176491. lajstromszámú szabadalom • Vízkiadagoló fej
MAGYAR SZABADALMI 176491 NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: fFjf Bejelentés napja: 1977. V. 12. (BU—849) B 05 B 1/00 Közzététel napja: 1980. VIII. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. IX. 30. „■ : ' \ * ; *«•* S Feltalálók : Szabadalmas : Dr. Dobos Alajos oki. mérnök 32,5%, dr. Kiss Gyula oki. Budapesti gépészmérnök 25,0%, Fórián István oki. gépészmérnök 7,5%, Műszaki Egyetem, Budapest dr. Ijjas István oki. mérnök 10,0%, dr. Lipták Ferenc oki. mérnök 5,0%, Bisits Ivánné technikus 5,0%, Gáspár Béla technikus 5,0%, Imre Géza technikus 5,0%, Jóny Istvánné technikus 5,0% Budapest Vízkiadagoló fej 1 A találmány vízkiadagoló fej, soros növénykultúrák, pl. szőlők és gyümölcsösök csepegtető jellegű öntözésére. A vízkiadagoló fej valamilyen víznyerőből táplált telepített vagy legalábbis ideiglenesen elhelyezett vízelosztó rendszer ré- 5 szét képező csővezetékhez kapcsolódik és a csővezetékre való fölerősítést szolgáló része, valamint a vizet kijuttató nyílása van. A csepegtető öntözési módszer az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején kezdett világszerte 10 elterjedni. Az eddig alkalmazott öntözési módszerektől abban tér el, hogy az öntözővíz egyegy öntözési idényben szükséges mennyiségét nem négy-öt alkalommal, vagyis nem a nálunk szokásos 3—4 hetes szakaszossággal adagolják ki 15 az öntözendő területre, hanem folyamatosan, illetve rövid szakaszossággal. Legfontosabb hazai alkalmazási területe a szőlő-gyümölcs kultúrák öntözése, amely pl. úgy történik, hogy a szőlő vagy gyümölcsös kordon- 20 jának alsó fémkötelére erősítik a kis átmérőjű polietilén csövet (ha nincs kordon, akkor is felkötik pl. egy karó-sorra stb.), amelybe rendszerint 2—4 m távolságban csepegtető fejeket csavarnak. A fejek rendszerint 0,2—0,6 mm átmérő- 25 jüek és a csőben kis nyomással vezetett vizet csepegtetve juttatják a talajra. A víz a talajban szétszivárog és így áztatja be a növények gyökérzetét, illetve a módszer hibái miatt annak csak egy részét. 30 2 Legfontosabb előnyei, amelyek a nagyüzemi öntözésben is hasznosíthatók, a következők: a talaj víztartalma igen jól szabályozható, az optimális víztartalom szinte folyamatosan biztosítható; az öntözés végrehajtása, ha a csövek felszerelésre kerültek, nem igényel kézi munkaerőt; az öntözés folyamata viszonylag könnyen automatizálható. (A vízellátás optimális szinten tartásával 200—300 q/ha alma többlet termést is értek már el nálunk.) Hátrányai közül néhányat említve: a kis átmérőjű csepegtető fejek könnyen eltömődnek; nagy üzemben, ahol a fejek százezrei, esetleg milliói üzemelnek, ez olyan hátrány, amely magának a módszernek a nagyüzemi alkalmazását meg is kérdőjelezi; a vonalban több méter távolságban elhelyezett csepegtető fejek általában még kötött talajon sem képesek a gyümölcsfák teljes tenyészterületének vízzel való beáztatására és emiatt a fák gyökérzete eltorzul (az öntözött részen erőteljesen fejlődik, a száraz részen pedig elmarad a fejlődésben); nincs gépesítve a fejek csőbe való elhelyezése, amely nagy területen kézzel szinte megoldhatatlan. Gyakoriak — főleg Ausztriában és az USA- ban — az olyan permetező fejek, ahol vagy egyetlen vízsugár lép ki a permetező fejből, és az egy eléje helyezett lapba ütközik, amelyen szétporlad, vagy 8—10 igen apró — néhány tized mm átmérőjű — résen keresztül távozik be-176491
