloszkópon a képernyőn megjelenő jel alakját értéke­lik. A jelalak az élőszövet impedanciájára jellemző. Ez az eljárás élőszövetek felületi elváltozásainak diagnosz­tikai meghatározására alkalmas. Hátránya, hogy csak felületi elváltozások kimutatására alkalmazható, az elektródákat testbe vagy testüregbe bevezetve nem ad megbízható, értékelhető mérési eredményt, mivel a lap-2 hámréteg az, amelynek pusztulása az impedancia kapa­­citív összetevőjét megváltoztatja. Az élőszövet vizsgálata, főleg azonban a malignus tumorok diagnosztikája területén alkalmazott eljárások a technika mai állása szerint viszonylag bonyolultak és időrablók. A hagyományos mikroszkópos szövettani vizsgálat minimális időtartama 24 óra. Gyorsfagyasz­tott metszetek vizsgálata ugyan kb. 10 perc alatt is el­végezhető, de a gyorsfagyasztás a sejteket roncsolja, ezért a vizsgálat értékeléséhez különleges szakmai gya­korlatra van szükség. Ismeretes diagnosztikai eljárás a radioaktív-izotópiás vizsgálat, amely egyrészt költséges berendezéseket igé­nyel, másrészt a sugárártalmak miatt hátrányos. A thermometriás vizsgálatok nem adnak megbízható eredményt. Ultrahangos vizsgálatokkal káros élőszövet elválto­zások lokalizálhatok ugyan, de az elváltozások jellege nem ítélhető meg. Röntgenvizsgálattal 17,5%, gasztroszkópiai vizsgálat­tal 39%, cytológiai vizsgálattal 21%-os bizonytalanság­gal határozható meg a tumor. Az ellenállás és vezetőképesség mérése alapján tör­ténő vizsgálatokkal — mint említettük — csak bőrfelü­leti, ill. laphámmal fedett szövetek elváltozásai határoz­hatók meg, a mérést sok tényező — így pl. a szövet szer­kezete, a tumor felszínének ép vagy sérült volta stb. — befolyásolja. Az ismert eljárások túlságosan körülmé­nyesek és eszközigényesek, ezért állattenyésztésben vagy húsiparban nem alkalmazhatók üzemszerűen. 20 25 30 176787

Next

/
Oldalképek
Tartalom