176593. lajstromszámú szabadalom • Gyorsan száradó, tárolásálló alkálikus, hidrofób védőréteg kialakítására alkalmas bitumen alapú emulziók
5 176593 6 emulziós mázolóanyag állítható elő, amely ecseteléssel vagy szórással történő felhordás és szárítás után tapadásálló, vízlepergető, tömítő, vegyszerálló és nem duzzadó filmet vagy bevonatot képez. A fenti komponensekből álló ismert keverék, amely adott esetben töltőanyagokat, így azbeszt- vagy bazaltrostot vagy szilikagélt és a találmány szerinti alkáliákkal duzzadó kopolimer helyett egy vízben duzzadó poliakrilátot tartalmaz a következő összehasonlító tulajdonságokkal rendelkezik: Jellemző értékek Ismert termék Találmány szerinti termék Útkátrány-viszkoziméterrel TGL 21 284 20 másodperc 20 másodperc szerint 4 mm-es kifolyónyíláson mért kifolyási idő A tárolásállóság 8 hét után megfelelő megfelelő Száradási idő TGL 14 031/01 szerinti 1 száradási fokig 5 óra 1,5 óra Vízzáróság TGL 28 719 szerint 48 óra után megfelelő megfelelő 7 nap után nem megfelelő megfelelő 56 nap után nem megfelelő megfelelő A betonprizmákra a betonra felvitt a betonra felvitt felvitt termék bevonat megbevonat szilárd, viselkedése 7 naduzzad, vízzel jól tapad, pos víz alatti telt hólyagok hólyagképződés tárolás után képződnek nincs 2. példa Keverőberendezésben 83,4% instabil vagy félstabil anionos bitumenemulziót (amelynek szárazanyag tartalma 55%) 35% szilárdanyag tartalmú 15% Buna-latexet, (butadién-sztirol-kopolimer-diszperzió) elkeverünk 1,5 sűly% az 1. példában használt és leírt butadién-sztirol alapú kopolimer alkáliákban duzzadó 33%-os diszperziójával és 50% szilárdanyag tartalmú 0,1 súly% melarnin-formaldehidgyanta oldattal (50% gyanta+ +50% víz). A képződő keverék tárolásálló; szórással történő felhordás után kétkomponensű módszerrel hidrofób, gyorsan száradó filmet képez. A szokásos keverékekhez képest az 1. példa szerint vázolt előnyök tapasztalhatók. 3. példa Keverőberendezésben 6 súly% töltőanyagot tartalmazó 9 pH értékű stabil, nem-ionos bitumenemulziót (amelynek szárazanyag tartalma 50%) 2 súly% butadién-sztirol alapú alkáliákkal duzzadó kopolimer 25%os diszperziójával és 0,05 súly% porított cinkoxiddal keverünk el. A kopolimer összetétele az 1. példában megadottal azonos. A képződő keverék tárolásálló és gyorsan kötő, hidrofób réteget és védőfilmet alkot. Aszókásos keverékekhez képest az 1. példában vázolt előnyök lépnek fel. 4. példa Keverőberendezésben 88,5 súly %11 pH értékű stabil bitumenemulziókhoz a következő komponenseket adagoljuk: 1 súly% alkilfenol-poliglikoléter, 10 súly% 50% szilárdanyag tartalmú polivinilacetát diszperzió, 0,5 súly% 33%-os butadién-sztirol-metakrilsav kopolimer és maleinsav Diels-Alder adduktumának észterezett terméket tartalmazó diszperzió. A kopolimer összetétele azl. példában megadottal azonos. A kész kombináció védőbevonatként használható épületek öregedésének gátlására, tető szigeteléséhez; tixotrop tulajdonságai alapján egyszerű felhordással 0,5 mm-es rétegvastagság érhető el. A fenti példákhoz felhasznált lúgos közegben duzzadó butadién-sztirol kopolimer vizes diszperzió az alábbi összetétellel rendelkezik: 17 súlyrész butadién, 18 súlyrész sztirol, 50 súlyrész metakrilsav, 15 súlyrész észter, 200 súlyrész víz, 0,05 súlyrész nátrium-laurilszulfát, 0,05 súlyrész etiléndiamin-tetraecetsav, 0,1 súlyrész tere-dodecil-merkaptán, 0,1 súlyrész káliumperszulfát. A felhasznált észter összetétele a következő: 100 súlyrész dodecil-fenoxi-polietilénoxietanol és 29 súlyrész tetrahidroftálsav-anhidrid, amely maleinsavból és butadiénből készített Diels-Alder adduktum. 5. példa A kopolimer előállítása 100 súlyrész dodecil-fenoxi-polietilénoximetanolt (amely 4—20 mól etiléndioxidot tartalmaz) 29 súlyrész tetrahidroftálsav-anhidriddel (maleinsavból és butadiénből készült Diels-Alder adduktum) elegyítünk, az elegyhez 0,03 súlyrész hidrokinono-metilétert adunk, majd az elegyet nitrogén atmoszférában 70 °C hőmérsékleten 10 percig hőkezeljük. Az így kapott észtert az alábbi összetétel szerint 60 °C hőmérsékleten emulzió-polimerizátummá dolgozzuk fel: 17 súlyrész butadién, 18 súlyrész sztirol, 50 súlyrész metakrilsav, 15 súlyrész észter, 200 súlyrész víz, 4 súlyrész nátrium-laurilszulfát, 0,05 súlyrész etiléndiamintetraecetsav, 0,1 súlyrész terc-dodecíl-merkaptán, 0,1 súlyrész káliumperszulfát. Az ily módon előállított diszperzió jellemzői: — szilárdanyag tartalom: 33,5%, — maradék sztirol-tartalom: 0,09%. Az így kapott latex alkálikus közegben erősen duzzad. A találmány tárgyát képező polimer diszperziót tehát három lépésben állíthatjuk elő: 1. Maleinsavból és diénből (például butadién) adduktumot képzünk. E művelet során tetrahidro-ftálsav keletkezhet. 2. A kapott savat polietilén-o«alkohollal észterezzük. 3. A kapott észtert butadiénnel, sztirollal és metakrilsawal hozzuk össze; ily módon lúgban duzzadó latexet kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
