176590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás o/v tipusú paraffin vagy viasz emulziók előállítására anionos emulgeátorral textilipari célra

MAGYAR SZABADALMI 176590 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY dsÉ&k Nemzetközi osztályozás : w Bejelentés napja: 1977. III. 25. (PA—1280) Közzététel napja: 1980. VIII. 28. B 01 F 3/00 B 01 F 17/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI fi* Sutiig Tt> HIVATAL Megjelent: 1981. IX. 30. Feltalálók : Csonka Lajos, oki. vegyészmérnök, Budapest, 25%, dr. Deme István, oki. vegyészmérnök, Budapest, 25%, dr. Sümegi Mihály, oki. vegyészmérnök, Dunaújváros, 20%, Tomcsányi Elemér, oki. gépészmérnök, Dunaújváros, 20%, Almási Zsolt, papírgyári üzemmérnök, Dunaújváros, 5% Horváth Lászlóné Tóth Piroska, vegyésztechnikus, Dunaújváros, 5%, Szabadalmas: Papíripari Vállalat, Budapest, 50%, Csonka Lajos, oki. vegyészmérnök, Budapest, 25%, dr. Deme István, oki. vegyészmér­nök, Budapest, 25% Eljárás O/V típusú paraffin vagy viasz emulziók előállítására anionos emulgeátorral 1 2 A találmány tárgya eljárás o/v típusú emulziók elő­állítására anionos emulgeátorral. A találmány szerinti eljárással készített emulziók kitűnnek azzal, hogy sta­bilitásuk nagy, lefölöződésre, bőrképzésre nem hajla­mosak. 5 Ismert, hogy az ipar számos területén fontos feladat a vízben nem oldható folyadékok, illetve ömledékek szétoszlatása vizes közegben, azaz o/v típusú emulziók előállítása. Az így előállított emulziókat például a bőr-, textil-, élelmiszer-, növényvédőszer-, papír-, festékipar, 10 a kőolajbányászat területén alkalmazzák. Az emulziók két folyadékfázisra válása, a diszperz rész lefölöződése ellen az emulziók stabilizálása érdeké­ben egyrészt a szétoszlatott cseppek méretét csökkentik, azaz a diszperzitásfokot növelik, illetve a részecskék mé- 15 rétét közel azonos értékre állítják be, azaz a homodisz­­perzitást növelik, másrészt segédanyagokat, így emul­­geátorokat és stabilizátorokat adagolnak az emulzió­hoz. Anionos emulgeálószerként o/v típusú emulziók ké- 20 szítésére telített és telítetlen zsír-, olaj- és gyantasavakat, szulfatált olajsavakat, valamint aromás vagy alifás alko­holok alkálifém- vagy ammóniumsóit alkalmazzák. Stabilizátorként ezek az emulziók általában külön­féle hidrofil kolloidokat tartalmaznak, így például ter- 25 mészetes makromolekulákat (keményítőt, kazeint, állati eredetű enyveket, alginátokat, vízoldható gumikat, mint például az arab-, karalya- és guar-gumit ■— melyek bo­nyolult szerkezetű poliszacharidok), továbbá azok szár­mazékait (például metilcellulózt, karboximetilcellulózt 30 stb.), szintetikus makromolekulákat, szilárd anyagokat (vas, réz, nikkel, cink, alumínium bázikus szulfátjait, kalciumkarbonátot, ólomarzenátot, fémhidroxidokat, fémoxidokat, finom eloszlású bentonitot, kaolint). Az emulziós-tulajdonságok, emulgeálószerek és sta­­bilizátorok, valamint emulgeálási eljárások jó össze­foglalását adja Becher P.: Emulziók, Műszaki Könyv­kiadó, Budapest (1965) c. könyve. Tapasztalataink szerint a fenti emulgeátorokkal ké­szített emulziók általában hosszabb tárolás (pl. 2—3 hó­nap) során bőrösödnek, lefölöződnek, tehát a stabilitá­suk, s így homogenitásuk korlátozott. így például az alábbi recept szerint : 100 rész paraffin, 20 rész sztearin, 10 rész zselatin, 8 rész borax, vízzel 25—30 g/1 koncentrációra hígítva (lásd: Vámos György, Katona Kálmán: Papíripari Kézikönyv, Mű­szaki Könyvkiadó, Budapest, 1962) készített paraffin­emulzió lefölöződés nélkül legfeljebb 2 hétig tárolható. A nagy gyantatartalmú, például 6 rész nátriumhidroxid­­ból, 230 rész fenyőgyantából és 170 rész paraffinból ké­szített emulzió szintén csak 1—2 hétig tárolható fel­­használásra alkalmas állapotban, és a 80 rész montán­­viaszból, 20 rész fenyőgyantából és 5 rész nátrium­­hidroxidból készített, 10% szárazanyagtartalmú emulzió tárolhatósága sem jobb. G. Engelhardt, K. Granich, K. Ritter: Das Leimen von Paper c. művükben (VEB Fachbuchverlag Leipzig, 176590

Next

/
Oldalképek
Tartalom