176735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett geometriájú, síkszimmetrikus testek előállíttására és szerszám az eljárás foganatosítására

3 176735 4 A találmány alapja az a felismerés, hogy az összetett geometriájú, síkszimmetrikus testek egy részének elő­állításánál hasznosítható azok geometriájának egy sajá­tossága, nevezetesen az, hogy van az előállítandó kész­terméknek olyan szimmetriasíkja, melynek mentén a szimmetriasík egyik oldalára eső féltestet — a másik féltesthez viszonyítva — 180°-kal elforgatva a nem forgástest késztermék helyett forgástestet kapunk. Ha valamely előállítandó készterméknél találunk ilyen szimmetriasíkot, akkor lényegesen kedvezőbb technoló­giát alkalmazhatunk, mint a technika állása szerint. Ilyenkor ugyanis a találmány szerint a következőképpen járunk el : 1. Meghatározzuk azt a szimmetriasíkot, mely eleget tesz ennek a feltételnek. 2. Előgyártmányként előállítjuk az így meghatározott forgástestet. 3. Az előgyártmányt a szimmetriasík mentén elvágjuk, az egyik féltestet a másikhoz képest e sík mentén 180°­­ban elforgatjuk és a két féltestet az így létrejött kölcsö­nös helyzetben ismert módon, célszerűen hegesztéssel egyesítjük. Bizonyos esetekben ez a technológia már akkor is nagyon előnyös, ha a forgástest előgyártmányt pl. for­gácsolással készítjük. Általában azonban sokkal előnyö­sebb korszerűbb technológiák alkalmazása a forgástest előgyártmány előállításához is; különösen előnyös pl. valamely nyers előgyártmányból robbantásos alakítás­sal előállítani a forgástest előgyártmányt. A robbantásos alakítás önmagában ismert eljárás. Ha azonban a késztermék alakjának forgástestté egy­­szerűsítésekénti, találmány szerinti előgyártmány kiala­kítását kombináljuk ezen előgyártmány robbantásos alakítással — nyers előgyártmányból — való előállításá­val, akkor jelentősen csökkenthető az ilyen — össze­tett — geometriájú termékek előállításának bonyolult­­sági foka és ráfordításigénye. Az alakítás a megfelelően kialakított szerszámban egy műveletben történhet, bele­értve pl. a csonk kiképzését is. A nyers előgyártmány forgástest előgyártmánnyá alakításához az egymatricás gyártó szerszámon kívül más gyártóberendezés nem kell. További előnnyel jár e szerszámnak a találmány szerinti kialakítása, melyet ugyancsak a forgástest elő­gyártmány alkalmazása tesz lehetővé. Hasonló alakú forgástestek előállításához a technika állása szerint olyan szerszámokat alkalmaznak, melyek súlyosak és nehezen kezelhetők; a megbontáshoz nagy — gépi — erő szükséges. A találmány szerinti szerszám — az ismertekhez ha­sonlóan —■ nyomásálló házzal van kialakítva, mely a forgástest (a találmány szerinti alkalmazás folytán a forgástest előgyártmány) kiemeléséhez szétszedhető, majd az újabb — nyers — előgyártmány behelyezése után újra nyomásállóan összeszerelhető. A találmány szerint azonban a házat a forgástest hossztengelyét ma­gában foglaló síkban egymáshoz illeszkedő — egyező üregalakú — két rész alkotja, a robbanótér alakadó felületét képező héj műanyagból készül, a ház külső fa­lát acélból — vagy azzal ekvivalens szilárdságú szerke­zeti anyagból —• készítjük, s a héj és a külső fal közötti teret betonnal töltjük ki. így kedvezőbben hozható létre a szükséges hidraulikus nyomás és a szétszerelés kézi erővel történhet. A találmány szerinti eljárást a foganatosításhoz alkal­mazható robbantásos alakító szerszámmal együtt a nagyfeszültségű gáz-szigetelésű villamos berendezések burkolatának sarokidomtestje példáján, rajzok segítsé­gével ismertetjük, amely rajzok közül az l.ábra a sarokidomtest csonka-kúpokból össze­állított nyers előgyártmányát szemlélteti, a 2. és 3. ábra a robbantásos alakító szerszám kiviteli példáját mutatja, a 4. ábra a találmány szerint meghatározott forgás­test előgyártmányt szemlélteti, feltüntetve az osztás sík­ját, az 5. ábra a sarokidomtest egyik felét ábrázolja, a szimmetriasíkján keresztül történő osztás utáni állapot­ban, a 6. ábra a sarokidomtestet mutatja be a kész állapo­tában. A példaképpen választott sarok-idomtestet a talál­mány szerint a következőképpen állítjuk elő; Az 1. ábrán mutatott, csonka-kúpokból összehegesz­­tett nyers 1 előgyártmányt beállítjuk a 2. és 3. ábrán látható, megfelelő kiképzésű, 2 és 3 részekből álló ala­kító matricába. Ez az alakító szerszám fém, beton és műanyag elemek felhasználásával készül, a forgástest hossztengelyén átmenő osztósíkkal van ellátva. Az ala­kításhoz szükséges közeget az 1 előgyártmány és az alakító szerszám 2 és 3 részei között létesített, hermeti­kusan záró tömítések határolják. Az alapba helyezett 2, 3 részek az 1 előgyártmány behelyezéséhez, illetve később a forgástest 5 előgyártmány kivételéhez egymás­hoz viszonyítva a mozgató 4 szerkezet révén kézierővel elmozdíthatok, tehát daru használata szükségtelenné válik. A szerszámfejek közé helyezett nyers 1 előgyártmányt belül vízzel töltjük meg és a robbantást a középen elhe­lyezett töltet segítségével célszerű végrehajtani. A deto­nációt követően keletkező lökéshullám a vízközegen keresztül alakítja az előgyártmányt a 2, 3 részek által alkotott matrica üreg-profiljának megfelelően. Az alakí­tás a robbantó-szerszámban egy műveletben történik, beleértve a csonk kiképzését is. Egy matricából álló szerszámon kívül tehát semmiféle más gyártó-berende­zésre nincs szükség. A robbantó-szerszámban történt alakítás után szét­választási művelettel az « szögnek megfelelően tetszés szerint előállítható a gyártmánycsalád bármelyik tagja, az 5. ábrán látható 6 elem formájában. Szétválasztás után két ilyen elemből a késztermék 7 sarokidomtestet a 6. ábrán bemutatott alakban véglegesen összehegeszt­­jük. A robbantásos technológiával fentiek szerint előállí­tott munkadarab mind alakja, mind méretei szempont­jából megfelel a feladat által támasztott követelmények­nek. Robbantásos alakítás alkalmazásakor a deformá­ció vízközeggel történő belső nyomás hatására jön létre. Következésképpen a munkadarab felületi minősége ki­fogástalan. A folyamat mechanizmusából és az elő­gyártmány kiválasztott alakjából kifolyólag a munka­darab profil mentén mért falvastagság eloszlása egyen­letes és a kívánt alak eléréséhez elkerülhetők a nagy alakváltozások. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom