176495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás segédanyag előállítására papír és kartonlemezekhez

5

176495

6

1. példa

a) 1 : 3 : 0,6 mólarány

1848 g (24 mól) 39%-os formaldehidet 20 ml 2 n nátriumhidroxiddal, 1440 g (4,8 mól) 40%-os nátriumszulfamát oldattal és 1008 g (8 mól) melaminnal hozunk össze, majd 90 °C hőmérsékleten és 10 pH-értéken körülbelül 4 óra hosszat kondenzálunk, míg a szobahőmérsékletre lehűtött minta már nem folyékony. Ezután 3600 ml vizet adunk hozzá és lehűtjük. Ily módon 14 sec viszkozitású (20 °C-on 4 mm-es DIN-kifolyópohárral mérve) gyantaoldatot kapunk, amelynek gyantatartalma 27%.

b) 1: 3 : 0,3 mólarány

462 g (6 mól) 39%-os formaldehidhez 5 ml 2 n nátriumhidroxidot, 180 g (0,6 mól) 40%-os nátriumszulfamát oldatot és 252 g (2 mól) melamint adunk és a reakciókeveréket 10 pH-értéken és 90 °C-on körülbelül 4 óra hosszat kondenzáljuk, míg a szobahőmérsékletre lehűtött minta már nem folyékony. Ekkor 900 ml vizet adunk hozzá és 90 °C-on még egyszer körülbelül 2 óra hosszat kondenzáljuk, míg a kivett minta 20 °C-on azonos mennyiségű 3%-os nátriumklorid oldattal elegyítve éppen zavarosodást mutat.

A kapott terméket szobahőmérsékletre lehűtjük és további 300 ml vizet adunk hozzá. A kapott gyantaoldat viszkozitása 35 DIN sec, gyantatartalma 22%.

c) 1: 6: 0,2 mólarány

924 g (12 mól) 39%-os formaldehidhez 7 ml 2 n nátriumhidroxidot, 120 g (0,4 mól) 40%-os nátriumszulfamát-oldatot és 252 g (2 mól) melamint adunk. A reakcióelegyet 90 °C-on és 10 pH-értéken körülbelül 2 óra hosszat kondenzáljuk, míg a kivett minta szobahőmérsékleten már nem folyékony. Ekkor 1500 ml vizet adunk hozzá, lehűtjük és 0,6 ml 10 n nátriumhidroxiddal 7 pH- értékről 9 pH-értékre állítjuk be. A kapott 20%-os gyantaoldat viszkozitása 50 DIN sec.

d) 1: 6 : 0,1 mólarány

924 g (12 mól) 39%-os formaldehid oldathoz 10 ml 2 n nátriumhidroxidot, 900 ml vizet, 60 g (0,2 mól) 40%-os nátriumszulfamát oldatot és 252 g (2 mól) melamint adunk, majd a reakcióelegyet 90 °C-on és 10 pH- értéken körülbelül 2 óra hosszat kondenzáljuk, míg a szobahőmérsékletre lehűtött minta már nem folyékony. Ekkor 1400 ml vizet adunk hozzá és lehűtés után 2 n nátriumhidroxiddal 9 pH-értéket állítunk be. A kapott 20%-os gyantaoldat viszkozitása 14 DIN sec.

e) 1: 2,5 : 1,5 mólarány

385 g (5 mól) 39%-os formaldehidhez 10 ml 2 n nátriumhidroxidot, 900 g (3 mól) 40%-os nátriumszulfamát oldatot és 252 g (2 mól) melamint adunk, majd 11 pH- értéken körülbelül 4 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával kondenzáljuk, míg a szobahőmérsékletre lehűtött minta már nem folyékony. Ekkor 900 ml vizet adunk hozzá és lehűtjük. A kapott 20%-os gyantaoldat viszkozitása 20 DIN sec.

2. példa

Az la) példa szerint előállított kondenzációs termék 2,5, 5,0, 7,5 és 10% szárazanyagtartalmú vizes oldatait enyvezőprésen körülbelül 55 g/m2 területsúlyú fatartalmú papírra hordjuk fel és 140 °C-os forró levegővel szárítócsatomában szárítjuk. A papírpálya szárazanyagtartalma a feltekercselésnél a megadott tartózkodási idő után körülbelül 95%.

A kezelt és összehasonlítási célból a kezeletlen papírral a következő méréseket végezzük el:

1. A száraz papírt 24 óra hosszat 20 °C-on és 65% relatív nedvességtartalom mellett tartjuk, majd a szakítóterhelést és a repesztőnyomást hosszanti és keresztirányban mérjük. Az 1. táblázatban az egyes mért adatokat az I hosszanti és keresztirányban mért szakítóterhelésként is repesztőnyomásként jelöljük.

2. A papírt 24 óra hosszat 20 °C-on és 65% relatív nedvességtartalom mellett 1 óra hosszat 20 °C-on vízben tartjuk és a nedves papíron a szakítóterhelést hosszanti és keresztirányban mérjük. A mért adatokat az 1. táblázatban a II hosszanti és keresztirányban mért szakítóterheléssel jelöljük.

3. A papírt 10 percig 120 °C-ra felmelegítjük, majd 1 óra hosszat 20 °C-on vízben tároljuk és a nedves papíron a szakítóterhelést hosszanti és keresztirányban mérjük. A mérési adatokat az 1. táblázatban a III hosszanti és keresztirányban mért szakítóterhelésként jelöljük.

Az 1. táblázat áttekinthető formában tartalmazza a papír mért mechanikai szilárdságértékeit —a segédanyagok felvitt mennyiségétől függően.

1. táblázat

A felvitt oldat koncentrációja (%)

2,5 : 5

7,5

10

A felvitt oldat pH-értéke

—

8,6

8,8

8,9

9,3

A felvitt g/m2

0

0,61

1,16

1,75

2,36

anyag % szárazmennyisége papírra

0

M2

2,14

3,22

4,35

Repesztőnyomás kp/cm2

0,8

0,92

1,05

1,13

1,21

Szakítóterhelés I

4,15

5,9

6,5

6,9

7,3

hosszanti II

0,7

1,3

1,7

1,85

1,95

irányban (kp) III

0,7

1,6

2,3

2,6

2,9

Szakítóterhelés I

1,25

1,7

1,8

1,9

2,1

keresztirányban (kp) II

0,15

0,3

0,45

0,5

0,55

III

0,15

0,45

0,6

0,8

0,85

Ha az la példában megadott vizes oldatok helyett az le, ld és le példában előírt kondenzációs termékek vizes oldatait alkalmazzuk, akkor az elért eredmények összehasonlíthatók.

3. példa

S+S Nr 557 típusú szűrőpapírt 1 b példa szerint előállított oldattal kezelünk akként, hogy 20 g anyagot 1 liter vízben oldunk és bemártással impregnáljuk. Emellett az oldatot mindenkor nátriumhidroxiddal, illetve hangyasavval meghatározott pH-értékre állítjuk be abból a célból, hogy a segédanyag hatékonyságát különböző pH-értéken meghatározzuk. A papírmintákat bemártás után levegőn egy ideig száradni hagyjuk, majd gőzzel fűtött szárítóhengeren 120 °C-on 2—3% maradéknedvesség-tartalomig szárítjuk, végül mérés céljából 20 °C-on és 65% relatív nedvességtartalom mellett klimatizáljuk. A papírra felvitt gyanta mennyisége

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

3