176592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rajzfilm készítésére, valamint berendezés az eljárás foganatosítására
3 176592 4 mazások lehetőségét is felvetette, hiszen a számítógéphez kapcsolt perifériák lehetővé teszik a matematikai formulákba öntött beprogramozott alakok, formák gépi úton történő lerajzoltatását, akár cell-lemezre, akár katódsugárcső segítségével. Ezek az alkalmazások lehetővé teszik a rajzfilmkészítés szinte teljes gépesítését is. Hátrányuk viszont, hogy speciális számítógépes gyakorlattal, nagy elméleti felkészültséggel rendelkező rajzfilmrendezőket kívánnak. További, szinte áthidalhatatlan nehézséget okoz az is, hogy rajzfilmkészítés gépi beruházási igénye a számítógépes megoldás esetén nagyságrendekkel haladja meg a rajzfilmkészítés jelenlegi gépi felszereltségi igényeit. Emellett a gép által húzott vonal pontos és korrekt ugyan, de nélkülözi a grafikai jelleget, a vonalak játéka adta grafikai hatásokat. A mozgófilmkészítés alapja a mozgófázisok pillanat fényképezése. Az egyes rajzok a mozgás pillanatnyi mozgásfázisait szemléltetik és az egymás után fényképezett mozgásfázisokból áll elő a folyamatos mozgás a vetített képen. Annak ellenére, hogy az egyes rajzok fázisban mozognak, nagyon fontos a rajzok pontos helyzetazonosságának biztosítása, hiszen a képen vannak álló tárgyak is (pl. ház, villanyoszlop stb.), amelyek helye a képen pontosan rögzített. Ha ez nem így van, akkor az egymás után fényképezett pontatlan helyezésű rajzok a képelemek zavaró remegését idézik elő. A fázisrajz 0,5 mm-es pontatlansága, illetve pontatlan helyezése 100-szoros nagyítás esetén a vetítővásznon már 100 X 0,5 mm = 5 cm kontúrvándorlást idéz elő. A rajzfilmkészítés befejező fázisa a képfelvétel filmszalagra. Ennél a munkafázisnál is van lehetőség a rajzok további mozgatására a trükkasztal segítségével, amely további animációs lehetőséget teremt a rajzfilmgyártás munkafolyamatában azzal, hogy az elkészített rajzok további mozgatását, eltolását, forgatását, kicsinyítését, nagyítását teszi lehetővé. A fentiekben elmondottak figyelembe vételével felismertük, hogy a hagyományos rajzfilmkészítés több fontos, munkaigényes és különleges készséget és szakértelmet igénylő fázisát gépesíteni lehet és rutinmunkává lehet változtatni számítógép alkalmazása nélkül, speciális másoló eljárás közbeiktatásával, amelynek segítségével a termelékenység a hagyományosnak sokszorosára emelhető, míg a költségráfordítás csökken és töredékrészét teszi ki a számítógépes alkalmazásnak, úgy hogy maga az elvégzendő munka betanított munkaerőkre bízható. Felismerésünk lényege abban áll, hogy a rajzfilmkészítés papírról cell-lemezre történő átmásolási munkafázisát gépesíthetjük úgy, hogy az eredeti és a másolat pontos helyzetazonosságának biztosítása mellett megteremtjük a másolandó rajz nagyításának és kicsinyítésének, valamint helyzetének változtatási lehetőségét is. Ez a lehetőség megteremti annak feltételét, hogy az adott rajzról a kívánalmaknak megfelelően azonos méretű, illetve nagyobb vagy kisebb méretű másolatot készítsünk cell-lemezre; azonkívül úgy másolhatunk, hogy a másolandó figura helyzetét egy adott mozgásgörbe vagy program szerint helyezzük el. A találmány szerinti eljárással a kézi úton pauszra történő rajzolás és a színezés közé celllemezekre történő gépi másolást iktatunk. A találmány szerinti eljárás körébe tartozik olyan megoldás is, amelynél nem pauszpapírra rajzolt képet másolunk cell-lemezre, hanem tetszőleges fényképet, kézimunkát vagy egyéb alapot, általában: „másolandó objektumot”, mely alkalmas további feldolgozásra. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy pausz-rajzot vagy egyéb másolandó objektumot pontosan helyezve, — lényegileg vízszintes, vagy a kezelő felé némileg döntötten elhelyezett — animáló tárgyasztalon rögzítjük, megfelelő megvilágítás mellett, a másolóberendezésbe épített optikai eltérítő berendezéssel a lényegileg függőleges fénysugarakat lényegileg vízszintes irányba tereljük úgy, hogy az animáló tárgyasztalon levő tárgy képét lényegileg függőleges képsíkon fényérzékeny lemezen képezzük le, majd a másolási mód rendszerétől függően a képet celllemezen rögzítjük. A találmány szerinti eljárásban és berendezésben alkalmazott animáló tárgyasztal teljes animálási lehetőséget biztosít azáltal, hogy kelet— nyugat és észak—dél irányú mozgatásra, továbbá forgatásra, sőt esetleg emelésre és süllyesztésre van kialakítva, a mindenkori igényeknek megfelelően. Az animáló tárgyasztal két vagy több tárgysíkot is tartalmazhat és lehetővé tehet alulról történő képbevetítést is az asztalban kialakított eltakarható áttörés segítségével. A kezelés egyszerűsítése és a másolandó objektum jobb megfigyelése érdekében az animáló tárgyasztal síkja a kezelő személy felé lejthet és így jobb rálátást biztosít. Természetesen a képsík lényegileg függőleges helyzetét biztosító optikai rendszer is ennek megfelelően helyezkedik el. A leírás egyszerűsítése érdekében a további ismertetésnél — nem korlátozó jelleggel — feltételezzük, hogy az animáló tárgyasztal egysíkú és vízszintes elhelyezésű. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a sötétkamrában levő képsíkban villamosán feltöltött szelénlemezt helyezünk el, arra exponálunk, majd a lemezt festékezzük, a sötétkamrából világos helyiségbe nyújtjuk át, ott cell-lemezre másoljuk, majd a cell-lemezre átvitt képet rögzítjük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés példánkban vízszintes animáló tárgyasztalt tartalmaz, amely rögzítő csaprendszerrel van ellátva, és fölötte képeltérítő optikai rendszer közbeiktatásával lényegileg vízszintes tengelye irányban mozgathatóan elhelyezett leképző optikájú kamera van elrendezve, amelynek függőleges képsíkja sötétkamrában van elhelyezve. A találmány szerinti berendezést és azzal foganatosítható eljárást vázlatos rajz alapján, példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
