176735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett geometriájú, síkszimmetrikus testek előállíttására és szerszám az eljárás foganatosítására
3 176735 4 A találmány alapja az a felismerés, hogy az összetett geometriájú, síkszimmetrikus testek egy részének előállításánál hasznosítható azok geometriájának egy sajátossága, nevezetesen az, hogy van az előállítandó készterméknek olyan szimmetriasíkja, melynek mentén a szimmetriasík egyik oldalára eső féltestet — a másik féltesthez viszonyítva — 180°-kal elforgatva a nem forgástest késztermék helyett forgástestet kapunk. Ha valamely előállítandó készterméknél találunk ilyen szimmetriasíkot, akkor lényegesen kedvezőbb technológiát alkalmazhatunk, mint a technika állása szerint. Ilyenkor ugyanis a találmány szerint a következőképpen járunk el : 1. Meghatározzuk azt a szimmetriasíkot, mely eleget tesz ennek a feltételnek. 2. Előgyártmányként előállítjuk az így meghatározott forgástestet. 3. Az előgyártmányt a szimmetriasík mentén elvágjuk, az egyik féltestet a másikhoz képest e sík mentén 180°ban elforgatjuk és a két féltestet az így létrejött kölcsönös helyzetben ismert módon, célszerűen hegesztéssel egyesítjük. Bizonyos esetekben ez a technológia már akkor is nagyon előnyös, ha a forgástest előgyártmányt pl. forgácsolással készítjük. Általában azonban sokkal előnyösebb korszerűbb technológiák alkalmazása a forgástest előgyártmány előállításához is; különösen előnyös pl. valamely nyers előgyártmányból robbantásos alakítással előállítani a forgástest előgyártmányt. A robbantásos alakítás önmagában ismert eljárás. Ha azonban a késztermék alakjának forgástestté egyszerűsítésekénti, találmány szerinti előgyártmány kialakítását kombináljuk ezen előgyártmány robbantásos alakítással — nyers előgyártmányból — való előállításával, akkor jelentősen csökkenthető az ilyen — összetett — geometriájú termékek előállításának bonyolultsági foka és ráfordításigénye. Az alakítás a megfelelően kialakított szerszámban egy műveletben történhet, beleértve pl. a csonk kiképzését is. A nyers előgyártmány forgástest előgyártmánnyá alakításához az egymatricás gyártó szerszámon kívül más gyártóberendezés nem kell. További előnnyel jár e szerszámnak a találmány szerinti kialakítása, melyet ugyancsak a forgástest előgyártmány alkalmazása tesz lehetővé. Hasonló alakú forgástestek előállításához a technika állása szerint olyan szerszámokat alkalmaznak, melyek súlyosak és nehezen kezelhetők; a megbontáshoz nagy — gépi — erő szükséges. A találmány szerinti szerszám — az ismertekhez hasonlóan —■ nyomásálló házzal van kialakítva, mely a forgástest (a találmány szerinti alkalmazás folytán a forgástest előgyártmány) kiemeléséhez szétszedhető, majd az újabb — nyers — előgyártmány behelyezése után újra nyomásállóan összeszerelhető. A találmány szerint azonban a házat a forgástest hossztengelyét magában foglaló síkban egymáshoz illeszkedő — egyező üregalakú — két rész alkotja, a robbanótér alakadó felületét képező héj műanyagból készül, a ház külső falát acélból — vagy azzal ekvivalens szilárdságú szerkezeti anyagból —• készítjük, s a héj és a külső fal közötti teret betonnal töltjük ki. így kedvezőbben hozható létre a szükséges hidraulikus nyomás és a szétszerelés kézi erővel történhet. A találmány szerinti eljárást a foganatosításhoz alkalmazható robbantásos alakító szerszámmal együtt a nagyfeszültségű gáz-szigetelésű villamos berendezések burkolatának sarokidomtestje példáján, rajzok segítségével ismertetjük, amely rajzok közül az l.ábra a sarokidomtest csonka-kúpokból összeállított nyers előgyártmányát szemlélteti, a 2. és 3. ábra a robbantásos alakító szerszám kiviteli példáját mutatja, a 4. ábra a találmány szerint meghatározott forgástest előgyártmányt szemlélteti, feltüntetve az osztás síkját, az 5. ábra a sarokidomtest egyik felét ábrázolja, a szimmetriasíkján keresztül történő osztás utáni állapotban, a 6. ábra a sarokidomtestet mutatja be a kész állapotában. A példaképpen választott sarok-idomtestet a találmány szerint a következőképpen állítjuk elő; Az 1. ábrán mutatott, csonka-kúpokból összehegesztett nyers 1 előgyártmányt beállítjuk a 2. és 3. ábrán látható, megfelelő kiképzésű, 2 és 3 részekből álló alakító matricába. Ez az alakító szerszám fém, beton és műanyag elemek felhasználásával készül, a forgástest hossztengelyén átmenő osztósíkkal van ellátva. Az alakításhoz szükséges közeget az 1 előgyártmány és az alakító szerszám 2 és 3 részei között létesített, hermetikusan záró tömítések határolják. Az alapba helyezett 2, 3 részek az 1 előgyártmány behelyezéséhez, illetve később a forgástest 5 előgyártmány kivételéhez egymáshoz viszonyítva a mozgató 4 szerkezet révén kézierővel elmozdíthatok, tehát daru használata szükségtelenné válik. A szerszámfejek közé helyezett nyers 1 előgyártmányt belül vízzel töltjük meg és a robbantást a középen elhelyezett töltet segítségével célszerű végrehajtani. A detonációt követően keletkező lökéshullám a vízközegen keresztül alakítja az előgyártmányt a 2, 3 részek által alkotott matrica üreg-profiljának megfelelően. Az alakítás a robbantó-szerszámban egy műveletben történik, beleértve a csonk kiképzését is. Egy matricából álló szerszámon kívül tehát semmiféle más gyártó-berendezésre nincs szükség. A robbantó-szerszámban történt alakítás után szétválasztási művelettel az « szögnek megfelelően tetszés szerint előállítható a gyártmánycsalád bármelyik tagja, az 5. ábrán látható 6 elem formájában. Szétválasztás után két ilyen elemből a késztermék 7 sarokidomtestet a 6. ábrán bemutatott alakban véglegesen összehegesztjük. A robbantásos technológiával fentiek szerint előállított munkadarab mind alakja, mind méretei szempontjából megfelel a feladat által támasztott követelményeknek. Robbantásos alakítás alkalmazásakor a deformáció vízközeggel történő belső nyomás hatására jön létre. Következésképpen a munkadarab felületi minősége kifogástalan. A folyamat mechanizmusából és az előgyártmány kiválasztott alakjából kifolyólag a munkadarab profil mentén mért falvastagság eloszlása egyenletes és a kívánt alak eléréséhez elkerülhetők a nagy alakváltozások. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2