176633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromártó lakkozására szolgáló poliuretán kötőanyag előállítására

21 176633 22 (Az 5. táblázat folytatása) Monoizocianát-előtermék polimerizálható Reakciókörülm. NCO-érték = 0 mennyisége minősége (AEAC-s oldat koncentrációja %-ban) lágyító mennyisége (g) minősége óra hőfok,°C 29 380 A(80%) 159 1(100%) 2 60-70 30 380 B(80%) 221 K(100%) 2 60-70 31 424 H(80%) 220 L(100%) 2-3 70 32 397 C(80%) 159 L(100%) 2 60-70 33 870 A(70%) 442 K(100%) 2 60-70 34 908 C(70%) 440 L(100%) 2 60-70 35 966 G(70%) 440 L(100%) 2-3 70 36 852 H(70%) 440 L(100%) 2-3 70 37 610 M(80%) kombinált 2 60-70 előtermék 38-43. példák 35 Ezek a kiviteli példák az izocianátokból és mono­karbonsavakból előállított lágyító hatású monoizo­­cianát-előtermékek használatát szemléltetik. Keverővei, csepegtetőtölcsérrel, hőmérővel és 40 visszafolyató hűtővel ellátott reakcióedénybe az epoxidvegyülethez — adott esetben izocianátokkal szemben iners oldószer, mint monoetilénglikolmono­­etiléteracetát (etilglikolacetát) jelenlétében hozzá­adjuk a szekunder amint 1 óra alatt, majd a reakció- 45 elegyet melegítés közben teljesen lereagáltatjuk. A reakciótermékhez hozzáadjuk a monoizocianát-elő­­termékeket, és nedvesség kizárása mellett az elegyet 60-70 °C-on 1-3 órán át addig reagáltatjuk, míg az NCO-érték (izocianát-érték) 0-ra csökken. Az izocia- so nát előtermékekkel a reakciót 2 lépésben is végre­hajthatjuk oly módon, hogy azt első lépésben a polimerizálható, majd ezt követően a lágyító hatású típusú izocianát előtermékkel hajtjuk végre. Az ered­ményeket ez gyakorlatilag nem befolyásolja. 55 A mennyiségi arányokat és a reakciókörül­ményeket a 6. táblázat foglalja össze. Az 1-43. kiviteli példák szerinti kötőanyagok 60 vizsgálata. A kiviteli példák szerinti előállított kötőanyagok 100 g-jához (szilárd gyantára számolva) a 7. táblázat­ban feltüntetett mennyiségű savat adunk, majd ke- 65 verés közben ionmentes vízzel azok mennyiségét 1000 g-ra egészítjük ki. A 10%-os oldatokat katafo­­retikusan különböző szubsztrátumokra választottuk le. A leválasztás ideje minden esetben 60 másodperc volt. A bevont felületeket ezután ionmentes vízzel leöblítettük, és a megadott hőfokon a bevonatot kikeményítettük. A beégetett film-bevonatok átlagos vastagsága 13-17 Mm volt. A 7. táblázat a vizsgálatok eredményeit foglalja össze. A táblázat oszlopaiban feltüntetett jellemzők magyarázó-szövege a következő: 1. savmennyiség (g)/100 g szilárd gyanta 2. E: ecetsav, A: hangyasav, M: tejsav 3. 10%-os vizes oldatban mérve 4. ST: acéllemez, Al: alumínium, CU: réz 5. DIN 53 157 szerinti ingás keménység (mp) 6. DIN 53 156 szerinti, Erichsen-féle benyomódás (mm) 7. órák száma a rozsdásodás megjelenéséig, vagy látható buborékképződés vízben való tárolás (40 °C) alatt 8. ASTM-B 117-64 szerinti sópermet vizsgálat: a megadott óraszám után a kereszt­­-vágásnál 2 mm-es károsodás. A vizsgálathoz tisztított, elő nem kezelt, olyan acéllemezeket használtunk fel, amelyeket 100 súly­rész gyanta-szilárdanyag tartalomra számított 20 súlyrész alumíniumszilikát-pigmentet és 2 súlyrész kormot tartalmazó pigmentált lakkal vontunk be. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom