176783. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus szintkapcsoló

3 176783 4 egyike sem eléggé megbízható ahhoz, hogy segítségével erősen szennyezett és adott esetben zsiradéktartalmú szennyvizek esetében is hosszú ideig használható legyen. Mindazon szintkapcsolóknál ugyanis, amelyeknek a folyadék felszínén elhelyezkedő érzékelő részük van, az ezekre rárakódó szennyeződés megváltoztatja ezen érzé­kelőnek a helyzetét, és így a kapcsoló működésében zavarok keletkeznek. Kedvezőtlen az is, hogy az ilyen típusú kapcsolók — elsősorban az említett nehézségek miatt — gyakori ellenőrzésre szorulnak. Nem váltak be a pneumatikus szintkapcsolók közül a szivattyúval rendelkező ún. „buborékoltató-’ megoldá­sok sem, mivel ezeknél is gyakori az üzemzavar. Amel­lett működtetésükhöz mindig szükség van segédenergiá­ra, a szivattyú pedig önmagában is különleges karban­tartást kíván főleg szennyvizek esetében. A találmány célja olyan szintkapcsoló kifejlesztése, amely kiküszöböli a korábbi megoldások fogyatékossá­gait, a szennyvízkezelés sajátos körülményei kozött-is megbízhatóan működik, és alkalmas ezáltal villamos be­rendezések működtetésére. A találmány feladata ezen­­belül olyan szintkapcsoló létrehozása, amely nem érzé­keny a szennyvíz zsírtartalmára, illetve ezen belül a szennyvízkezelő telepek szívóaknáinak elzsírosodására. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a szintkapcsolót alsó végén szabad nyílással bíró egyszerű merülő csőként kialakított érzékelő szervvel lehet ellát­ni, amely semmiféle eldugulásra, illetve elszennyeződés­re nem érzékeny, és belsejében kialakuló légpárna alkal­mas egy membrán és vele összeköttetésben álló kapcsoló szerv működtetésére. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti pneumatikus szintkapcsoló folyékony közeget befogadó terében, pl. medencében elfoglalt szintjének szabályozá­sára, pl. szennyvíznek tározó térből való átemelésének vezérlésére, — amely készüléknek a folyadékszintet ér­zékelő szerve, valamint az érzékelés alapján a szükséges műveletet elvégző, a szintszabályozás érdekében pl. szi­vattyút megindító vagy megállító beavatkozó szerve van — oly módon van kialakítva, hogy az érzékelő szerv a folyadék felszíne alá nyúló és ott szabad nyílással ren­delkező merülő cső, a merülő cső belsejében légpárna és a légpárnát fölülről határoló, a légpárna nyomás­változásának folyamatos követésére alkalmas rugalmas membrán foglal helyet, a beavatkozó szerv a rugalmas membránnal kényszerkapcsolatban levő és előnyösen rugó ereje ellenében elmozdulásra képes kapcsoló kar, amely a tartani kívánt szinttartomány határértékeinek elérésekor a műveletvégző szervnek, pl. villamos motor­nak indító vagy megállító impulzust adó végálláskap­csolókkal van ellátva. A találmány szerinti pneumatikus szintkapcsoló to­vábbi ismérve lehet, hogy a rugalmas membrán záró­fedéllel rendelkező membránházba van beerősítve, a membránnal kényszerkapcsolatban levő kapcsoló kar pedig előnyösen zárófedéllel bíró kapcsoló térbe nyúlik. A kapcsolótér belsejébe a tartani kívánt szinttarto­mány határértékeihez igazodóan elhelyezett, a kapcsoló kar végálláskapcsolóival együttműködő ütközők vannak beépítve. A kapcsolótér belsejében a kívánt szinthatár elérésekor a kapcsolás esetleges elmaradására fény­­és/vagy hangjelzéssel figyelmeztető vészkapcsoló van el­helyezve. A kapcsolótér belsejében adott esetben a be­jutott nedvesség elpárologtatására alkalmas fűtőbetét is el van helyezve. A találmány szerinti pneumatikus szintkapcsoló leg­főbb előnye, hogy valóban teljességgel érzéketlen a szennyeződések hatásával szemben. Műszakilag előnyt jelent, hogy szerkezeti fölépítése rendkívül egyszerű, kap­csoló terében a végálláskapcsolók közvetlenül működ­tethetők és ezáltal a hozzá csatlakozó villamos berende­zések működtetése is igen egyszerűvé válik. Előny to­vábbá, hogy a belsejében elhelyezkedő működtető ele­mek a szabályozandó szintű közeggel nem érintkeznek, és így az bennük kárt tenni nem tud. A szintkapcsoló gazdasági előnye egyrészt abban van, hogy járulékos energia a működtetéséhez nem szükséges, másrészt nem kíván felügyeletet, nem rendelkezik gyorsan elhaszná­lódó alkatrészekkel, és emiatt az eddig ismert szintkap­csolóknál számottevően hosszabb élettartamú. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján mu­tatjuk be közelebbről. A mellékelt rajzon a találmány szerinti pneumatikus működtetésű szintkapcsoló hossz­­metszete látható. A szintkapcsoló lényeges szerkezeti elemei a korrózió­­álló anyagból, célszerűen műanyagból készülő 1 merülő cső és a hozzá légmentes zárással illeszkedő 2 membrán­ház. A 2 membránházban helyezkedik el a 3 rugalmas membrán, amelyhez a 4 kapcsoló kar csatlakozik. A 4 kapcsoló kar összeköttetésben van az 5 rugóval, továbbá el van látva a 6 ütközőkkel. Ez utóbbiak a 7 végállás­kapcsolókkal vannak működő kapcsolatban. A 7 vég­álláskapcsolók célszerűen a 8 zárófedéllel vannak elta­karva és a nedvesség hatásától megvédve. A 3 rugalmas membrán mozgatja a 4 kapcsoló kart, melynek alaphelyzetbe való visszahúzására szolgál az 5 rugó. A szintkapcsoló 1 merülő csöve belenyúlik a szennyvizet befogadó szívótérbe. A vízszint emelkedése esetén az 1 merülő csőben a bennrekedt légpárna egyre nagyobb erővel nyomja föl­felé a 2 membránházban elhelyezett 3 rugalmas memb­ránt. Ennek hatására az fölfelé mozdul, és magával viszi az 5 rugó ereje ellenében a 4 kapcsoló kart. Amikor a 4 kapcsoló kar fölső 6 ütközője elér, fölső 7 végállás­kapcsolót, akkor ez utóbbi indító impulzust ad a szi­vattyút meghajtó motornak. A vízszint csökkenése esetén az 1 merülő csőben levő légpárna kitágul, nyomása csökken, az 5 rugó pedig alaphelyzetébe visszajuttatja a 4 kapcsoló kart. Ilyenkor az alsó 6 ütköző érintkezik az alsó 7 végálláskapcsoló­val, és ennek impulzusa kikapcsolja a szivattyú meghajtó motorját. A 8 záró fedéllel letakart 9 kapcsolótérbe be­építhető egy további ún. vészkapcsoló is, amely alkal­mas arra, hogy vészjelzést adjon, ha a szivattyú bekap­csolása valamilyen okból nem következett be. A találmány szerinti szintkapcsoló rendkívül üzem­biztos, fölépítése pedig igen egyszerű. Különösen ked­vező, hogy alkalmazható kezelőszemélyzet nélküli auto­matizált szennyvízkezelő telepeken is. Előny továbbá, hogy a szennyvíz által szállított — úsztatott vagy lebeg­tetett — szennyeződésekre érzéketlen, mivel az uszadék csak az 1 merülő cső falán tud lerakódni. A tapasztalat szerint az 1 merülő cső alsó vége sem tömődik el, mert a szivattyú által keltett örvénylés a szennyeződéseket mozgásban tartja. A 9 kapcsolótérben elhelyezett 10 fűtőbetét segítségével gondoskodni lehet arról is, hogy az esetleg oda bejutott nedvesség elpárologhasson. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom