176518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabadföldi, hazai hagyma termesztésére (Allium cepa) felhasználásával
3 176518 4 rán: Talaj előkészítést végzünk, a dughagymát ültetés céljára kiválogatjuk, adott esetben hőkezeljük, elültetjük és betakarítjuk azzal jellemezve, hogy a dughagymát ültetés céljára legfeljebb 30 mm-es (0) méretig kiválogatjuk, az ültetés idejét augusztus 10. és szeptember 10. között az időjárás és a dugványok méretének figyelembevételével választjuk meg, az ültetést 10—15 cm sortávolság és 3—5 cm-es tőtávolsággal végezzük. A találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módja szerint zöldhagyma termesztés esetén az ültetésre kerülő dughagymát 24—30 mm-es méretben válogatjuk ki. A találmány szerinti eljárás másik foganatosítási módja szerint főzőhagyma termesztés esetén az ültetésre kerülő dughagymát 18—22 mm-es méretben válogatjuk ki, és önmagában ismert módon hőkezeljük. A fajtát megválasztjuk és a dugványt kiválogatjuk. Minden északi származású, vagy azok keresztezéséből előállított hagymafajta alkalmas szaporítóanyagnak, 18—30 mm-es méretben. A 18 mm-nél kisebb egyedek alkalmatlanok, mert primőr időszakra (március—április) nem fejlődnek ki, a 30 mm-nél nagyobb egyedek alkalmazása pedig rontja a gazdaságosságot. A talajelőkészítést a szokásosnak megfelelően végezzük el. Tömődött altalajú, finoman elmunkált, aprómorzsás szerkezetű talajt alakítunk ki. A talaj előkészítést a dugványozást megelőző 3— 4-ik héten végezzük, hogy a gyommagvak kikelésére legyen elég idő. Az ültetést — a rendelkezésre álló dugvány méretétől és az időjárástól függően — augusztus 10. és szeptember 10-e között végezzük el, hogy a növény a tél beálltáig 4—5 leveles fejlődési állapotig eljusson. A kisebb méretű hagymák fejlődéséhez ugyanis hosszabb időre van szükség, kellően csapadékos időjárás esetén viszont a fejlődés gyorsabb. Az ültetésnél 10—15 cm sor- és 3—5 cm-es tőtávolságot alkalmazunk, a nagyüzemi (gépi) vagy kisüzemi (kézi) ültetési mód esetén is. Négyzetméterenként 120—140 db dugványt biztosítunk. Függetlenül a választott ültetési módtól és egyedsűrűségtől, sem gyomirtást, sem növényápolást a vegetációs időben nem végzünk. A betakarítást a vetési módtól függően nagyüzemi (gépi), kisüzemi (kézi) módon végezzük. A gépi betakarításnál a kiemelést végezzük géppel, ami jelentős kézimunka-megtakarítást jelent. Adott esetben a dugványhagymát kiválogatás után — de ültetés előtt — önmagában ismert módon hőkezelésben részesítjük. Az alábbi példák az eljárás foganatosítási módjait szemléltetik: 1. példa. Zöldhagyma termesztésénél a Makói fajtát alkalmaztuk. A dugványt 24—30 mm-re válogattuk ki. Július 25-én 15 cm mélyen forgatás nélküli talajlazítást végeztünk, majd kéthetenként ismételt 5—8 cm-es talajporhanyítást hajtottunk végre. A dugványozást augusztus 23- án végeztük el. A dugványokat kézzel ültettük el 15 cm sor- 5 cm-es és tőtávolságra. Növényápolást és gyomirtást nem végeztünk. A betakarítást kézi felszedéssel végeztük. Az áru-előkészítést is kézi feldolgozással végeztük. 2. példa. Főzőhagyma termesztésnél a dugvány méretét 18—22 mm-ben határoztuk meg, ez esetben is Makói fajtát használtunk. Kiválogatás után a dugványt az ismert módon hőkezeltük. Egyéb műveletek elvégzésénél az 1. példa szerint jártunk el. A fenti eljárások eredményeképpen április 5- én már megjelent a zöldhagyma mint késztermék, és a msenként nyert csomószám a hagyományos termesztéshez viszonyítva megduplázódott. A főzőhagyma megjelenési ideje május 15-e volt, az 1 m1 2-ről letermelt csomószám a szokásos termesztési eljáráshoz viszonyítva itt is kétszeres lett. Mint látható, a termesztési eljárás egyszerű és könnyen megvalósítható, alkalmas arra, hogy zöldhagymát és főzőhagymát az eddiginél 3—4 héttel korábban lehessen előállítani. Az eljárás az ültetési idő helyesebb megválasztásával kiküszöböli a tavaszi ültetés koraiságát befolyásoló — esetleg kedvezőtlen — időjárási hatást, s ezzel a termés megjelenésének koraiságát biztonságosabbá teszi. Az ültetési idő megválasztása azt az előnyt is biztosítja, hogy a gyomok nem jelennek meg a tenyészidőben a talajon, így a növényápolási és gyomirtási művelet teljesen kiiktathatóvá válik. Ezzel a tenyészterület kialakításában elérhető lett az a legelőnyösebb megvalósítási forma, amely a növény számára a biológiailag szükséges optimumot, a termésmennyiség növelése szempontjából az elérhető legkedvezőbb eredményt biztosítja. Az eljárással a gazdaságosság növelését részben az egyes műveletek összhatásaként, részben az egyes műveletek önmagában rejlő gazdaságosság-növelő hatásával érjük el. Az a tény, hogy a zöldáru 3—4 héttel korábban jelenik meg, az elérhető magasabb ár miatt bevételt növelő hatású. Az egységnyi területen előállított terméktöbblet szintén bevételt növelő tényező. A növényápolási és gyomirtási művelet kiiktatása a ráfordítási költségek csökkentésével fejt ki gazdaságosság-növelő hatást. A vetési idő megválasztása — az áru korai megjelenésével — a vethető másodnövények választékát bővíti. Végül, de nem utolsósorban előnye az eljárásnak, hogy kritikus időszakban, össznépi táplálkozási igényt elégít ki. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szabadföldi, korai hagyma termesztésére vöröshagyma (Allium cepa) felhasználásával, melynek során talajelőkészítést végzünk, a dughagymát ültetés céljára kiválogatjuk és adott esetben hőkezeljük, elültetjük és betakarítjuk azzal jellemezve, hogy: a dughagymát ültetés céljára legfeljebb 30 mm-es (0) méretig ki-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
