176504. lajstromszámú szabadalom • Ferde tető felülvilágítókkal

3 176504 4 világítókkal ellátott tető példakénti kiviteli alak­jait ábrázolják. Az 1. ábra felülvilágítókkal ellátott tető oldal­nézete. A 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt tetőnek a II—II vonal mentén vett keresztmetszete. A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala mentén vett metszet nagyobb léptékben. A 4., 5. és 6. ábrák más felülvilágítóknak a 3. ábra szerinti metszetei. A 7. ábra a 6. ábrán metszetben ábrázolt fe­lülvilágító oldalnézete. A 8. ábra részben metszett felülvilágító nézete a 7. ábra A nyila irányából nézve. A 9. ábra a 2. ábra szerinti felülvilágító egy részének metszete. Az 1—3. és a 9. ábrákon ábrázolt tető ferde nyeregtető, amely a 15 főoszlopokon nyugszik, amelyek az épület két oldalán egymástól távol­ságban vannak elhelyezve. Az épületen kereszt­­irányban 16 főszaruállások futnak és végeikkel az oszlopokon nyugszanak. Ezek íves vagy két, középen összekötött gerendából vannak kialakít­va. Az épület oldal- és homlokfalait lemezek vagy 17 téglaépítmény képezi és szükség szerint 18 ajtókkal vannak ellátva. A 28 tetőhéj a hosszirányban lefektetett I-ke­­resztmetszetű 19 tetőszelemeneken nyugszik, amelyek viszont a főszaruállásokra támaszkod­nak. A tetőszelemenek képezik a 20 felülvilágí­tók tartószerkezetét. Ebből a célból a 19 tetősze­lemenek megfelelő hosszon felfelé kiugrásokkal rendelkeznek. Ezek a kiugrások mindenkor egy, a tető síkjából merőlegesen felfelé kiálló 22 sza­kaszból, a tető síkjából férdém kiemelkedő 23 szakaszból és kis lejtéssel futó 24 szakaszból áll­nak, amely a két 22 és 23 szakaszt egymással ösz­­szeköti. Ezek az ebből a három szakaszból álló tartókeretek mindenkor merőlegesek a tetőhéjra. A 24 szakaszok felett 25 szögvassínek vannak el­helyezve, amelyekre a felülvilágítók azbesztce­ment lapokból vagy hasonló anyagból készült 26 tetőhéja rá van erősítve és a mélyebb végen kissé a 22 szakaszokon túlnyúlik. Hasonló lapok képezik a 19 tetőszelemeneken fekvő 28 tetőhé­jat is. A felülvilágítónak a 22 és 23 szakaszokból kép­zett oldalfelületein mindenkor üvegezés van el­helyezve, amelyet a 27 szögvassínek tartanak. Az üvegezések és a 26 és 28 tetőhéjak között szi­getelés céljából 29 ólomszalagok varrnak elhe­lyezve. A függőleges 22 szakaszok közötti üve­gezés lengőablakokból álló 30 üvegezésből is áll­hat, amelyeket nyitott állapotban a 26 tetőhéj kiálló elülső vége véd a beeső eső ellen. A 20 fe­lülvilágítók homlokfelületeit ugyancsak üvegezés zárhatja le. A 4. ábra szerinti felülvilágítónak derékszögű négyszög keresztmetszete van. Ehhez a két 22 és 23 szakasz merőleges a 19 tetőszelemenekre, és az őket összekötő 24 szakasz vízszintes. Ezek a szelemenszakaszok hordják az alumínium hul­lámlemezből álló 38 tetőhéjat. A felülvilágítónak a 22, 23 szakaszok előtt levő oldalfelületei be vannak üvegezve. Az üvegezést, mint az előbbi kiviteleknél, 27 szögvassínek tartják. Az 5. ábra szerinti felülvilágító az 1—3. ábra szerinti felülvilágítóhoz hasonló. A 19 tetőszele­menek I-keresztmetszetűek. A tetőhéj erősen hullámosított 40 szigetelőanyagból, e felett elhe­lyezett 41 cement-homok-rátétből és aszfaltból álló 42 fedőrétegből áll. A 22, 23 szakaszokat ösz­­szekötő ferde 24 szakaszok 44a tetőhéjjal vannak ellátva, amelyek hasonló szigetelőanyagból, ce­ment-homok-rátétből és fedőrétegből állnak, amely több tetőfedőlemezből állhat. Az 1—3. áb­rákon ábrázolt kivitellel ellentétben a 23 szaka­szok alsó végéhez rövid 23 szakasz csatlakozik, amelyet például minden második 23 szakász át­­hajlításával alakíthatunk ki. A 22 szakaszok és a 23 szakaszok közötti tereket mindenkor 45 üvegezéssel láthatjuk el, de ezeket a 45 üvegezé­seket nem lehet egészen a 39 főtetőig levinni. Az alatta húzódó csík zárt 44 fallal van lezárva.' En­nél a kivitelnél is a felülvilágító 44a tetőhéja a 46 résszel túlnyúlik a merőleges 22 szakaszokon és 45 üvegezésen. A 6—9. ábrákon ábrázolt kivitel ismét az 1—3. és 5. ábrákon ábrázolt kivitelhez hasonlít. A 19 tetőszelemenek I keresztmetszetűek, vízszintes '21 részeik és a felülvilágító 24 szakaszai 47 tető­héjjal vannak ellátva, amely bitumennel itatott fémlapokból, szigetelőrétegből és három réteg fedőrétegből áll. A főtető tetőhéja a felülvilá­gító körül egy kissé meg van emelve, hogy így 48 perem képződjék. A felülvilágítónak a 22 és 23 szakaszokból képzett oldalfelületei mindenkor 49 üvegezéssel vannak ellátva, amelyet a 27 szög­vassínek tartanak. A felülvilágító felső élei ólomból, alumíniumból vagy más szerkezeti anyagból készült 50 sapkával vannak' tömítve. Ennek a felülvilágítónak a homlokoldalai is 55 üvegezéssel vannak ellátva, amelyek szögvasból készült 51 keretben vannak elhelyezve. Ez az üvegezés merőleges léhet a tetőre vagy más hely­zetben is lehet. Az 51 keretet 53 támaszok hord­ják, amelyek a homlokfelületek alatt elhelyezett 52 tartóra vannak erősítve. Az 51 keretet függő­leges 54 rudak oszthatják meg, illetve erősíthe­tik. A felülvilágítók homlokfelületének ezt a ki­alakítását egyébként az előzőekben ismertetett kiviteleknél is alkalmazhatjuk. A 9. ábra azt mutatja, hogyan lehet a 6—8. áb­rák szerinti felülvüágítót kétoldalra lejtő főtető tetőgerince felett elhelyezni. A szög alatt talál­kozó 47 tetőhéjak összekötésére két 56 szögvas­sínt alkalmazunk, amelyek a 22, 23, 24 szaka­szokból álló 57 kerettel hozzáhegesztett, a rajzon nem ábrázolt rudak révén vannak összekötve. Természetesen az egyes szerkezeti elemeket más kivitelben is alkalmazhatjuk, pl. az I ke­resztmetszeteket T-profilokkal vagy szekrény­profilokkal helyettesíthetjük. Az üvegezés kivi­telezése is változtatható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 (50 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom