176530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emlősállatok szaporulatának növelésére
MAGYAR SZABADALMI 176530 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JCTIl Nemzetközi osztályozás: f&wf Bejelentés napja: 1974. XI. 29. (HO—1746) A 61 B 10/10 A 01 K 67/02 Közzététel napja : 1980. IX. 27. m 1; ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI-:»• * Í HIVATAL Megjelent: 1981. IX. 30. • 4 -Szabadalmas: Horváthné Baksay Éva oki. vegyész, Budapest 40% Dr. Bódai József állatorvos, Kisbér 10% Dr. Haraszti János állatorvos, kandidátus, Budapest 30% Dr. Végh Attila állatorvos, Tata 20% Eljárás emlősállatok szaporulatának növelésére 1 2 A találmány eljárás emlősállatok szaporulatának növelésére. Az emlősállatok szaporodása során a nőstények jól fölismerhető üzekedési jeleket mutatnak, amelyek az állatfajtától függően hosszabb-rövidebb ideig tart. Ezalatt az idő alatt hajlandó a nőstényállat a hímet „fölvenni”, és ez az idő alkalmas az érett pete megtermékenyítésére. Bár a nőstényállatok — kevés kivételtől eltekintve — szabályos időközökben mutatják az üzekedés jeleit, mégis tekintélyes részüknél az utód-létrehozására alkalmas életszakaszban vagy egyáltalán nem következik be vemhesség, vagy lényegesen kevesebb alkalommal, mint ahányszor az állat elvileg utód létrehozására alkalmas lehetne. Kedvezőbb a helyzet a tenyésztett ún. haszonállatok esetében, ahol — főleg a nagyüzemi állattartások esetében — már régóta szervezett módon gondoskodnak arról, hogy a nőstényállatok megtermékenyítése a legkedvezőbb időpontban és optimális biológiai körülmények között következzék be. A tapasztalatok szerint azonban így is számtalanszor, nem jön létre a nőstényállat vemhessé válása és ezáltal a kívánt utód. Számottevő előrelépést jelentett , az utóbbi évtizedeknek az a gyakorlata,' hogy a nagyüzemi, módszerekkel folyéüj^ajrtósi. és. állatteiögésztési feladatok: megoldása során szinte kizárólagosan áttértek a természetes helyett a mesterséges megtermékenyítésre. Ily módon az utódok számának jelentős százalékos növekedése következett be. A fentiek ellenére továbbra is fönnáll az a 5 helyzet, hogy a nőstényálatok egy része — bár szabályszerűen mutatja az üzekedés jeleit — az esetek komoly százalékában nem termékenyül meg. Ez azt jelenti, hogy a mesterséges megtermékenyítést követően a ciklusidő lejártával a 10 nőstényállat újból az üzekedés jeleit mutatja. A jelenséget az állattenyésztésben visszafolyatásnak vagy visszaüzekedésnek nevezik. Az ilyen visszaüzekedő nőstényállatok kezelése a múltban különböző gyógyszerkészítmények- 15 kel történt. E gyógyszerkészítmények lényegében három csoportba voltak besorolhatók, mégpedig asszerint, hogy nőstényállatnák milyen észlelt vagy föltételezett patológiás állapotát voltak hivatva kiküszöbölni. 20 Az egyik részük gyulladásgátló, gyulladáscsökkentő, illetve baktericid hatású volt, a másik részük az állattartási, illetve takarmányozási adottságokból származó hatásokat kívánta kiküszöbölni, míg a harmadik csoport a petefészekfunk- 25 ció rendellenességeinek megszüntetésére irányult. Olyan esetekben, amikor a fogamzásra való képtelenséget a nemi utak hurutjának, illetve gyulladásos megbetegedésének tulajdonították, 30 akkor általában oxidáló szereket, az utóbbi idők-178530
