176647. lajstromszámú szabadalom • Rögzítő és biztosító szerkezet rögzítőkeretre függesztett készülékekhez
3 176647 4 további lehetőség, mert a legalább három csappal megoldott kötést egy, legfeljebb két kézzel hozzáférhetően oldhatóan kellett kialakítani. A kézi kiszerelhetőség követelménye miatt tetszőlegesen nagy rugóerőt nem lehetett alkalmazni. Ismertek már különféle többé-kevésbé szellemes alakzáró kötések két szerkezeti elem oldható összekapcsolására. Ezeknek a kötéseknek közös jellemzője, hogy nyugalmi helyzetben megbízható kapcsolatot létesítenek, de rázásnak kitett helyzetben, ahol a rögzített készülék tömege néhány kilogrammot is kitehet, kotyogásmentes határozott megfogást nem képesek biztosítani. A fentiekből megállapítható, hogy a könnyű és egyszerű oldhatóság és a kotyogásmentes, rázásbiztos megfogás egymásnak ellentmondó követelmények. A találmány célja a vázolt nehézségek kiküszöbölése. A találmány feladata olyan rögzítő és biztosító szerkezet létrehozása rögzítőkeretre függesztett készülékek oldható felerősítésére, amely egyszerű be- és kiszerelés mellett a viszonylag nagy tömegű készülékek kirázódás és kotyogás mentes rögzítését lehetővé, teszi. A találmánnyal rögzítő és biztosító szerkezetet hoztunk létre rögzítőkeretre függesztett készülékekhez, ahol a rögzítőkeretnek a készülék két szemközti oldalát közrefogó oldallapjai vannak, amelyeken bevezető hornyok vannak kiképezve, és a készülék oldalából a bevezető hornyokba illeszkedő csapok nyúlnak ki, amelynél a találmány szerint a rögzítőkeret oldallapjain a bevezető hornyok folytatásában biztosító tárcsák helyezkednek el, ezek elfordíthatóan vannak az oldallapokon rögzítve, és forgási középpontjuk a bevezető hornyok tengelyvonalába esik. A biztosító tárcsákon a bevezető hornyokkal megegyező szélességű csaphornyok vannak kiképezve, amelyek ívelt végeinek a középpontja túlnyúlik a biztosító tárcsák forgási középpontjain. A készülék oldalaiból kinyúló csapokat a bevezető horonnyal kapcsolódó vezető csapok és a csaphoronnyal kapcsolódó reteszelő csapok képezik. A rögzítőkereten rugalmas ütköztető szervek vannak kiképezve, amelyek ütköztetési helyzetében a reteszelő csapok középpontjai a biztosító tárcsák csaphornyaiba esnek a forgási középponttól nagyobb távolságban, mint amekkora a forgási középpontok és a csaphornyok ívelt végeinek a középpontja között mérhető. Ennél a megoldásnál a készülék függőleges elmozdulásait a bevezető horonyban megvezetett vezető csapok, az erre merőleges irányú elmozdulásokat pedig a megfeszített ütköztető szerv és a csaphoronyba feszülő reteszelő csap gátolja. A véletlenszerű kirázódást akadályozza, hogy a csaphoronyba feszített reteszelő csap a biztosító tárcsa kifordulása ellen dolgozó forgató nyomatékot fejt ki és önmagát reteszelt helyzetben igyekszik tartani. A találmány szerinti szerkezet egy előnyös kiviteli alakjánál a rugalmas ütköztető szerveket a rögzítőkeret aljához erősített, annak végén kinyúló ütköztető szögletek képezik, amelyek helyező furatában támasztógyűrű helyezkedik el, és a készülék hátlapján az egyes helyező furatok középpontjába eső tengelyű támasztó csapok vannak kiképezve, amelyek átmérője a támasztógyűrűkéhez illeszkedik. A biztosító tárcsák rögzítéséhez előnyös, ha a tárcsának a rögzítőkeret oldallapjának külső felületén felütköző vállrésze és az oldallap furatán keresztülvezetett, ahhoz illeszkedő csaprésze van, és a csaprészen az oldallap belső felületén túlnyúló helyzetben rugóvezető horony van kiképezve, amely két végén rögzített kengyelrugót vezet. Előnyös továbbá, ha a rugóvezető horonyban bemarások vannak kiképezve, amelyek helyzete a biztosító tárcsa reteszelt, illetve kireteszelt szöghelyzetének felel meg, mert akkor a biztosító tárcsát bevezetéskor és rögzítéskor a rugóerő a véletlenszerű elfordulások ellen reteszeli. A találmány szerinti megoldás felépítése egyszerű, ki- és bereteszelése a két szemközti biztosító tárcsa egyszerű 180°-os elfordításával megoldható, ezért semmilyen speciális szerszámot vagy ügyességet sem igényel, ugyanakkor kotyogásmentes, többszörös biztonsággal biztosított kötést eredményez. A találmány szerinti megoldást a továbbiakban egy konkrét kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen az 1. ábra egymáshoz kapcsolt készülék és rögzítőkeret vázlatos oldalnézeti képe, a 2. ábra rögzítőkeret elölnézete részben kitöréses ábrázolásban készülék nélkül, a 3. ábra a rögzítendő készülék körvonalrajza a vezető és rögzítő csapok helyzetének szemléltetésére, a 4. ábra a rögzítőkeret oldallapjának nagyított részlete a 2. ábra IV. nyila irányából vetítve, az 5. ábra a 4. ábra V—V vonala mentén vett metszet, a 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala mentén vett metszet, a 7. ábra kinematikai vázlat, amely a készülék és a rögzítőkeret helyzetét a bevezetés kezdeti szakaszán szemlélteti, a 8. ábra a 7. ábrához hasonló kinematikai vázlat, amely az ütköztetési helyzetre vonatkozik, és a 9. ábra hasonló kinematikai vázlat, amely a reteszelt helyzetet szemlélteti, ahol a hátsó felütközés a készülék körvonalával és a rögzítőkerettel torzított léptékben látható. Először az 1—3. ábrákra hivatkozunk, amelyeken a járműbe szerelendő és abból oldható kötéssel kivehető 1 készüléket, például rádiótelefon készül# két tüntettük fel önmagában (3. ábra), majd á 2 rögzítőkeretbe függesztett helyzetben (1. ábra), végül a 2 rögzítőkeretet az 1 készülék nélkül (2. ábra). Az 1 készülék lapos téglatest alakú dobozban helyezkedik el, amelynek két függőleges oldallapjából, annak elülső vége közelében két-két csap nyúlik ki. Ezek közül a készülék belsejéhez közelálló csap résztvesz az 1 készülék helyzetének rögzítésében, ezért ezt a továbbiakban 3 reteszelő csapnak nevezzük. A másik csap feladata az 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
