176596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közyermesztésre alkalmas F1 hibrid szója vetőmag előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 176596 Jgg|. Nemzetközi osztályozás : Bejelentés napja: 1977. V. 9. (Pl—575) A 01 H 3/00 Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok 1976. V. 10. (684,966) Xjpss -mm ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja : 1980. IX. 27. Megjelent: 1981. IX. 30. I # SfcVkï * J Feltaláló : Bradner Norman Richard, botanikus, Marshalltown, Iowa, Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas : Pfizer Inc., New York, N. Y., Amerikai Egyesült Államok Eljárás köztermesztésre alkalmas Fi hibrid szója vetőmag előállítására 1 A találmány tárgya eljárás köztermesztésre alkalmas Fi hibrid szója vetőmag előállítására, amely révén az ismerteknél nagyobb termőképességű, köztermesztésben fölhasználható Fi szója vetőmagvak nagy mennyiségben és olcsón 5 állíthatók elő. Már évekkel ezelőtt felismerték, hogy közeli rokonságban levő növények hibridizálása olyan utódokat eredményez, amelyek egyesítik azokat a kedvező bélyegeket, amelyek korábban a szü- 10 lökben külön-külön voltak meg. Egyes hibrid növények olyan életerővel (hibrid fölénnyel), heterózissal is rendelkeznek, ami gazdasági szempontból igen jelentős. 15 Míg hibrid cukorrépa, hibrid kukorica (2 753 663 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), hibrid cirok és hibrid lucerna (3 570 181 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) előállítása terén jelentős elő- 20 rehaladás történt, addig sok gazdaságilag fontos növénynél még nem dolgoztak ki nagy volumenű hibrid vetőmag előállítására alkalmas nemesítési eljárást. A kézzel végzett keresztezés nyilvánvalóan nem alkalmazható nagy mennyiségű 25 vetőmag előállítására. Számos növény hibridjének előállítására irányuló kísérleteknél az észlelt nehézségek nagy része az eltérő szaporodási rendszerekre és beporzási módozatokra vezethető vissza. Ezért minden növényhibrid előállítását 30 2 külön-külön kell megközelíteni és sajátos tulajdonságaikat figyelembe kell venni. A szója (Gycine soya) ismert módon természetes önbeporzó növény, amely képes ugyan keresztbeporzásra, de ez ritkán fordul elő. Egyes kutatók adatai szerint rovarok viszik át a pollent egyik szója növényről a másikra, de általában úgy tartják, hogy a szántóföldön termett szója magvak kevesebb mint 1%-a keletkezik kereszteződésből, azaz a szabadföldi termesztésben képződött szójamagvak 1%-ánál kisebb mennyiségéből képződik Fi hibrid [Elbert R. Jaycox: „Ecological Relationshipes between Honey Bees and Soybeans”, American Bee Journal 110/8, 306—307 (1970); 110/9, 343—345 (1970) és 110/10, 383—385 (1970)]. A szántóföldön termesztett szója állományban szokásosan megfigyelt, viszonylag alacsony kereszteződési arány a szója növények jellegzetes virágszerkezetére vezethető vissza. A szója virágok bibéje (nőivarú része) és porzója (hímivarú része) rendszerint ugyanazon a növényen van és a teljes virágban mindkét rész megtalálható (kétivarú). Mint ismeretes, az egyes szója virá-^ gok kinyílását a növény bizonyos időtartamú megvilágítása idézi elő, de a pollenzsák és a bibe szorosan zárva maradnak a csónaknak nevezett virágsziromban. Amikor a pollenzsák válaszfala felreped, a virágpor kihullik a portokból, ez rendszerint azonnal közvetlen érintkezés-176596
