176689. lajstromszámú szabadalom • Hajtószervekkel ellátott vályú, hántoló esztergagépekhez vagy egyengetőgépekhez, szál vagy rúdszerű anyag továbbítására
MAGVAK népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 17668£ országos TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1975. VII. 11. (KI-730) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1974. VII. 12. (P 24 33 600.3) Közzététel napja: 1976. IV. 28. Megjelent: 1981. IX. 30. Nemzetközi osztályozás: B 21 D 43/12 Feltaláló: Szabadalmas: Goeke Alfons főmérnök, Solingen, Német Szövetségi Köztársaság T*1- Kieserling und Albrecht, Solingen, Nemet Szövetségi Köztársaság • Hajtószervekkel ellátott vályú, hántoló esztergagépekhez vagy egyengetőgépekhez, szál- vagy rúdszerű anyag továbbítására 1 2 A találmány hántolóesztergagépeknél vagy egyengetőgépeknél alkalmazható, hajtószervekkel ellátott vályúra vonatkozik, forgó vagy saját forgás nélkül szállítandó szál-, illetve rúdszerű anyagok továbbítására, amelynek olyan elemei vannak, ame- 5 lyeknek az anyaggal érintkezésbe kerülő felületei az anyag előremozgatási irányában mozgathatók. A találmány szerinti szállítóvályú alkalmas az anyagnak egy hántológéphez vagy egyengetőhöz juttatására, vagy az ilyen géptől való elszállítására. 10 Az egyengetéssel kapcsolatos problémák egy része, valamint az egyengetőgépek költsége, főként olyan egyengetőgépek esetében, amelyekben a munkadarab forgómozgást végez, szoros kapcso- 15 latban áll az egyengetendő anyagnak az egyengetőgépbe vezetésével. Amennyiben - amint ez újabban gyakran szükséges — a hántoló eszterga és az egyengetőgép egyvonalban helyezkednek el, és a rúdszerű anyag- 20 -szakaszok homlokfelületeikkel maguk tolódnak tovább, a hozzávezető vályú átmérőjének legfeljebb kétszer olyan nagynak szabad lennie, mint amekkora a rúdszerű anyag átmérője. A függetlenül, vagyis hántoló nélkül alkalmazott egyengetőgép 25 esetében, a hozzávezető vályúnak olyan nagynak kell lennie, hogy görbe munkadarabok oldalsó befektetése is lehető’# váljék. Ez gyakran feltételezi a vezetőcső cseréjét, amely a munkadarabot közvetlenül az egyengetőgép előtt vezeti, így idő- és 30 anyagveszteséget von maga után. Ez az eljárás azonkívül megvalósíthatatlan abban az esetben, ha kónikus rudakat kell továbbítani, mivel a homlokfelületeknek a középrész átmérőjéhez képest kisebb átmérői egymással nem találkoznak, hanem egymás mellé csúsznak. Ehhez járul, hogy kónikusan esztergált rudak többnyire erősen hajlítottak, és ezért különösen költséges hozzávezető szerkezetet igényelnek, mivel egyébként görbeségük miatt a hozzávezető vályúba beszorulnának, és a vályú, illetve munkadarabok megsérülhetnek. Mivel az egyengetendő anyag, amely már egy kéthengeres egyengetőgépben van, az előrehaladó mozgása során forog, az egyengetőgépből kinyúló anyag vége, amely még a hozzávezető csatornában helyezkedik el, csapkodó mozgásba jön. Ezek a csapkodó mozgások a dörzsölési sebességtől és a vályú átmérőtől függően a munkadarab és vályú károsodását eredményezhetik. Végül a munkadarab bizonyos kinetikai energiával kell, hogy rendelkezzék, annak érdekében, hogy az egymás felé rugóval szorított egyengetőhengerek közé juthasson. Ezt a kinetikai energiát többnyire adagoló hengerpár segítségével közük a munkadarabbal, amelynek állványa közvetlenül az egyengetőgép előtt helyezkedik el. A munkadarab csapkodó végeivel kapcsolatos probléma még nagyobb, ha a csatornaátmérőt különösen görbe munkadarabok miatt nagyra kell választani. 176689
