176578. lajstromszámú szabadalom • Üreges terek korrózió elleni védelmére alkalmas kompozíciók

5 176578 s/ulfonsav-keverék els/appanosí fásában promoter ha­tást fejtenek ki. A reakcióelegyhez további promotor­­ként kevés vizet is adunk, amit a reakció lezajlása után elfőzéssel eltávolítunk. Miként már korábban közöltük, a kompozíciókhoz kívánt esetben egy vagy több ismert, és a korróziógátló kompozíciókban szokásosan felhasznált adalékanyagot is adhatunk. Az esetlegesen felhasználható további komponensek szakember számára ismertek ; ezeket a komponenseket a korrózióvédelemmel foglalkozó szak­­irodalom — köztük a leírás bevezető részében idézett közlemények — részletesen tárgyalják. Az adalékanya­gok például a következők lehetnek : a) Paraffinos vagy nafténbázisú ásványolajból elkü­lönített, desztillációs vagy fúvatott bitumen, amelynek •töréspontja legalább 5C°, duktilitása 25C°-on 2— 20 mm, penetrációja 25 CG-on pedig 5—50 mm/10. b) Aromásdús oldószerekben kolloid oldatot képező polimerek, amelyek a találmány szerinti1 kompozícióhoz adva megtartják kolloid állapotukat. Polimerekként ■például lOOOés 10 000 közötti molekulasúlyú polietilént, oxidált polietilént, polipropilént, poliizobutilént vagy •polivinilacetátot, vagy 20 000 és 50 000 közötti mole­­kulasúlyú pőlicetil-metakrilátot használhatunk fel. c) Mono-és/vagy dikarbonsavak közepes vagy hosz­­szú láncú alkoholokkal képezett észterei. Ezek a vegyü­­letek ismert lágyítók. Az észterek közül különösen elő­nyösek a ftálsav 4—20 szénatomos alkoholokkal vagy aminoátkohofokkal képezett észterei. d) Nagy (célszerűen 8.cSt/100jC°-nál nagyobb) visz­kozitású, -nagy aromástartalmú olajok alumíniumsztea­­rátokkal, célszerűen alumínium-di- vagy -szeszkvi­­-sztearáttal képezett keverékei. Ezek a keverékek gél­szerű anyagok, amelyek lágyító és gélesítő hatást fejte­nek ki, és a kompozíció tapadóképességét is fokozhat­ják. A gélek alumíniumsztearátok mellett egyéb nem vegyérték váltó fémek szappanaival is kialakíthatók. e) Amin-típusú korróziós inhibitorok, így alifás, aromás, diaromás, monociklusos vagy diciklusos alifás mono- vagy diaminok, illetve ezek 12—20 szénatomos telített vagy telítetlen zsírsavakkal vagy gyantasavakkal képezett sói és amidjai, továbbá a felsorolt vegyöletek faktizált származékai. A kompozícióhoz kívánt esetben egynél több amin-típusú korróziós inhibitort is adha­tunk. /) Alkanolamin-zsírsavészter típusú korróziós inhi­bitorok, így alifás di- vagy trialkanolaminok 12—20 szénatomos telített vagy telítetlen zsírsavakkal képezett mono- vagy «eeszkvjészterei, e .vçgy.ületek észter^&ói, to­vábbá^ felsorolt yegyüle.tek faktizált származékai. Ezek a vegyöletek a korróziógátló hatáson kívül felületi fe­szültség-csökkentő hatással is rendelkeznek. g) Vízkiszorító adalékanyagok, így glikol-monoéterek (célszerűen etilénglikol-monoéterek), terpentinolaj, hid­­roaromás ketonok, furfurilalkohol, tetrahidro-furfuril­­alkohol,'furfuröl 2—5 szénatomos alkoholokkal képe­zett félacetáljai, és a felsorolt anyagok keverékei. ' Mind a felsorolt adalékanyagok, mind pedig azok felhasználási területei önmagukban ismertek. A korró­zióvédelemben jártas szakember általános ismeretei alapján könnyen meghatározhatja, hogy milyen külön­leges esetekben milyen további adalékanyagot célszerű a találmány szerinti kompozícióhoz adni; így például ha a kompozíciók nedvesség hatásának fokozottan ki­tett fémfelületeken kerülnek felhasználásra, célszerű az (1)—(4) komponenshez vízkiszorító adalékanyagot is keverni. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 6 1. példa 1200 g aromásdús (60 súly% aromás komponenst tartalmazó) benzinben 100C’-on, keverés közben felol­dunk 50 g 5000 átlagmolekulasúlyú polietilént és 50 g 10 000 átlagmolekulasúlyú poliizobutilént, majd az ol­dathoz 130 g oxidált cerezint (savszám: 29 mg KOH/g, átlagmolekulasúly: 600, cseppenéspont: 70 C9), 600g oxidált petrolátumot (savszám : 19,7 mg KQH/g, átlag - molekulasúly: 400, cseppenéspont: 52 CG),:10g techni­kai olajsavat (savszám: 180 mg KOH/g)és 430g, vaze­linek kénsavas:finomítása útján nyert,-500 átlagmole­kulasúlyú, 50mgKOH/gsavszámú, 40 súly% paraffint ■ tartalmazó szulfonsav-keveréket (savszám: 10 mg KOH/g) adunk. Az oldatot 145 C°-ca melegítjük, majd az oldathoz 1 l g magnéziumoxidot és -2 ml vizet adunk. Az elegyet addig tartjuk 145 C°-on. amíg a.kivett minta teljesen áttetsző és csomómentes nem lesz. Utána az .elegybői elfőzzük a vizet, majd4(10 C°-ca h3.gyjukrjtólni, és az elegyhez 20 g dicik lohexilamin-szteaeát ot, 20 g trietanolamin-sztearinsavas monoésztert, ,20 g dioktil­­-flalátot és 200 g furfuril-féletilacetátot adunk. A.kom­ponenseket feloldjuk trendszerben, majd az elegyet, ke­verés közben szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni. 2. példa A komponensek összekeverésével .állítjuk elő a.követ­­kező összetételű védőkompozíciót : 400 átlagmolekulasúlyú,' 18:mg KOH/g savszámú, 60 C cseppenéspontú oxidált petrolátum magnéziumsója 700 g magnézium-sztearát 1/0 g ■ paraffinok oleumos finomítása útján.nyert, 400 átlagmolekulasúlyú, 55 ,mg KOH/g savszámú szulfioosav.-keverék magnéziumsója 160 g 10.000 átlagmolekulasúlyú-políprefúlén <40 g 30 000 átlagmnlekulasúly.ú' palicetilmetakrílát 60 g < dioktil-ftálát 20 g trietanolamin-sztearinsavas manoészter-sztearátsó 20 g : ar-omásdús benzin (aromástartalom : 65 súly%) > 1050 g ; etilénglikol-monobutiléter , 180 g 3. példa Az 1. példában ismertetett módon a következő össze­tételű védőkompozíciót állítjuk elő: 600 átlagmolekulasúlyú, 45 mg KOH/g savszámú, 70 C° cseppenéspontú oxidált cerezin magnéziumsója 200 g vazelinek kénsavas finomítása útján,nyert, 600 átlagmolekulasúlyú, 55 mg.KOH/g savszámú szulfonsay-keverék magnéziumsója 100 g 68 C° lágyuláspontú desztillációs bitumen 540 g 10 000 átlagmolekulasúlyú polietilén 70 g 5 10 15 20 25 30 35 ■40 .45 ■50 ,'55 •60 ••65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom