176614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fagyálló, porózus, vízáteresztó burkolólapok előállítására

9 176614 10 val legyártott burkolólapok belsejében 48,4%-ban alakul ki olyan tér, amely a vizet befogadja. Vagyis a burkolólap belseje 48,4%-ban üres. Ha ezt a burkolólapot vízbe mártjuk, akkor a burkolólap a tömör részét képező részecskék kö­zött levő remanens, mintegy 25%-os vízmennyi­séggel együtt összesen 52% vizet tud felvenni. Megfigyelhetjük, hogy a burkolólap belsejében különböző átmérőjű, egymással hajszálvékony csatornákkal összekötött hólyagocskák alakulnak ki, amelyek a burkolólap teljes köbtartalmában fellelhetők. A burkolólap porozitását tehát az biz­tosítja, hogy — a fentiekből eredően — 55%-os üres tér van a burkolólap belsejében, s ez a tér apró hólyagok összegéből adódik, melyeknek át­mérője átlagban legfeljebb 15 mikron. A hólya­gok 10 százalékát ugyanis olyan hólyagok alkot­ják, amelyek átmérője legfeljebb 26 mikron, 90 százalékát pedig olyan hólyagok teszik ki, ame­lyek átmérője alig 0,3 mikron felett van. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő technológiával gyártott burkolólapokra az alábbi összehasonlító példákat adjuk meg: 1. összehasonlító példa Az 1. példában ismertetett technológiát alkal­mazzuk, azzal a különbséggel, hogy az égetést 920 °C hőmérsékleten végezzük. Ennek eredmé­nyeképpen gesztenyeszínű burkolólapok jönnek létre, amelyeknek fagyállósága megfelel, az el­érni kívánt célra azonban nem alkalmasak, mert mechanikus szilárdságuk nem megfelelő. 2. összehasonlító példa Az 1. példában ismertetett technológiát alkal­maztuk, azzal a különbséggel, hogy az égetést 990 °C-on végeztük. Ennek eredményeképpen sö­tétvörös színű burkolólapokat kaptunk, melyek felszíne üvegesedni kezdett, tehát a felületen nem jöttek létre pórusok. A vizsgálat azt is igazolta, hogy a burkolólap belsejében sincs meg a meg­kívánt porozitás. 3. összehasonlító példa Az 1. példában ismereteit technológiát alkal­maztuk, azzal a különbséggel, hogy 100 térfogat­rész agyagra 196 térfogatrész fűrészport számí­tottunk. Ennek eredményeképpen a vízáteresztő tulajdonság nagy mértékben fokozódott, a bur­kolólapot ennek ellenére nem lehet a célnak meg­felelően felhasználni, mert a kész burkolólapok törékenyek lettek, szárítás és égetés után formá­jukat sem tartották. 4. összehasonlító példa Az 1. példa szerinti technológiát alkalmaztuk, azzal a különbséggel, hogy 100 térfogatrész agyagra 60 térfogatrész fűrészport számítottunk. Ebben az esetben olyan keveréket kaptunk, amelyből kiégetés után igen kemény burkolóla­pok jöttek létre. Ezek a burkolólapok nem voltak megfelelőképpen vízáteresztők, csiszolás után sem lettek teljesen sima felületűek és bizonyos mértékben a felfagyásra is érzékenyek. Az így gyártott burkolólapok sem feleltek meg tehát a találmány révén elérni kívánt célnak. Fentiekből egyértelműen következik az, hogy a találmány szerinti megoldásnak megfelelő eljá­rást csak és kizárólag a kikötött technológiai elő­írások szigorú betartásával lehet alkalmazni. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás fagyálló, porózus, vízáteresztő bur­kolólapok előállítására, különösen talaj burkolá­sára, azzal jellemezve, hogy — 100 térfogatrész agyagot 80—160 térfogat­rész száraz, csomómentes fűrészporral jól össze­keverünk, mimellett a fűrészpor szemcséinek szemcsenagyságát 0,5 és 4 mm között választjuk meg, ezután — a keverékhez vizet adagolunk oly módon, hogy a keverék összes víztartalma 8—30 súlyszá­zalék között legyen, a teljes keverék súlyához vi­szonyítva ; az így kapott keveréket — présformázással formázzuk, — kiszárítjuk, majd — kiégetjük oly módon, hogy az égetési hő­mérséklet alsó határértéke az a hőfok, amelyen a kiégetett agyagkeverék fagyálló, felső határér­téke pedig az a hőmérséklet, amely mellett az égetett agyagkeverék felülete üvegesedik; égetés után — a burkolólapok felületét lecsiszoljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­­tási módja, azzal jellemezve, hogy 100 térfogat­rész agyagba 120—135 térfogatrész fűrészport adagolunk, majd a két anyagot jól összekever­jük. 3. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiégetés során alkalmazott, a kiégetett termék fagyállóságához szükséges égetési hő­mérséklet, mint alsó határérték és a felület üve­­gesedéséhez szükséges hőfok, mint felső határér­ték közötti különbséget 40 °C-ban választjuk meg. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az agyaghoz kevert fűrészpor szemcsenagy­ságát 1 és 3 mm közötti méretben választjuk meg. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az agyaghoz bekevert fűrészpor szemcséi­nek hosszúságát 4 mm alatti méretben választjuk meg. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a formázási műveletet őrlés és présformá­zás révén hajtjuk végre. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom