176608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkil-, különösen rövidszénláncú alkil-terc-butil-éterek előállítására a megfelelő primer alkoholból és izobutilénből, butadién jelenlétében
MAGYAR SZABADALMI 176608 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS <$) Bejelentés napja: 1975. V. 20. (SA—2795) Elsőbbsége: Olaszország: 1974. V. 21.(23 010A/74) Nemzetközi osztályozás : C 07 C 41/06 C 07 C 43/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1980. IX. 27. HIVATAL Megjelent: 1981. XII. 31. Feltalálók : Szabadalmas : dr. Ancülotti Francesco vegyész, San Donato Milanese, Snamprogetti S. p. A., Milano, Pescarollo Ermanno vegyész, Milano, Olaszország dr. Mauri Marcello Massi vegyész, San Donato Milanese, Olaszország Eljárás alkil-, különösen rövidszénláncú alkil-tere-butil-éterek előállítására a megfelelő primer alkoholból és izobutllénből, butadién jelenlétében 1 A találmány tárgya eljárás alkil-, különösen rövidszénláncú alkil-terc-butil-éterek előállítására a megfelelő primer alkoholból és izobutilénből, butadién jelenlétében, melynek során a négy szánatomos molekulákat tartalmazó, izobutilénből és butadiénből álló szén- 5 hidrogén áramot és a primer alkoholt savas ioncserélő gyanta katalizátort tartalmazó szintéziszónába betápláljuk, a reakciót 60—120 °C, előnyösen 60—80 °C hőmérsékleten lefolytatjuk és a kapott étert a többi vegyülettől desztillációval elkülönítjük. A találmány szerinti eljárás különösen előnyös metil-terc-butil-éterek előállítására, metanolból és izobulilénből butadién jelenlétében. A leírásunkban szereplő kiviteli példák az egyszerűség kedvéért metil-terc-butil-éter előállítására vonatkozó szintézist ismertetnek, azonban az eljárás nyilvánvalóan alkalmas egyéb alkil-terc-butil-éterek, különösen rövidszénláncú alkil-terc-butil-éterek előállítására a megfelelő primer alkoholból. Ismeretes, hogy metanolt izobutilénnel reagáltatva metil-terc-butil-éter állítható elő. A fenti reakciót ásványi savak, például kénsav, szerves savak, például szulfonsav, illetve savas ioncserélő gyanták katalizálják, erre a célra különösen alkalmasak a szulfonált sztirol-divinilbenzol-kopolimerek. A metanol addíciós reakciója izobutilénre és egyéb, kettőskötésű tercier szénatomot tartalmazó olefinekre szelektív, míg ugyanazon műveleti körülmények között a lineáris olefinek, mint a butén-1 és butén-2 (cisz- és transz izomer) a fenti reakció szempontjából közömbös- 30 176608 2 nek mutatkoznak; az említett szelektivitás lehetővé teszi a metil-terc-butil-éter szintézisét például a katalitikus krakkolás izobutilént tartalmazó, négy szénatomos olefin frakciójából. Ismeretes, hogy a metil-terc-butil-éter szintézisére katalizátorként alkalmazott sztirol-divinil-benzol gyanta a diének dimerizációját és polimerizációját is katalizálja; ez a tény magában foglalja azt, hogy ha butadiénben gazdag olefin frakcióból, például a gőz krakkolásból 10 származó négy szénatomos frakcióból kívánunk metil-terc-butil-étert szintetizálni, a diént előzőleg extrahálni kell, vagy szelektív hidrogénezésnek kell alávetni (957 000 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás). A fentiek szükségszerűségét igazolják a technika 15 állásaként figyelembe vehető szabadalmi leírások, melyeknek valamennyi kiviteli példájából hiányzik a butadién, vagy legalábbis a butadién mennyisége nem több, mint 2—4% (lásd 877 818 sz. olasz szabadalmi leírás, 1 256 388 sz. francia szabadalmi leírás és a 2 011 826 sz. 20 német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali irat). Nyilvánvaló tehát, hogy a gőz krakkolásból származó frakciók felhasználását az említett körülmények korlá- 25 tózzák, és a korábban javasolt megoldások egyike sem, vagyis sem a butadién előzetes extrakciója, sem a butadién előzetes hidrogénezése nem bír nagy gyakorlati jelentőséggel, mert az első megoldásnál a metil-terc-butil-éter szintézisét a butadién extrahálás lefolyásától függően, azzal összehangolva kell megvalósítani, a második
