176633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromártó lakkozására szolgáló poliuretán kötőanyag előállítására

3 176633 4 A 2Q 57 799 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahoza­­tali iratban is amintartalmú gyantából és teljesen blokkolt multifunkcionális izocianátból álló keveré­keket ismertetnek, az utóbb említett komponens a leválasztott film térhálósításánál keményítő kompo­nensként szolgál. A blokkolt izocianátokból maga­sabb hőmérsékleten a blokkolásra alkalmazott anyagot lehasítják, a szabaddá vált NCO-csoportok reagálnak a bázisos gyanta aktív hidrogénatomjai­val. A 2 252 536 sz. Német Szövetségi Köztársaság­­-beli nyilvánosságrahozatali iratból ismeretes to­vábbá epoxigyanta-amin adduktból, valamint diizo­­cianátokból és alkoholokból álló katódon leválaszt­ható kötőanyagok előállítása is. Megfelelő filmkép­zéshez ez esetben is magas hőmérséklet és hosszú térhálósítási idő szükséges. Hátrányos az is, hogy az uretán bomlástermékek a környezetet szennye­zik, vagy iners komponensként a bevonatok tulaj­donságait befolyásolják. Végül a 3 939 051 és 3 883 483 sz. amerikai szabadalmi leírásokban is uretán reakciótermékeket említenek katódos kötőanyagokként. Ebben az esetben alkoholokból, diizocianátokból és hidroxi­­alkilakrilátokból állítanak elő olyan termékeket, amelyeket polimerizálható monomerként kopoli­­merek előállítására használnak fel. A filmképződés uretán bomlás útján jön létre, mikor is a fentiek­ben említett hátrányokkal kell számolni. Azt találtuk, hogy katódon leválasztható elekt­­romártólakkok céljára öntérhálósodó kötőanyagok - vagyis külön térhálósító-komponenst nem igény­lő és a jelenleg ismert termékek hátrányaival nem rendelkező kötőanyagok - úgy állíthatók elő, hogy valamely aminocsoportokat, valamint ezeken kívül izocianátokkal reagálni képes hidrogénatomo­kat tartalmazó alapgyantát valamely, telítetlen izo­­danát-előtermékkel reagáltatunk, és a telítetlen bá­­zikus uretángyantát savas semlegesítéssel vízoldha­tóvá alakítjuk át. A találmány tárgya eljárás olyan öntérhálósodó poliuretán kötőanyag előállítására, amely a bázi­sos nitrogéncsoportok szervetlen vagy szerves savval 4 és 9 közötti pH-értéken való részleges vagy teljes semlegesítés után vízzel hígítható és katódosan le­választható elektromártólakk komponenseként szol­gál. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy 20—80 °C előnyösen 40—60 °C hőmérsékleten, va­lamely molekulánként 1—15 hidroxil- vagy karb­­oxilcsoportot és 1-4 bázisos nitrogénatomot magá­ban foglaló csoportot tartalmazó (A) gyantát az alábbi csoportból: a) epoxivegyületek szekunder aminokkal és/vagy szekunder alkanolaminokkal és/vagy ciklusos sze­kunder aminokkal alkotott reakciótermékei, vagy b) 2 mól diepoxidvegyületből, 1 mól alifás dikar­­bonsavból és 2 mól szekunder aminból, előnyösen dialkanolaminból kapott reakciótermékei, vagy c) bázisos nitrogénatomot tartalmazó monome­rek más kopolimerizálható monomerekkel alkotott kopolimeijei, vagy d) oxazolincsoportot tartalmazó poliészter, vagy e) anhidridcsoportot tartalmazó polimerizátumok vagy addíciós vegyületek monoalkanolaminokkal al­kotott reakciótermékei, egyszerre vagy részletekben aromás és/vagy alifás és/vagy cikloalifás di- vagy poliizocianátok és a,j3-etilénesen telítetlen, legalább egy, izocianátokkal reagálni képes hidrogénatomot i I / és a —C=C-C csoportot tartalmazó monomer, \\ o szabad izocianátcsoportot tartalmazó (B) reakció­termékével, és adott esetben a (B) komponenssel végzett reakció után nyert termék megmaradó hidr­oxil- és karboxilcsoportjainak összegére számított, 10-100 mól%-nyi aromás és/vagy alifás és/vagy cik­loalifás di- vagy poliizocianátokból és telítetlen és/vagy telített, legalább 6 szénatomos monoalko­holból vagy telített és/vagy telítetlen, legalább 6 szénatomos monokarbonsavból álló szabad izocia­nátcsoportot tartalmazó (Bt ) reakciótermékével reagáltatunk, emellett a komponensek mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a kötőanyag 1000 mole­kulasúly-egységenként legalább 0,5, előnyösen 0,8-2,5 vég- és/vagy oldalhelyzetű.a,/3-etilénes ket­tős kötést tartalmazzon. A találmány szerinti eljárással előállított kötő­anyagok öntérhálósodók, és az aj3-telítetlenségú kettőskötések termikus polimerizációja útján ke­ményednek ki. A kapott filmek különösen jó vegy­szer-, víz-, lúg- és korrózióállóságukkal tűnnek ki. A találmány szerinti bevonóanyagoknak ezen felül egy sor előnyük van. Az aminocsoport-tar­­talmú alapgyanta megfelelő megválasztásával egy­részt a bevonatok tulajdonságai befolyásolhatók, másrészt a rendszer bazicitása állítható be oly módon, hogy részleges semlegesítés után, a 6—8 pH-tartományban már lehetségessé válik a víz­zel történő hígítás és az elektromos leválasztás. Ezáltal elkerülhetők mind a fürdőstabilitással kap­csolatos problémák, mind az, hogy a felszabaduló savak a leválasztó- vagy beégetőberendezés korró­zióját idézzék elő. A találmány szerinti bevonóanyagok különös előnye, hogy nincs szükségük térhálósító-kompo­­nensre, és hogy a keményítéshez nincs szükség savas katalizátorokra, miáltal az ezekkel az anya­gokkal kapcsolatos nehézségek és hátrányok elke­rülhetők. Előnyös továbbá, hogy a felhasznált polimerizál­ható izocianát-tartalmú előtennék minőségével és mennyiségével a bevonatok tulajdonságai és térháló­­-sűrüsége tág határok között variálható. Ily módon az alkalmazási célnak megfelelően állítható be a bevonat filmek rugalmassága. Előnyös továbbá, hogy az új kötőanyagok vizes oldatainak jó vezetőképessége van, a leválasztott film azonban jól szigetel. Ezáltal lehetővé válik a nagyfeszültségű leválasztás. Lényeges előny továbbá, hogy a találmány sze­rinti kötőanyagok kizárólag láncvégi vagy oldal­láncban elhelyezkedő kettőskötéseket tartalmaznak. Ezáltal válik lehetővé, hogy a termikus polimeri­­záció aránylag alacsony hőmérsékleten és rövid beégetési időn belül megtörténjék. Végül nagy jelentősége van annak, hogy a talál­mány szerinti bevonóanyag keményedése a C-C kettőskötések termikus polimerizációja útján megy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom