176769. lajstromszámú szabadalom • Berendezés géppel előállított ampullák lezárására
3 176769 4 itt fel nem tüntetett gépből forró 12 ampullákat szállít a 13 adagoló szerkezethez. A 13 adagoló szerkezetnek 14 ütközője van, amely mindenkor egy 12 ampullát tart vissza. A 15 rudakon rögzített 16 tolattyút a 17 léghenger ütemesen ide-oda mozgatja. Ezzel mindenkor egy-egy 12 ampullát továbbít a fogók szétnyitott 18, 19 pofái közé. A fogók a 20 láncra vannak szerelve. A 18 pofák elfordítható emelőt képeznek, a 19 pofák pedig rögzített prizmák. Minden 18 pofát egy itt nem ábrázolt rugó nyom a 12 ampullára és tartja azt szorosan fogva. A 20 láncon levő fogók kinyitására szolgát a szakaszosan működő 21 léghenger, amely a 22 mozgató tag révén a mindenkori 18 pofa 23 nyúlványát nyomja. Valahányszor egy 12 ampullát a 16 tolattyú egy fogóba nyom, a 20 lánc egy szakasszal — lépéssel —- tovább halad. A 20 lánc mozgatása végett a 24 lánckereket a 25 emelő a 26 összekötőrúd révén forgatja, egy nem ábrázolt kilincsmű közvetítésével. A 25 emelő a 27 tengelyen elfordíthatóan van ágyazva és a 28 körhagyó tárcsa hajtja meg. A 24 lánckerék szakaszosan akkora elfordulásokat végez, amely két, egymást követő fogó közti távolságnak felel meg. A 20 láncnak az ábrázolt esetben negyvenkét foga van. Vezetésére a 24 lánckeréken kívül még a 29 terelőkerekek szolgálnak. Az I hely elérésekor a szakaszos működésre vezérelt 30 léghenger a 31 és 32 mozgató taggal mindenkor két fogót nyit ki. A fogók kinyitása után a 12 ampullák a 33 felfogó prizmába hullanak. A 33 felfogó prizma függőleges irányban ide-oda mozog. E cél érdekében a 34 rúdra van felerősítve, amely a 35 vezetékében függőleges irányban mozgatható. A 34 rúdhoz a 36 tengelyen forgathatóan ágyazott 37 emelő kapcsolódik, melyet a 39 körhagyó tárcsa 38 tolórúdja ide-oda mozgat. A 39 körhagyó tárcsa 38 tolórúdja által 37 emelőre átvitt mozgás kényszeríti a 33 felfogó prizmát a fel- és lefelé haladó mozgásra. Amikor az ampullákat a fogók a felfogó prizmának adják át, ez legmagasabb helyzetében van. Az átadás után a prizma lesüllyed. A 33 felfogó prizma része az átrakó szerkezetnek, amely mindenkor két ampullát vezet át a gyorsabb ütemben szakaszosan mozgó és lényegében a 20 láncból és a 18, 19 pofákkal rendelkező fogókból álló szállítószerkezetből a lassúbb ütemben szintén szakaszosan mozgó második szállító szerkezetbe. Az ampullák átrakására szolgál a 40 tolattyú, amely két rögzített 41 vezetőrúdon vízszintes irányban eltolhatóan ágyazott. A 40 tolattyú egyik végén két 42 tolófejet hord, melyek a lesüllyesztett 33 felfogó prizmában levő ampullákkal egy irányba esnek. A 40 tolattyút mechanikus meghajtás ütemesen ide-oda mozgatja, mégpedig a 43 rugó hatásával szemben a 44 tengelyen ide-oda forgatható kétkarú 45 emelő segítségével, amely egyik, 46 villaként kiképzett végével a 40 tolattyú 47 görgőjét fogja körül (5. ábra). A 45 emelő hajtására szolgál a 48 összekötőrúd, amely a 49 emelőhöz csuklóval van kapcsolva. A 49 emelőn 50 görgő van, amely az 51 körhagyó tárcsán legördül. A 42 tolófejek ütemes ide-oda mozgása által a 12 ampullák a 33 felfogó prizmából két 52 ampullatartóba kerülnek. Minden 52 ampullatartó négy forgathatóan ágyazott 53 hengerből, egy 54 tartóból és egy 55 tolócsapból áll, mely utóbbi az 54 tartóban fel- és lefelé mozgathatóan ágyazott. Az 54 tartót a felső 56 lánc és az alsó 57 lánc tartja. Az 58 rugó készteti az 54 tartón levő 53 hengereket és az 55 tolócsaphoz kapcsolt hengereket egymás felé való közeledésre. Az ampullatartó szerkezetének részleteit a 7. ábra mutatja. Az ampulláknak a 33 felfogóprizmából az 52 ampullatartóba történő átadása előtt az ütemes működésre vezérelt 60 léghenger 59 dugattyújával az 55 tolócsapot felfelé nyomja. Ha az ampullák áttolódtak az ampullatartóba, átvezéreljük a 60 léghengert, ezután az 55 tolócsap újból lefelé halad és az ampullát a négy 53 henger prizmaként tartja. Az 53 hengerek szétnyílt állását az 5. ábra szaggatott vonalakkal ábrázolja. Az 56 és 57 láncokon ötvenhat darab ampullatartó van rögzítve. Az 56 és 57 láncok a párosán szerelt 61 és 62 lánckerekeken futnak. A 62 lánckerekeket a 63 kapcsolócsillag a 64 kapcsolópályáról vezérelve (2. ábra) szakaszosan két osztással, tehát két 52 ampullatartóval fordítja tovább. A 64 kapcsolópályát egy önálló hajtómű vagy az ampullagyártó gépről hajtja meg. A 61 és 62 lánckerekeket a 65 és 66 agyak hordják és ezek a 68 és 69 csapágybakokhoz tartozó 67 tengelyeken vannak ágyazva. A 65 agyhoz tartozó 67 tengely alsó végén tartja a 63 kapcsolócsillagot. A 68, 69 csapágybakok a 70 alaplapra vannak erősítve és ez a 71 állvány tartozékát képezi (2. és 3. ábra). Az ampullák az 52 ampullatartóból a 72 csőtűkkel szembe kerülnek azért, hogy a csőtűk elülső végükkel az ampullákba nyúlva azokat kifújják (1. ábra). Tíz 72 csőtű van egymástól egy-egy osztásnyira egymás mellett elhelyezve. Miután az ampullatartók az ampullákkal mindenkor dupla osztásnak megfelelő lépéssel haladnak tovább, a 72 csőtűk minden ampullát ötször fújhatnak ki. A 72 csőtűk a 73 tolattyúra vannak felerősítve, amely két álló 74 rúdon eltolhatóan van ágyazva. A 73 tolattyú ide-oda mozgatására az itt nem ábrázolt léghenger szolgál. Steril, szűrt levegővel is lehet valamennyi csőtűt táplálni, vagy a csőtűk egy részének segítségével az ampullákat gázzal kifúvatni. A két 74 rúd a 75 keresztrúddal van összekötve. Ez a 75 keresztrúd a 76 állítócsavart és a 77 ellenanyát hordja. A 76 állítócsavar vége a 73 tolattyú 78 keresztrúdjának ütközője. így tehát a 76 állítócsavarral válik lehetővé, hogy a 72 csőtűk löketét a gyártandó ampullák nagyságától függően határoljuk be. A 12 ampullák kifújó munkaállomásához csatlakozik az ampullák lezárását végző munkahely, amely 79 lehúzószerkezetekkel és 80 égőkkel van felszerelve. A lehúzószerkezetnek két 81 lehúzó-fogója van, mindegyik két 82 és 83 pofával, melyek egymással szemben mozgathatók és eközben feszítést hajtanak végre. A lehúzószerkezetben forgathatóan ágyazott 84 fogótartó egyik végén két 85 tengely van, melyeken a 82, 83 pofák 86, illetve 87 konzoljai forgathatóan vannak ágyazva. A konzolokon 88 lyukak vannak és ezekbe a 90 tolórúd 89 csapja kapaszkodik. A 90 tolórúd ide-oda mozgását a 91 léghenger hajtja végre, amely 92 kapcsolórúd révén kapcsolódik a 90 tolórúd hátsó végéhez. A 91 léghenger a 79 lehúzószerkezetben van csapágyazva, ezt pedig a 93 szán hordja, amely a két 94 rúdon — ezeket a 95 és 96 csapágybakok tartják — ide-oda mozgatható. A lehúzóművelet alatt merülnek a 81 lehúzófogók 82 és 83 pofái a 12 ampullák belsejének felső részeibe. Az ampullákat a 80 égők egyidejűleg felmelegítik és a 90 tolórudak a 4. ábra szerint balra mozognak. Ezáltal szétfeszülnek a pofák és az ampullák falának belső részéhez támaszkodnak. A 79 lehúzószerkezet visszafelé 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
