176549. lajstromszámú szabadalom • Berendezés épületek, különösen lakóépületek fűtési és használati melegvízellátására
7 176549 8 el a lß hőcserélőt, a 68 hőérzékelő jelére az 58 SZahályozóégység a 42 szelepet átvezérli, azaz annâk y,é” járatát is nyitja a szükséges mértékben. Így a visszatérő 16 csővezetéken érkező fűtővízftek vsak egÿ részé jut a 28 csővezetéken át a 18 hőcserélőbe, ennélfogva a 18 hőcserélő teljesítménye Csökken, amivel a 18 hőcserélőből kiáramló használati métegviz hőfoka is — a kisebb fnöhnyiséé'és kisebb áramlási sebesség következtében ----- a kívánt értékre csökkenthető. A 16 CáőVézetéken érkező fű to víz f ermnraTaűő része a 42 'szelep „C” és „*b” járatán és a 16 csővezetéken cft visszajut a kazánba. ¥faáználati metegvfevételi csúcsoknál, amely a szakirodalmi adatok Szerint naponta kétszer, reggel és esté egy-két időtartamú, a találmány szerinti ‘berendezés a hőleadó Î2 egység rovására az „előnykapcsolásra” szabályoz át. Ez lényegében abból '§11, hogy az 58 Szabályzóegység a 68 hőérzékélő jelére a S2 'szivattyút bekapcsolja, a 42 Szelep „a” járatát zárja ,„e” és „b” járatát pedig téljesen nyitja. Ezzel egyidejűleg a -36 szélep „a” jártftSt ügyancsák Zárja: Így a "visszatérő 16 vezetőbe eddig sorosán kapcsolt 1‘8 hőcserélőt a 24 Csővezetéken át a fűtési előremenő 14 vezetékre kapcsőljuk. A 18 hőcserélőbe tehát a 22 csatlakozásán át 110 °C-os melegvizet vezetürik és azt a hőcserélőn keresztül a használati 20 melegvízvezetékben áramló 'fűtött vízhez képest ellenárambán áramoltatjuk. A 18 hőcserélőből kiáramló Víz a 28 csővezetéken és a 42 szelep „c” és ,;b” járatán, valamint a 16 csővezetéken keresztül jut a kazánba vissza. Ezzel tehát csüesigénybé vét élnél is biztosítható, hogy a használati melegvíz'68 hőérzékélőn mért hőfoka állandó legyen. Eközben a berendezés — amint a fentiekbőlkitűnik — két körre válik szét, nevezetesen a 18 hőcserélő eiőnykapcsolási körére, valamint a fűtőtest önmagában cirkuláló körére. Mivél ekkor a 36 szelep „a” járata zárva'van, a 34 sziváttyú a fűtőtestből kiáramló vizet a 38 vezetéken és a 36 szelep „c” és „b” járatán át visszakeringteti a fűtőtestbe. 'Kísérleteinket 65 lakásos épületnél végeztük, amelynek a használati melegvíz-csúcsigénye 86 000 kcal volt. A berendezésben levő víz térfogata mintegy 2000 1-re adódott, amelyben közelítőleg 40 000 kcal tárolható. Az 1—2 órás „előnykapcsolási” periódusokban kísérleti eredményeink szerint az épület és a berendezés hőkapacitása következtében a helyiségek hőmérséklete a minimális külső napi átlaghőmérséklet esetében is alig észlelhetően, legfeljebb 0,4—0,5 °C-kal csökkent. A használati melegvíz elvételének csúcsszakasza után az 58 szabályozóegység a berendezést automatikusan az elsőként említett kapcsolásba vezérli át. Az év fűtés nélküli részében a találmány szerinti berendezés használati víztermelőként üzemeltethető. A találmány szerinti megoldás legfőbb előnye abban van, hogy a hőtermelő 10 egység kizárólag a fűtési teljesítményigény maximumára méretezhető, tehát nem külön tartalékkal, vagy melegvíztárolóval elégítjük ki a használati melegvízigénybeli csúcsokat, hanem a 18 hőcserélő találmány szerinti előnykapcsolásával. A szakirodalmi adatok szerint a fűtési hőszükséglet 100%-a az éves üzemidő 2%-ában (kb. 46 óra), a fűtési hőszükséglet 80%-a az éves üzemidő 8%~ában, az éves üzemidő 90%-ában viszont a számított hőszükségletnek legfeljebb csak 60%-a szükséges. így igen kicsi a valószínűsége annak, hegy ez -a 2%-os fűtési hőszükségleti csúcs és a napi !—2 órás használati melegvízfogyasztási csúcs egybeessék. Amint azonban a fentiekben már kifejtettük, a találmány szerinti előnykapcsolással -ez is ‘ínegn-yugtathatóan megoldható. A hőtermelő 1*0 egység tehát a legfejlettebb ismert -megoldásokhoz ^képest 40%-kal kisebb teljesítményűre -választható, amivel komoly ‘költség és düsölőanyag t akart tható meg. A 82, 34, 50, 02 szivattyúk-és a 18 hőcserélő teljesítményét, valamint a -«árt tágulási 46 -tartályt természetesen « mindenkori igényeknek megfelelően -kell megválasztani; : A találmány ‘szerinti megoldás másik lényeges élőnye a ’70 - modul-egység kialakítása. Ezzel a kazénház alapterülete -mintegy 20—25%-kal csökkenthető. A 70 modul-segység ennélfogva gyárilag sorozatban előregyártható, -műszeresen beszabályozható, kipróbálható. Ezzel a helyszíni élőmunka 70-—80%-kal csökkenthető. Továbbá, az előregyártással a1 hidraulikus és villamos kapcsolatok minősége lényegesen jobb, mint az ismert megoldásoknál. A csövezés kialakítása optimálist megközelítő módon történhet, aminél a szubjektív tényezők szinte teljesen kizárhatók. Azzal, hogy a kis használati -melegvízfogyasztási üzemszakaszokban a 18 hőcserélőt egyenáramban üzemeltetjük, annak hatásfokát szándékosan mintegy felére lerontjuk. Ezzel szemben az ,,előnykapesolásban’’ a 18 hőcserélőt ellenáramban üzemeltetjük, amikoris igen jólhőáta<lási hatásfokot-érhetünk el. Ez a fentemlítetteken túlmenően -azzal a járúlékos előnnyel is jár, hogy az 58 szabályozóegység automatáké jának viszonylag lényegesen kevesebbszer kell ki-be -kapcsolnia, -amivel annak élettartama növelhető. A hőtermelő 10 egység lehet például távfűtési: forróvízvezeték is. Olyan megoldás is lehetséges továbbá, amelynél a 70 modul-egység több hőtermelő 10 egységgel van társítva. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés épületek, különösen lakóépületek fűtési és használati melegvízellátására, amelynek hőtermelő egysége (10), főleg kazánja, legalább egy hőleadó egysége (12), ezeket egymással összekötő fűtési előremenő csővezetéke (14) és visszatérő csővezetéke (16), valamint hőcserélővel (18) társított használati melegvfcve-zetéke,‘(20) van, ahol a hőcserélő <18) első csatlakozása ■ (22) a fűtési előremenő csővezetékkel (14) első csővezetéken (24) át, második csatlakozása (26) pedig a visszatérő csővezetékkel (16) -második csővezetéken (28) van -össsekötve, to5 t© IS w 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
