176628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasúti pálya mentén vasúti járművek közeledésének észlelésére és riasztás létesítésére, és riasztó készülék az eljárás foganatosítására
9 176628 10 san végrehajtjuk, mivel egyébként a megváltozott síncsillapítás jelkiesést és így riasztást okozhatna. A riasztó készülékek egy ennél fejlettebb kiépítése esetén a meghatározott sorrendben való telepítésre nincs szükség, és minden riasztó készülék egyforma fölépitésű lehet, csak saját kódjainak kell a többi készülék saját kódjától különböznie. A 2. ábrán vázolt viszonyok ebben az esetben az alapelv megtartása mellett úgy módosulnak, hogy az első 10 riasztó készülék telepítése után amikor a második türelmi időn belül sem kapta meg saját kódját, olyan állásba kapcsol, amely a baloldali szélső tagnak felel meg. Megjegyezzük, hogy azt a tényt, hogy a készülékhez balról nem fogunk másik riasztó készüléket csatlakoztatni, egy külön kapcsoló megfelelő állásba helyezésével közölhetjük a készülékkel a rendszer kiépítésekor. A második 20 riasztó készülék csatlakoztatásakor a vonalra egymás után kiadatjuk az összes lehetséges kódot a saját kódok és speciális jelzési kódok kivételével, a korábban már leírt szintváltoztatás mellett. A riasztó készülék minden kód kibocsátása után adott ideig vételen van. Amikor a 20 riasztó készülék a különböző kódok kiadása után kiadja a baloldali szomszédos 10 riasztó készülék Km kódját, akkor ezt a 10 riasztó készülék felismeri, és Ko válaszkód kibocsátásával jelzést küld a 20 riasztó készülék részére. A 20 riasztó készülék a Ko válaszkód vételekor rögzíti, hogy a baloldali szomszédos készüléknek Km kódja van, és a továbbiakban vele már csak a Km kód kibocsátásával kommunikál. A 10 riasztó készülék saját Km kódjának vétele után adásra kapcsol, és egymás után különböző kódokat bocsát ki. Amikor a Ky kódot adta ki, ezt a 20 riasztó készülék felismeri, és Kn nyugtázó kódot küld vissza a 10 riasztó készüléknek. Ebből a 10 riasztó készülék megtudja, hogy a jobboldali szomszédjának Ky kódja van, és ezentúl csak a Ky kód kibocsátásával fog kapcsolatot teremteni. Hasonlóképpen a harmadik, negyedik és a többi riasztó készülék telepítés után felismeri és betárolja szomszédjai kódját, és a készülékek a lánc megszüntetéséig egymással pontosan úgy teremtenek kapcsolatot, mint ahogy azt a korábbiakban már leírtuk. A különbség az, hogy az egyes riasztó készülékek tetszőleges sorrendben telepíthetők, és képesek egymást felismerni. Most ismét az 1. ábrára hivatkozunk, amelyen egyetlen riasztó készülék tömbvázlatát tüntettük fel. Az egyes készülékek között a láncban fennálló kapcsolat szemléltetése után a riasztó készülék működése könynyen érthetővé válik. A készülék bekapcsolása után a 2 vezérlő és műveletvégző automatika az 5 kódgenerátort indítja és egymás után különböző kódok kibocsátására készteti. A kódok kibocsátási ütemét a 6 kódütemvezérlő egység határozza meg. Miután egy teljes kódsorozat kiment, a 2 vezérlő és műveletvégző automatika a 8 adóerősítő teljesítményét egy szinttel megnöveli, és a kódkibocsátást megismételheti. Ez a folyamat addig tart, ameddig a Ko válaszkód a 9 vevőerősítőn keresztül a 7 kódazonosító egységhez érkezik, és innen azonosító jel jut a 6 kódütem vezérlő egységhez és ezen keresztül a 2 vezérlő és műveletvégző automatikához. Tekintettel arra, hogy a 2 vezérlő és műveletvégző automatika a fenti eljárással összhangban van programozva, a Ko válaszkód vételét igazoló jel hatására az 5 kódgenerátort a legutolsó kódnak megfelelő állapotban tartja, riasztási állapotát megszünteti és a 9 vevőerősítő érzékenységét fokozatosan növelve várakozik saját kódjának beérkezésére. A saját kód beérkezését a 7 kódazonosító egység felismeri és erről a 6 kódütem vezérlő egységet és a 2 vezérlő és műveletvégző automatikát értesíti, ez utóbbi pedig a vonalra küldi a Kn nyugtázó kódot. Ezt követően a 2 vezérlő és műveletvégző automatika a korábban leírt kód fogadási és kód kibocsátási műveleteket vezérli, és amennyiben a kódtovábbítási folyamat a második türelmi időnél hosszabb időre megszakad, a szükséges adási teljesítmény és vételi érzékenység változtatása után, az 1 riasztásvezérlőt irányhelyes riasztási állapotba vezérli. Az 1 riasztásvezérlő a külső riasztó egységek csatlakoztatása révén értesül arról, hogy kell-e riasztást vezérelnie, illetve hogy a riasztási körzetben tartózkodnak-e. Nyilvánvaló, hogy például egy hat készülékből álló riasztási láncnál a külső riasztó egységeket csak ahhoz a riasztó készülékhez célszerű csatlakoztatni, amelynek körzetében munkások tartózkodnak. Ha a vizsgált riasztó készülékhez külső riasztó egységek csatlakoznak, akkor az 1 riasztásvezérlő a kódtovábbítási folyamat megszakadási irányától függően a bal- vagy jobboldali riasztó egységeket működteti. Célszerű, ha ennél a riasztó készüléknél a riasztási állapot és ezzel a normál kódtovábbítási folyamat csak akkor áll helyre, ha a munkások a riasztás tényét a megfelelő kapcsoló működtetésével jelezték. Erre a készülék 2 vezérlő és műveletvégző automatikája speciális indítókódot is küldhet, hogy a normál funkció elkezdődhet. A többszörös biztonság miatt a riasztó készülékhez külső jeladók csatlakoztathatók, és a 3 vagy 4 illesztő egységeken keresztül vonatjelzés esetén a 2 vezérlő és műveletvégző automatika erőszakosan megszakítja a kódtovábbítási folyamatot és ezzel a lánc összes riasztó készülékét riasztási állapotba vezérli. Természetesen amikor a külső jeladó vonat közeledtét jelzi, akkor a sínen keresztül a kódtovábbítási folyamat már szinte biztosra vehetően megszűnt. A fentiekben ismertetett alapvető kiépítésen kívül a riasztó készülékek még számos további szolgáltatással és automatikával kiegészíthetőek, amelyek a rendszer alapvető működését nem befolyásolják. így például azok a készülékek, amelyekhez külső riasztó egység nincs csatlakoztatva, illetve a baloldali szélső riasztó készülék a kapcsolat megszakadása után periodikusan kód kibocsátásával a kódtovábbítási folyamat újraindítását kezdeményezheti. A találmány szerinti megoldás előnyei a fentiek alapján beláthatok. A sínen keresztül egymással csatolt riasztó készülékek minden megkötés nélkül telepíthetők, belőlük tetszőleges hosszúságú riasztási lánc szervezhető, ugyanakkor az ismert megoldásoknál jelentkező különböző káros hatások, például a tereptől függő jeltovábbítás (URH, radar) vagy az időjárástól függően változó megbízhatóságú vonatérzékelők esetleges meghibásodása, illetve a túlságosan hosszú vezetékek telepítése itt mind nem jelentkeznek. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás vasúti pálya mentén vasúti járművek közeledésének észlelésére és riasztás létesítésére, amelynek során a vasúti járművek közeledését érzékeljük és a pályának a veszélyeztetett szakasza(i)n, ahol munka folyik hang- és/vagy fényjelzést létesítünk, azzal jel-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
