176722. lajstromszámú szabadalom • Bentonit tartalmú boridáló kompozició és eljárás a kompozició szemcsésítésére továbbá fémek borídálásához való előkészítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176722 Bejelentés napja: 1977. VII. 21. (TO-1055) Nemzetközi osztályozás: C 09 K 3/00, C 23 C 9/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. IX. 27. Megjelent: 1981. VIII. 31. Tóth Gusztáv oki. gépészmérnök 40%, Hegedűs Pál oki. gépészmérnök 20%, Káplár Gyula oki. gépészmérnök 18%, Ritter György oki. gépésztechnikus 16%, Rácz Sándor oki. kohómérnök 6%, Székesfehérvár Bentonit tartalmú boridáló kompozíció és eljárás a kompozíció szemcsésítésére továbbá fémek boridáláshoz való előkészítésére 1 A találmány tárgya szilárd boridáló kompozíció és eljárás a kompozíció szemcsésítésére, továbbá fémek előkészítésére boridáláshoz. A találmány megalkotásához az a felismerés vezetett, hogy ha az ismert kompozíciókban szereplő bőrt leadó, 5 gyorsító és töltőanyagok szemcseméretét alkal­masan állítjuk be, és az összetevőkhöz megfelelő mennyiségben porfinom Na-bentonitot adunk dön­tően új, előnyös, alkalmazási tulajdonságok jelen­nek meg. 10 A boridálás során termodiffúziós úton vas, nemvas és keményfémek felületi rétegét borral dú­sítják. A technika jelenlegi állása szerint szilárd közeg­ből történő boridálás esetén a boridáló kompozíció 15 porszerű. Ilyen megoldást ismertet a 2 146 472 számú nyugatnémet találmányi leírás. A 3 806 374 számú US találmányi leírás szerint porszerű anyagok felhasználásával történő boridálá­­soknál oxidációs hatások jelentkeznek, és a borid 20 vegyületréteg bizonyos mélységben pórusossá válik. Oxigén teljes kizárásával az oxidáció kizárható lenne, viszont ekkor a diffúzió sebessége jelentősen lecsökken. Ezen találmány szerint szabad szén hoz­záadásával csökkentik az oxidációt és a vegyület- 25 réteg pórusosságot. Előállítottak szemcsés boridáló kompozíciót is, amelynél a kötőanyag kőszénkátrány. Boridálásra vonatkozóan részletes ismertetések találhatók még Ljahovics, Vorosin: Acélok boridá- 30 2 lása, (Moszkva 1964. 122. oldal) továbbá A. Graf von Matuschka: Borieren (1975. Delta-Verlag AG, CH—1800 Vevey 91. oldal) című kiadványokban. Az ismert megoldások hátrányai: — Porszerű kompozíciókban használt összetevők jelentős fajsúlykülönbségüknél fogva frakcionálód­­nak. Ezeknél a termodiffúzió során összesülés is bekövetkezik, mind a kompozíció összetevők, mind a kompozíció és az alkatrészek között. Az előbbi okok miatt a kompozíció csak egy­szer használható fel, bár bértartalma alapján még alkalmazható lenne. — Porszerű kompozícióknál bekövetkezik az oxidáló hatás és a vegyületréteg pórusossága is. A már említett 3 806 374 számú US leírás sze­rint a kompozíció összetevői közé szabad szenet adva a pórusosság csökken. Ugyanakkor ezen talál­mány a porszerű kompozícióval végrehajtott eljárás más említett hátrányait nem küszöböli ki. — Az ismert szemcsés kompozíciók nem meg­felelő nyomószilárságúak, így porzásra hajlamosak, kötőanyaguk tűzveszélyes és előállításuk technoló­giailag nehézkes. — Az ismert porszerű és szemcsés kompozíciók hátránya még, hogy nem biztosítanak optimális diffúziós körülményeket. A porszerű kompozíciók az összetevők optimális szemcsemérete mellett, már kis rétegvastagságban is lényegében áthatolhatatlan „falat” jelentenek az alkatrész felületétől távolabbi 176722

Next

/
Oldalképek
Tartalom