176707. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 14,15-dihidro-20,21-dinor-eburnamenin-14-ol-izomerek előállitására

5 176707 6 A fenti kísérletek alapján a 2. példa szerint előállított termék LD50 i.v. értéke hím egereken 70 mg/kg, nőstény egereken pedig 64 mg/kg. 2. Agyi véráramlás vizsgálata: 1. táblázat folytatása Dózis Az agyi véráramlásra Vizsgált mg/kg és a vérnyomásra 5 vegyidet i.v. kifejtett hatás A kísérleteket a Casella és munkatársai által kidolgozott [Arc. di Fisiologia 59, 182 (1959)] és Ludwig által módosított [Pflüger’s Arch. 259, 35 (1954)] termikus módszerrel végeztük. E módszer szerint a szövetek hővezetőképességének változásai­ból következtetnek a véráramlás változásaira. A kísérleteket intravénásán adagolt kloralóz/ure­­tán eleggyel altatott hím macskákon végeztük. Az agyi szövetek hővezetőképességének változásait az állatok koponyájába (a kemény agykéreg mellé) illesztett termisztorral mértük. Ezenkívül elekt­romos nyomásátadó készülékkel meghatároztuk az állatok vérnyomását is. Az észlelt eredményeket az 1. táblázatban foglal­juk össze. 1. táblázat Dózis Az agyi véráramlásra Vizsgált mg/kg és a vérnyomásra vegyület i.v. kifejtett hatás A 2. példa 2,5 10 percig tartó határozott szerint véráramlás-fokozódás, kapott amit enyhe vérnyomás­termék csökkenés kísér 0,5 Enyhe agyi véráramlás­­-fokozódás, amit enyhe vérnyomásnövekedés kísér 0,1 Enyhe agyi véráramlás­­fokozódás a vérnyomás változása nélkül 10 Vinkamin 1,0 Mérsékelt, nem állandósuló agyi véráramlás­­-fokozódás, amit enyhe vér­nyomáscsökkenés kísér 15 3. Kutyák vertebrális és femorális véráramlására gyakorolt hatás vizsgálata: A kísérleteket 10—13 kg testsúlyú mindkét 20 nembeli vadásztacskókon végeztük. A kutyákat klo­­ralózzal altattuk, és az állatok mellkasát felnyitot­tuk. A vertebrális véráramlást (ml/perc) a jobb csigo­lya-artéria kezdőpontjába illesztett „Statham” típu- 25 sú elektromágneses nyomás- és áramlásmérővel mér­tük. Ugyanilyen módszerrel mértük a femorális véráramlást a jobb comb-artéria kezdőpontjánál. A kísérlet során az állatok vérnyomását és szívfrek­venciáját is regisztráltuk. 30 A vizsgált paramétereket a hatóanyag befecsken­dezése előtt és után egyaránt mértük, és kiszámí­tottuk a maximális százalékos változásokat. Az észlelt eredményeket a 2. táblázatban közöl­jük. A táblázatban ,,n” a végzett kísérletek számát 35 jelenti. 2. táblázat Százalékos eltérések Vizsgált Dózis --------------------------------------------------------------------------­vegyület mg/kg Átlagos vérnyomás n Szívfrek­vencia n Vertebrális véráramlás n Femorális véráramlás n A 2. példa 0,1-0,2 ± 2,8 4 8,2 ±3,5 4 15,2 ± 14 4 93,3 ±6,7 3 szerint 0,3 4,7 ± 1,1 12 8 ±3,0 12 27,2 ±11,9 10 44,7 ± 13,2 8 kapott termék Vinkamin 0,1-6,5 ± 6,5 2-10 ± 10 2 5 ±5 2 17 1 0,3-0,6 ± 1,4 5-15,2 ±4,3 5 1,0 ± 11,5 5-2,8 ± 2,8 4 A kísérletek eredményeiből megállapítható, hogy a 2. példa szerint kapott termék 0,1 mg/kg-os intravénás dózistól kezdődően fokozza a vertebrális véráramlást anélkül, hogy a vérnyomást és a szív­­frekvenciát észrevehető mértékben befolyásolná. E vegyület a femorális véráramlást is fokozza. A 2. példa szerinti termékkel azonos dózisban adagolt vinkamin — miként a standard deviáció-értékek jel­zik — szabálytalanul módosítja a vertebrális és fe­morális véráramlást, és ugyanakkor kis mértékben csökkenti a szívfrekvenciát. A felsorolt kísérleti adatok alapján az (I) általá­éi) nos képletű racém vagy optikailag aktív vegyületek, továbbá gyógyászatiig alkalmazható ásványi vagy szerves savakkal képezett sóik gyógyszerként alkal­mazhatók. A gyógyászati készítmények hatóanyagaiként fel- 65 használható (I) általános képletű vegyületek közül 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom