176676. lajstromszámú szabadalom • Hidrodinamikus nyomatékváltós hajtómű

13 176676 14 használata lesz szükséges az olaj elosztásához, ami maximális egyszerűséget biztosít. A találmány szerinti nyomatékváltó fő előnyei nemcsak az egyszerűség és az alacsony előállítási költség, hanem az is, hogy ez az egyszerűség a maximális biztonsággal végrehajtott kifogástalan működéssel egyidejűleg van biztosítva. A hidraulikus hajtás és közvetlen hajtás össze- és szétkapcsolására szolgáló szervomotorok nagy folyadékmennyiségekkel működnek, ami még a leg­nagyobb szivárgásokat is jelentéktelenné teszi, és feleslegessé válnak a nagy, vagy bonyolult nyomás­korlátozó szelepek. Továbbá a bőséges folyadék­cirkulációt használjuk fel a kapcsolatok létrehozá­sára, ás ez a kapcsolási időt nagyon lerövidíti. Annak következtében, hogy a nyomatékváltó hűtő­folyadéka áthalad a tengelykapcsolók súrlódó felü­letei között, ezek a tengelykapcsolók gyakori összekapcsolásnak és szétkapcsolásnak lehetnek ki­téve a túlmelegedés veszélye nélkül. Továbbá nyil­vánvalóvá vált, hogy a tönitőelemek a nyomaték­­váltón belül kevéssé függnek a primer meghajtó­szerkezettel való kapcsolat statikai vagy dinamikai kiegyensúlyozatlanságától. Ily módon a találmány szerinti nyomatékváltó olcsón előállítható, könnyen kezelhető, biztonságos működésű, és ezzel együtt olyan követelményeket képes kielégíteni, amelyeket korábban még külső tengelykapcsolókkal kombi­nált, bonyolultabb nyomatékváltók segítségével sem lehetett megoldani. Szabadalmi igénypontok: 1. Hidrodinamikus nyomatékváltó, amelynek munkateret tartalmazó forgó háza van, és a mun­katérbe.! legalább egy szivattyúlapát-koszorúval ren­delkező szivattyú, legalább egy vezetőlapát-koszorú, valamint legalább egy turhinalapát-koszorúval ren­delkező turbina helyezkedik el, azzal jellemezve, hogy vagy a szivattyúiapátck (18), vagy a turbina (30) egy első helyzet és egy második helyzet között differenciál folyadéknyomás révén mozgat­­hatóan van kialakítva, mimellett az első helyzetben a szivattyúlapátok (18) vagy a turbina (30) nyoma­téktől mentes, a második helyzetben pedig a nyo­matékváltón keresztül a nyomatékot felveszi. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy turbinatengelye (6), valamint azzal együtt forgatható radiális nyúl­ványa (206) van, ahol vagy a turbina (30), vagy a radiális nyúlvány (2Q6) axiális irányban elmozgat­­hatóan van szerelve úgy, hogy a nyúlvány (206) és a turbina (30) egymáshoz kapcsolt helyzetében a turbina (30) a turbinatengellyel (6) forgásközvetítő kapcsolatban van. 3. A 2. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a turbina (30) vagy a turbinatengely (6) radiális nyúlványa (206) a szemközti oldalaira ható differenciál-folyadék­­nyomás létesítésére alkalmas szervvel, például nyo­­naáskorlátozó szeleppel (210) van ellátva. 4. A 3. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyúlvány (206) a turbinának (30) a munkatérrel (40) ellentétes oldalán van elhelyezve. 5. A 4. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a turbina (30) van axiális irányban eltolhatóan szerelve és rajta a maximális nyomást korlátozó, a turbinán keresztül a differenciál-nyomás nagyságát meghatározó nyo­máskorlátozó szelep (210) van. 6. A 4. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a turbinának (30) és a nyúlványnak (206) az összekapcsolásukra szolgáló, a turbina (30) és a nyúlvány (206) kö­zötti teret lezáró tömítést alkotó, súrlódó tengely­­kapcsolót képező elemei (202, 204) vannak. 7. A 6. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a súrlódó ten­gelykapcsoló kúpos tengelykapcsolóként van kiké­pezve. 8. A 7. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a kúpos tengely­­kapcsoló egyik eleme (204) radiális irányban te­kintve a nyúlvány (206) legkülső részén, másik eleme (202) pedig a turbina (30) legkülső részén van kialakítva. 9. A 8. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a szivattyúlapá­tokat (18) turbinát (30) és vezetőlapát-koszorút (20) tartalmazó munkatérbe (40) vezető, a turbiná­nak (30) a turbinatengelyhez (6) kapcsolásához folyadéknak a munkatérbe (40) vezetésére szolgáló első áramlási útja, valamint a turbinatengely (6) nyúlványa (206) és a turbina (30) közötti térhez tartozó második áramlási útja van. 10. A 9. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a folyadékot vagy az egyik vagy a másik áramlási útba irányító szelepe (606, 706), van és legalább egy nyomáskor­látozó szelepet (614) tartalmaz a tápszivattyútól (602) kiinduló áramlás irányában a turbina (30) és a nyúlvány (206) által alkotott tér és munkatér (40) között, továbbá legalább egy nyomáskorlátozó szelep (610) van a nyomatékváltó munkaterébe (40) vezető illetve abból kivezető csatornába elren­dezve. 11. Az 1. igénypont szerinti nyomatékváltó ki­vitelialakja, azzal jellemezve, hogy egy szivattyú­­lapátozása (18) és a turbinának (30) is csak egy lapátkoszorúja és csak egy vezetőlapát-koszorúja (20) van. 12. A 11. igénypont szerinti nyomatékváltó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetőlapát­koszorú (20) a nyomatékváltó álló részén rögzítet­ten van elhelyezve. 13. Az 1. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgó házzal (10) összekapcsolt hajtóműve van, amelynek az egyik tagján a másik tagban levő radiális résekbe nyúló nyúlványok (532) vannak a kapcsolat he­lyén, a nyúlványokat (532) elasztikus anyagú bur­kolat (534) veszi körül, amely érintkezésben áll mind a nyúlvánnyal, (532) mind a rések oldalaival. 14. Az 1. igénypont szerinti nyomatékváltó kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a turbina (30) és a nyúlvány (206) közötti tér kamrát alkot, és ez a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom