176744. lajstromszámú szabadalom • Kisállattartási épületek komplex fűtő-szellőztető rendszere
5 176744 6 eloszlás egyenletessége kifogástalan lesz. A gyakorlat szerint egy átlagosnak tekinthető kb. 4 m magas belvilágú baromfitartó helyiség esetében a perforált és perforálatlan felületek aránya 3 : 1 — 1 : 1, célszerűen 2: 1 nagyságrendű lehet, hogy ekkor még a lefelé haladó lég- 5 áramlatok ne szélesedjenek ki és elegendő mennyiségű helyiség-levegő jusson vissza az álmennyezet felé. A perforált és perforálatlan álmennyezeti felületek arányának a megválasztásával az álmennyezet perforálási tényezője és a légsebességet meghatározó perforált tiszta kereszt- 10 metszet változtatható és ennek révén a levegőztetett térbe, illetve terembe irányuló kifúvási sebesség, a teremhőmérséklet és annak egyenletessége, a légcsere-szám az éghajlati viszonyoknak megfelelően is változtatható, beállítható, illetve szabályozható. Igen fontos, hogy a 15 helyiség levegőjének felfelé áramlása a falak mentén is létrejöjjön, mely okból is a falak mentén körben célszerűen perforálatlan felületsávot kell hagyni, amivel elősegítjük a káros huzatjelenségek csökkenését. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a 3 álmennyezet 20 feletti 4 levegőelosztó térbe befúvott levegő egyenletes eloszlásának is, azaz szükséges a levegőnyomásnak a perforációkban való csökkentése, fojtása is. Ezért a légsebességet a perforált felületek lyukaiban megközelítőleg 3 m/sec értékűvé kell tenni. így a zajszint is kedvezően 25 alakul. Mivel a jó légeloszlás feltétele, hogy a perforált felületek lyukaiban, illetve átáramlási nyílásában a sebesség azonos legyen, a legegyszerűbb megoldás az, hogy a perforált álmennyezet és az 1 tetőszerkezet közötti teret használjuk légelosztó kamrának, azaz 4 levegőelosztó térnek. Célszerű kiviteli változat a fémkazettás álmennyezet (3. ábra), melynek tartórendszeréül előnyös azt a 12 csőrendszert felhasználni, amely egyúttal télen a sugárzó hőleadást is biztosítja, ha a csőrendszerben megfelelő 35 hőmérsékletű vizet keringtetünk. Ily módon az álmenynyezet egyenletesen osztja szét a hősugárzást az egész helyiségben. A besugárzott felületek a sugárzást részben elnyelik és ezáltal felmelegednek, részben pedig visszaverik és így az egész helyiség egyenletesen melegszik fel. 40 Ezt a jó hatást tovább erősíti a perforált felületrészeken át történő levegőbevezetés, mert így a levegő már az álmennyezet közelében, a keveredési zónában csökkenti az álmennyezet és a helyiség levegője közötti hőmérséklet-különbséget. Ennek a megoldásnak még további 45 előnye, hogy az adott esetben a helyiség hűtésére is alkalmas, mert a nyári idényben hideg víz, vagy esetleg egyéb hűtőközeg is keringtethető az álmennyezetet tartó 12 csőrendszerben. A 4. és 5. ábrák összehasonlítóan mutatják be az egy- 50 azon —18 °C-os belső levegőhőmérséklethez tartozó hőmérséklet-eloszlást azonosan 4 m magasságú levegőztetett tér esetében, éspedig a 4. ábrán a hagyományos konvekciós hőközlési módszernél elért hőmérsékleteloszlást a 13 görbe, az 5. ábrán pedig a találmány 55 szerinti sugárzó hőközlési módszernél megvalósított hőmérséklet-eloszlást a 14 vonal mutatja. Jól látható, hogy a találmány szerinti fűtő-szellőztető rendszer esetében a 0,15—0,25 m-es keveredési zóna alatt közel egyenletes hőmérséklet-eloszlást érünk el a 6 levegőztetett térben, míg a hagyományos rendszer esetében a 13 hőmérséklet-eloszlás a már említett kedvezőtlenebbet mutatja. A találmány előnyei abban foglalhatók össze, hogy — megoldja az intenzív kisállat-tartó helyiségek egyenletes hőmérséklet-eloszlásának és szellőztetésének problémáját, és ezáltal kb. 8% hozamnövelést eredményez, —■ az egyenletes hőmérséklet a beállított szinten tartható és jól automatizálható, — a fémkazettás álmennyezet fűtésre, hűtésre egyaránt alkalmas, beruházási költsége elviselhető és alkalmazásával megtakarítható az egyéb hagyományos hőleadó berendezés költsége, — a m2-enként kb. 200 m3/ó levegőmennyiség huzatmentes bevezetését és a rendszer alacsony zajszintű üzemeltetését teszi lehetővé. Szabadalmi igénypontok 1. Kisállat-tartási épületek komplex fűtő-szellőztető rendszere azzal jellemezve, hogy az épületek tetőszerkezete (1) és a részlegesen perforált álmennyezete (3) által határolt és fűtő-, adott esetben hűtő-csővezetékkel (12) ellátott levegőelosztó tere (4), ebbe csatlakozó levegőbefúvó szerkezete(i) (2), továbbá az álmennyezet alatt levegőztetett tere (6) és ennek célszerűen az alsó 30 felében levegőelvezető nyílása(i) (8) vannak, mimellett a részlegesen perforált álmennyezeten, a levegőztetett teret határoló falak között perforálatlan és perforációval ellátott felületek vannak váltakozva kialakítva, amelynek megválasztásával az álmennyezet (3) perforálási tényezője és a légsebességet meghatározó perforált tiszta keresztmetszet változtatható. 2. Az 1. igénypont szerinti fűtő-szellőztető rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az álmennyezet (3) perforálatlan kazettákból (10) és perforált kazettákból (11) van összeállítva. 3. Az 1. és 2. igénypontok bármelyike szerinti fűtőszellőztető rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az álmennyezet (3) tartószerkezete a fűtő-, adott esetben hűtőközegek csővezetékei (12). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti fűtőszellőztető rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a levegőbefúvó szerekezet(ek) (2) szívótorka részben az álmennyezet (3) perforálatlan felülete alatti levegőztetett térbe (6) nyitott és a levegőelosztó térben (4) baktericid lámpák vannak. 5. Az 1. igénypont szerinti fűtő-szellőztető rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tetőszerkezetnek (1) a levegőelosztó tér (4) felőli felülete méretezett hőszigeteléssel (9) van ellátva. 6. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti fűtőszellőztető rendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az álmennyezetben (3) a levegőztetett teret (6) határoló falak mentén perforálatlan felületsávok vannak. 4 rajz, 5 ábra A kiadásért felei: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.1420.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3
