176502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy fasciolicid hatású 3,5-dijód-szalicilsav-3-klór-4-(4-klór-fenoxi)-anilid-ß-ciklodextrin zárványkomplex előállítására
3 176502 4 A találmány szerint ügy járunk el, hogy ß-ciklodextrin vizes oldatát 30 °C-tól 90 °C-ig terjedő hőmérsékleten, előnyösen 60 °C-on, intenzív keverés közbe»,, Ranid vízzel elegyedő szerves oldószerrel készített oldatával elegyítjük. A zárványkomplex a reakcióelegy lehűtésével kiválik az oldatból és elkülöníthető. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a találmányunk szerinti eljárással nyerhető zárványkomplex nemcsak hogy megőrzi az eredeti hatóanyag molekula gyógyászati hatását, hanem — feltételezhetően a jobb oldódás folytán — még erősebb hatással is rendelkezik, mint maga a hatóanyag molekula. Ez a hatáserősség növekedés igen nagy jelentőségű, mert ezáltal egyrészt kevesebb hatóanyaggal lehet’ elérni a kívánt fasciolicid hatást, másrészt a kisebb hatóanyagmennyiség következtében csökkennek a nem kívánt mellékhatások is. Ezek a mellékhatások a gyógyászati készítményt fogyasztó élőlényekben és az ürülékkel a szervezetből eltávozó hatóanyag folytán a környezetben is felléphetnek, és ezért csökkentésük mindenképpen kívánatos. A találmányunk további részleteit a következőkben példákkal szemléltetjük anélkül azonban, hogy azok a találmányunkat bármilyen szempontból is korlátoznák. A találmány szerint előállított Ranid-ß-ciklodextrin zárványkomplexeket per os is alkalmazható állatgyógyászati készítményekké alakíthatjuk át. Ilyen per os készítményekhez tartoznak például a labdacsok, a szuszpenziók, az emulziók, a granulátumok, az itató folyadékok és különösen a premixek.. Ezen készítmények előállítása az ilyen készítmények előállításánál szokásosan alkalmazott hígító-,1 töltő-, íz javító, színezőés/vagy egyéb formulázási segédanyagok felhasználásával, önmagában ismert módon történik. Példa a Ranid ß-ciklodextrin zárványkomplexének előállítására. 5,12 g ß-ciklodextrint (továbbiakban ß-CD) oldunk 60 °C-on 55 ml desztillált vízben. Állandó intenzív keverés mellett hozzácsepegtetjük 3,30 g Ranid 30 ml 96%-os etanollal készített oldatát 10—12 perc alatt. Az adagolás befejeztével a reakcióelegyet 20 percig tartjuk még 60 °C-on, majd 4,5—5 óra alatt szobahőmérsékletre hűtjük. A Ranid-oldat adagolását követően kivált fehér, kristályos terméket mikroszkóp alatt vizsgálva látjuk, hogy nem a két anyag fizikai keveréke képződött. A szobahőmérsékletű reakcióelegyet 12 órára 0—5 °C-on (jégszekrényben) tároljuk, majd szüljük. A terméket szobahőfokon, levegőn szárítva 7,12 g zárványkomplexet kapunk, melynek hatóanyag tartalma: 14,85%, azaz mólarányban ß-CD : Ranid=l : 0,41. A Ranid-ß-ciklodextrin zárványkomplex fizikai-kémiai jellemzése oldékonyságának vizsgálatával, röntgendiffrakciós pordiagram felvétellel, és termikus analízissel történt. A Ranid, illetve ß-ciklodextrin zárványkomplexének vízoldékonyságát a következőképpen vizsgáltuk. Az oldékonyságot 37 °C-os termosztátban vizsgáltuk pH=l, 2, 6, 7, 8, 8,5 értékeknél 75 percig. 100 mg Ranidot, illetve 670 mg 15%-os Ranid tartalmú komplexet mértünk be 100 ml oldatba. Az oldat pH=l-nél 0,1 n sósav, pH=2-nél 0,01 n sósav, a többi pH értéknél Britton—Robinson puffer volt (0,04 M ecetsav, 0,04 M foszforsav, 0,04 M bórsav+0,2 n nátrium-hidroxid). A Ranid tartalmat spektrofotométerrel mértük 337 nm-nél, 1 cm-es küvettában, 75 perc keverési idő után. ‘ pH Ranid mg/100 ml 3-CD-ranid komplex mg/100 ml 1 0 0 2 0 0 6 0 0 7 0 0 8 0 2,15 8,5 0 4,90 pH=8,5-nél az oldékonyság alakulása az idő függvényében t (perc) E mg/100 ml í 0,053 2,10 5 0,078 3,10 10 0,092 3,70 20 0,100 4,00 30 0,105 4,20 40 0,109 4,40 50 0,115 ,4,60 60 0,118 4,75 75 0,123 4,^0 Ezekből a mérési adatokból arra lehet következtetni hogy a bél lúgos pH-jában a komplex oldhatósága jobb, könnyebben felszívódik, kisebb adag is elég a kívánt hatás elérésére. Phillips gyártmányú diffraktométeren felvettük a ß-ciklodextrin, illetve a Ranid-ß-ciklodextrin zárványkomplexének a röntgendiffrakciós pordiagramját. A két anyagra jellemző reflexiós maximum szögértékek az alábbiak : ß-CD jellemző tefiexiós csúcsok 20° A Ranid- ß-CD zárványkomptexre jellemző reflexiós csúcsok 20° 4,7° 10,0° 9,0° 11,0° 10,6° , 12,7° 12,3° 14,8° 15,3° 17,3° 16,0° 18,0° 19,6° 18,8° 21,0° 23,0° 24,7° Az a tény, hogy a ß-ciklodextrin jellemző és igen intenzív éles reflexiós sávjai nem figyelhetők meg a komplex diffrakciós pordiagramjában bizonyítja a ß-ciklodextrintöl eltérő kristályszerkezet létrejöttét, tehát közvetve bizonyítja a komplex keletkezését. A Ranid és a Ranid-ß-ciklodextrin zárványkomplex hatásának in vivo összehasonlítása : A vizsgálatot olyan juhállománnyal végeztük, amelyben a fertőzöttség extenzitása 50%-nál nagyobbnak bizonyult, azaz ahol az állatok több mint fele kisebbnagyobb mértékben fertőzött volt. A Raniddal és a ta* 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
