176678. lajstromszámú szabadalom • Egyoldali kézi ellenálláshegesztő eljárás és kézi hegesztőszerszám az eljárás foganatosítására
5 176678 6 téssel végzünk oly módon, hogy az 1 tartóra helyezett 2 lemezeket élben illesztjük, az illesztett élre keskeny csíkban 6 fémfóliát helyezünk és a hegesztést az illesztett élek fölött, a 3 vagy 5 elektródát a 6 fémfóliára nyomva végezzük el. Hegesztéskor a 6 fémfólia anyaga beolvad az élben illesztett lemezekbe és létrehozza a kötést. Az 1 tartó és a 2 lemez között a hegesztési pontokban 4 kötés létesül, amely olyan erős lehet, hogy lefejtésekor inkább a lemez anyaga szakad el a kötés határain, mint maga a kötés (ún. kigombolható kötés). A hegesztés úgy történik, hogy a 3 vagy 5 elektródát az 1 tartóra helyezett 2 lemez felületére nyomjuk, majd a 3 vagy 5 elektróda és az 1 tartó közé hegesztő áramot kapcsolunk, meghatározott hegesztési időtartam után az áramot kikapcsoljuk és az elektródákra gyakorolt nyomást megszüntetjük. A találmány lényege, hogy az elektródát hegesztés közben rezgetjük, ily módon a hegesztendő felületre kovácsoló és/vagy sajtoló ütéseket mérünk. A hegesztendő felületeket tehát nem statikus nyomásnak, hanem a kézi erővel elérhető statikus nyomásnál nagyobb dinamikus nyomóerőcsúcsoknak vetjük alá. Az impulzusszerű dinamikus erőhatásoknak az idő szerint vett átlagértéke egyezik meg a kézi erővel kifejtett statikus nyomóerővel, míg az erőhatás pillanatértéke egy előnyös maximum és egy minimum érték között periodikusan változik, mindenképpen, úgy azonban, hogy az elektróda a minimumok idején se váljék el a lemezfelülettől. A fentiekből következik, hogy a 3 vagy 5 elektróda rezgéseinek ampiltúdója nagyon kicsi, általában kisebb, mint 1 mm. A rezgések frekvenciáját a lemezvastagság függvényében célszerű megválasztani. Az átlagos nyomóerő és az erőhatás pillanatértékének maximuma között kedvező arányt — mivel a minimum értéke előjelet nem válthat — az erőimpulzusok kitöltési tényezőjének megválasztásával lehet beállítani. Ily módon elérhető, hogy pl. 30 kp átlagos nyomóerő esetén az erőhatás pillanatértékének maximuma 300 kp legyen, ami 2—3 mm vastag vaslemeznek a tartóhoz hegesztése esetén is kielégítő kötésszilárdság elérését teszi lehetővé. Javítja a hegesztés minőségének egyenletességét, ha a hegesztő 3 vagy 5 elektródát rezegtetve először csak előalakító ütéseket mérünk a hegesztendő pontra, és a hegesztőáramot egy meghatározott előszorítási idő után kapcsoljuk be. Az előszorítási idő alatt — tapasztalataink szerint — a hegesztendő felületek egymáshoz idomulnak, kialakul egy viszonylag kis villamos ellenállású érintkezés, az ezután meginduló hegesztőáram jobban koncentrálódik a hegesztési pontra. Javítja a kötés szilárdságát - növeli a szívósságát, csökkenti a ridegségét — a kötés anyagának előnyös szövetszerkezetét alakítja ki, ha az elektróda nyomását és rezgetését a hegesztőáram kikapcsolása után meghatározott utóalakítási idővel szüntetjük meg, ily módon a hegesztett felületre utóalakító ütéseket mérünk. A találmány szerinti eljárás vonal- ill. fóliahegesztésre alkalmas foganatosítási módjánál a görgőként kialakított 5 elektródát a merőlegestől a varratkészítés irányába eltérő irányban nyomjuk a hegesztendő lemez felületére, ily módon a rezgetés egyúttal előtoló mozgást is eredményez. Az eljárás foganatosítására alkalmas hegesztőszerszám 3 elektródája — amint a 4. ábra mutatja — pisztoly alakú 8 szerszámagyban van 12 vezetőfelületek között megvezetve, amely szerszámagyon egy vagy két kéz számára markolófelület, esetleg válltámasz van kialakítva. A 3 elektródára vízhűtésű 7 kábel van csatlakoztatva, amely kábel alkalmas a szükséges 10 000 A—30 000 A hegesztőáram hozzávezetésére. A 8 szerszám-agyba 9 rezgető szerkezet van beépítve, amely a 3 vagy 5 elektródával kinetikus kapcsolatban van. Nyugalmi állapotban a 3 elektródát 10 rugó tartja előretolt állapotban. A 8 szerszám-agyban továbbá nyomóerőérzékelő 11 kapcsoló van elrendezve, amely a 7 kábelre kapcsolt hegesztő áramforrás hegesztőáramkapcsolójának vezérlő áramkörébe vagy a rezgető szerkezet vezérlő áramkörébe van iktatva. Ez a 11 kapcsoló indítja meg a hegesztési folyamatot. Hegesztő áramforrásként bármely ismert tirisztoros vezérlésű ponthegesztő gép (ARO, SCHLATTER, HALAGUTTI stb.) alkalmazható. A 9 rezgető szerkezet a legkülönbözőbb elvek szerint megvalósítható. Lehet villamos vagy pneumatikus forgó motor 14 tengelyére erősített 13 excenter, amelyen 3 vagy 5 elektróda feltámaszkodik, vagy amellyel az elektróda csuklósán van összekapcsolva (4. ábra), lehet hidraulikus váltakozóáramú energiaforrással összekapcsolt 15 silphonmembrán (6. ábra) vagy dugattyús munkahenger (5. ábra). A 9 rezgető szerkezet lehet továbbá pneumatikus kalapács vagy elektromágnes is, amelynek mozgó fegyverzete van az elektródával kinetikus kapcsolatban. Szabadalmi igénypontok: 1. Egyoldali kézi ellenállás-hegesztő eljárás, különösen lemezeknek tartókon ponthegesztéssel vagy vonalhegesztéssel történő rögzítésére, amelynek folyamán a tartóra helyezett lemez felületére hegesztő elektródát nyomunk, majd az elektróda és a tartó közé hegesztő áramforrást kapcsolunk, és az árammal a hegesztést elvégezzük, majd a hegesztés befejeztével az áramot kikapcsoljuk és az elektródára gyakorolt nyomást megszüntetjük, azzal jellemezve, hogy az elektródát (3, 5) hegesztés közben a hegesztendő felület irányában rezgetjük, oly módon, hogy az a felülettel állandó érintkezésben marad, miközben a hegeszterfdő felületre kovácsoló és/vagy sajtoló ütéseket mérünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hegesztő elektródát (3, 5) a hegesztendő felületre szorítva, árammentes állapotban egy előszorítási ideig rezegtetve először csak ütéseket , mérünk a hegesztendő felületre, majd a hegesztőáramot egy meghatározott előszorítási idő után az elektródára kapcsoljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
