176519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző anyagok, különösen izzólámpaspirálok tömegének meghatározására

3 176519 4 ter adott, előválasztott mértékű megváltoztatá­sához szükséges hőállapotbefolyásolási idő útján jól használható és kedvezően mérhető informá­ció nyerhető az adott alkatrész tömegéről. Kü­lönösen érvényes ez wolframanyagú izzólámpa­spirálok esetében, amikoris pl. a szobahőmérsék­letű (hideg) ill. a névleges feszültségen izzó (me­leg) spirál ellenállásviszonya kb. 1:10. A fentiek alapján a kitűzött célt olyan eljárás alkalmazásával érjük el, amelynek során a ta­lálmány értelmében a mérendő anyag egy hő­mérsékletváltoztatás hatására (markánsan) vál­tozó villamos paraméterek kiindulási hőállapot­hoz tartozó értékét és egy ettől különböző hőál­lapothoz tartozó második értékét meghatározzuk, majd az anyag hőállapotát ez utóbbi második ér­téket közelítő értelmében befolyásoljuk, és a hő­­állapotbefolyásolás kezdetétől a második villa­mos paraméterérték eléréséig szükséges tömeg­függő időtartamot megmérjük. A mérendő anyag hőállapotbefolyásolását vé­gezhetjük közvetlenül Joule-hővel (elektromos árammal történő ún. direktfűtéssel) és/vagy egyéb úton történő hőközléssel vagy hőelvonás­sal, pl. nagyfrekvenciás izzítással, lánggal, gőz­zel, kályhában, hűtőtérben, hűtőközeggel, adott esetben a felsorolt módszerek kombinált alkal­mazásával is. Wolframanyagú izzólámpaspirálok tömegmeg­határozásához különösen alkalmas a találmány szerinti eljárás azon foganatosítási módja, amely­nél hőmérsékletváltozás hatására változó villa­mos paraméterként a spirál villamos ellenállá­sát, elérendő második paramterértékként a kör­nyezeti hőmérséklethez tartozó ún. hidegellenál­­lásértékhez képest célszerűen legfeljebb 15%-kal megnövelt ellenállásértéket alkalmazzuk, miköz­ben a hőállapot befolyásolását a spirálba kons­tans áram bevezetése útján, közvetlenül Joule­­hővel végezzük. Miután az alkatrészek, így az izzólámpaspirá­lok minősítése — már említett módon — „hideg­ellenállás — súly ” adatpárok képzésével és fel­­használásával történik, a találmány szerinti el­járással előnyösen a változó villamos paraméter kiindulási hőállapothoz tartozó abszolút értékét (pl. a spirál hidegellenállását) is megmérjük, sőt a méréseket, adatpárképzést, minősítést és adott esetben a minősített alkatrészek elkülönítését, osztályozását előre meghatározott program sze­rint logikai áramkörből felépített célkapcsolá­sokkal és/vagy mikroprocesszorral és/vagy szá­mítógéppel vezérelve teljesen automatikusan is végezhetjük. A találmány szerinti eljárás alkalmazásának előnyei az ismert mérleges súlyméréssel műkö­dő rendszerekhez képest könnyen beláthatok. Egyetlen befogással történő méréssel nyerhető nagy mérési-minősítési sebesség ill. termelékeny­ség mellett a minősítés alapját képező említett „hidegellenállássúly” adatpárhoz szükséges min­den információ. A súlymérés kiküszöbölését cél­zó, két különböző villamos mérést javasló egyéb ismert megoldásokkal szemben pedig a találmány szerinti eljárás előnyei abban vannak, hogy — a villamos paraméter (pl. ellenállás) méré­se és befolyásolása a hőmérséklet változtatásával (a hőállapotbefolyásolással) egyidejűleg történik, aholis — a befolyásoló (hőkezelő) áram egyidejűleg a villamos paraméter (ellenállás) mérőjele is le­het, így — nem szükséges a hőmérsékletbefolyásolást követően működésbe lépő külön ellenállásmérő készülék. A mérőjel nagy, és ennélfogva pontos ellenál­lás- és időmérést tesz lehetővé, miközben a vil­lamos paraméter, pl. ellenállás megváltoztatásá­hoz szükséges időtartam mérése optimális felté­telek mellett, a környezeti körülmények kiküszö­bölésével (nagy energiával, rövid időtartam alatt) történhet. Az eljárás foganatosítására végül tel­jesen automatizált mérési-osztályozási folyama­tot lebonyolító célberendezések alakíthatók ki. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz se­gítségével ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra egy a találmány szerinti eljárás foga­natosítására alkalmas példaképpeni berendezés blokksémája, a 2. ábra pedig egy a villamos paramétert vál­toztató és érzékelő egységként alkalmazott pél­daképpeni hídkapcsolás, amely időmérővel is el van látva. Az 1. ábrán feltüntetett blokkséma szerinti funkcionális egységeket tartalmazó berendezés a mérendő 1 alkatrész villamos paraméterét köz­vetlenül vagy közvetve mérő 2 érzékelőt tartal­maz, amely egy vagy több paraméter időbeli vál­tozását folyamatosan és/vagy szakaszosan érzé­keli. A mérés indítására szolgáló jelet 3 startge­nerátor adja, amély a paraméterek) közvetett és/vagy közvetlen befolyásolására (megváltozta­tására) szolgáló 4 egységet és az 5 időmérő egy­­ség(ek)et egyidejűleg indítja. Amikor a megvál­toztatandó villamos paraméter az előválasztott második értéket eléri, a 2 érzékelő egység meg­szünteti a hőállapot befolyásolását és egyidejűleg leállítja a megfelelő 5 időmérő egységet. Az 1. ábrán szaggatott vonallal feltüntetett 6 memória ill. 7 értékelő (minősítő) egység az 5 időmérő egység által mért (tömegfüggő) időtartamok, ill. adott esetben ez utóbbiakból és a villamos para­méter kiindulási állapotban mért értékeiből kép­zett adatpárok alapján önmagukban ismert 8 osz­tályozó egységet is működtethet, amely a mért 1 alkatrészeket az előre meghatározott minősíté­si szempontok szerint történő értékelésüket kö­vetően csoportosítja. Izzólámpaspirálok találmány szerinti minősíté­sére különösen alkalmasnak bizonyult az eljárást foganatosító, a 2. ábrán feltüntetett hídkapcsolá­­sos berendezés. Hőmérsékletváltoztatás hatására változó'villamos paraméterként a spirálok villa­mos ellenállását alkalmazzuk, amelynek változ­tatására és indikálására Wheatstone hidat alkal­mazunk. A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés alkalmazásával először az izzólámpapsirál Rí ellenállás hidegellenállását mérjük meg. E mérés során a hidat a Ki kapcsolón keresztül G* gene­rátor táplálja. A híd Hullázásá á változtatható 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom