176775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa vagy hasonló cellulóz tipusú éghető anyag égését késleltető, karbamid-formaldehid kondenzációs terméket tartalmazó bevonat előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 176775 Nemzetközi osztályozás: ¥ Bejelentés napja: 1977. VIII. 18. (El—759) Közzététel napja: 1980. XI. 28. B 27 K 3/12 C 09 K 3/28 C 08 G 12/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. XI. 30. Feltalálók : Beretzky Albert, oki. vegyészmérnök, Budapest, 45% Hámori György, oki. vegyészmérnök, Budapest, 17,5% dr. Kovács Károly, oki. mérnök, Budapest, 20% Wlasitsch László, oki. vegyészmérnök, Budapest, 17,5% Szabadalmas: Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, Budapest Eljárás fa vagy hasonló cellulóz típusú éghető anyag égését késleltető bevonat előállítására 1 A találmány tárgya eljárás fa, vagy hasonló cellulóz típusú éghető anyag égését késleltető bevonat előállítására. A fa vagy hasonló cellulóz, lignin alapanyagú építő és szerkezeti anyag 220—250 °C feletti hőmérsékletre hevítve bomlani kezd, a felszabaduló gázok pedig meggyulladnak. Régi törekvés a fa vagy ahhoz hasonló anyagoknak éghetőségét csökkenteni. Számos bevonó anyag ismeretes a faanyagok égésének csökkentésére, illetve késleltetésére. Az ismert lángmentesltő illetve égést késleltető anyagokat részben impregnálás útján, részben bevonatként alkalmazzák és azok hatásukat mechanikus úton; az anyag elszigetelésével a tüztől; olvadékképzéssel; habréteg képzéssel ; oltógáz fejlesztéssel, vagy a faanyag felületének elszenesítésével, tehát hőszigetelő szénréteg létrehozásával, vagy a felsoroltak kombinációjával fejtik ki. A megválasztandó égést késleltető anyagnál lényeges kérdés az alkalmazott anyag védőhatásának időtartama, öregedés állósága, valamint a különböző klimatikus és egyéb környezeti behatások elleni állóképessége. Jelentős tényező emellett az égés csökkentésére felhasznált anyag mennyisége átszámítva a védendő faanyag köbméterére, vagy négyzetméterére, továbbá annak egységára és az égést késleltető kezelés költsége. Az ismert és régóta alkalmazott lángmentesítő szerek általában ammóniumfoszfátokat vagy alkáliborátokat tartalmaznak. Hátrányuk ezen ismert szereknek, hogy a megfelelő védőhatást csak nagy mennyiségű anyag felhasználásával a védeni kívánt faanyag telítése útján le-2 hét elérni. Használatosak a vízüveg alapú lángmentesítő szerek is. Bár ezeket az anyagokat felületi rétegben bevonatként alkalmazzák, mégis az ilyen bevonat hátránya, hogy az idők folyamán a levegő széndioxidjának hatására kémiai változást szenved, megrepedezik, lepattog és ennek következtében védőhatását elveszíti. Ismertek olyan bevonóanyagok, pl. polivinil-acetát kötő és ammónium-foszfát gázképző anyagot tartalmazó bevonatok, amelyek elegyek, és amelyek a szerkezetre felhordva tűz esetén habképző oltógázt, felületi elszenesedést, vagy ezek kombinációját biztosítják. Ezeknél a bevonatoknál az öregedés során — pl. légnedvesség hatására — a primer hatékonyság csökken, és hő hatására képződő habréteg állékonysága, stabilitása korlátozott. Ezen készítmények hátránya az is, hogy fedőhatású átlátszatlan réteget képeznek, rontva a védeni kívánt felület esztétikáját. Hátrányt jelent továbbá az, hogy az ilyen bevonatok nehezen védhetők a víz, gőz, ill. hőmérsékleti behatások ellen. A gőz-, ill. vízállóság javítására szolgáló védő lakkréteg alkalmazását ezek a lángmentesítő anyagok általában nem bírják, védőképességüket a felületekre felhordott lakkréteg következtében elveszítik. A 917.334 sz. kanadai szabadalmi leírás szerint 1 mól karbamidot, 3 mól diciándiamidot és 4 mól foszforsavat és formaldehidet használnak, vizes közegben, 100 °C körüli hőmérsékleten. A karbamidot, a diciándiamidot és formaldehidet először lúgos közegben reagáltatják, majd ezután adnak foszforsavat az Így nyert termékhez. 5 10 15 20 25 30 176775
