176464. lajstromszámú szabadalom • Takarmányszolgáltató táphálózat istállócsoportok részére

5 176464 6 motor meghajtással - keverőszerkezet van kiala­kítva. A találmány szerinti táphálózat egy célszerű kiviteli alakjának vázlatát a 2. ábra szemlélteti. Ebben az azonos egységeket az 1. ábrán már alkal­mazott hivatkozási jellel jelöljük, ahol azonban az egyébként hasonló jellegű egység funkciója eltér, eltérő számozást alkalmaztunk. Példánknál abból indulunk ki, hogy a szállító­­kocsi négy 40 etetőhelyes istállóépület ellátásra szolgál (összesen tehát 160 egyedi etetőhely). A teljes rendszerhez elegendő egyetlen központi 26 tárolóhelyiség, mely tárolja a tápanyago(ka)t a négy istálló ellátásához, s azt nem szükséges vala­melyik épület közvetlen környezetében elrendezni. Ha a szállítókocsi saját áramforrással rendelkezik, — tápanyaggal való feltöltéséhez — azt elegendő szállítócső csatlakozó szerelvénnyel csatlakoztatni a központi 26 tárolóhelyiséghez, de elég lehet a szállítókocsit tartalékáramforrással ellátni és a be­jövő csatlakozóállásnál is kialakítani a villamos­­energia csatlakozó szerelvényt, mely esetben a fel­­töltéskor a szállítókocsi egységei a központi 26 tárolóhelyiség hálózatáról kapnak villamos energiát. Hasonlóképpen gyengeáramú csatlakozó szerelvény is kialakítható a szállítókocsi bejövő csatlakozó­állásánál, ha a központi 26 tárolóhelyiségen belüli egységeket is a szállítókocsin elrendezett felügyelő- és vezérlőberendezésről kívánjuk vezérelni. Alap­­kiépítésben azonban ezt a csatlakozóállást elegendő a tápanyagáramláshoz szükséges szállítócső csatla­kozó szerelvénnyel ellátni. A szállítókocsin van a közbenső 27 tápanyag­tartály, melyre a tápanyag beszállítás célszerűen ugyancsak 3 csigán át történik, s a szállítócső csatlakozó szerelvény részét képező vízszállítócső csatlakozáson át a központi 26 tárolóhelyiség víz­hálózatáról látjuk el a szállítókocsi közbenső 27 tápanyagtartályát a keverék előállításához szükséges vízzel. Látható, hogy — egy közbenső 27 táp­anyagtartály lévén — a keverésnél, szállításnál és vezérlésnél, szabályozásnál alkalmazott, az 1. ábra szerinti ismert kivitelnél még szükségszerűen multi­plikált egységekből a szállítókocsin csak egy-egy egységre van szükség. A működés az előbbiekben leírtakból egyértel­műen következik. A központi 26 tárolóhelyiségből vételezett tápanyagot és vizet a közbenső 27 tápanyagtartályhoz tartozó keverőszerkezet ki­keveri, a szállítókocsi az első istállóhoz áll, csatla­koztatjuk a szállítócsőhálózat, a villamos energia­­hálózat és az elektronikus vezérlőhálózat csatlakozó szerelvényeit és a belső hálózat útján az egyedi etetőhelyekhez juttatjuk az alapjel által meg­határozott táplálékmennyiséget. A vezérlés és be­avatkozás menete végeredményben adódik az is­mert megoldásnál alkalmazott menetből, így az istállóknál a kialakítást nem kell változtatni. Ami­kor az első istállónál a betáplálás befejeződött, a szállítókocsit leválasztjuk arról és az a második istállóhoz áll, s így tovább, amíg mind a négy istállót ellátta. Látható, hogy 160 egyedi etetőállást magában foglaló négy istállót az ismert megoldásnál (egy takarmány esetén) 8 tápanyagtartállyal, 4 behordó csigával, 4 mágnesszeleppel, 4 keverőmotorral, 4 szintmérővel, 4 adagolómotorral, 4 elektronikai rendszerrel, s azon belül 2—2 különbségképző, illetve kiosztást vezérlő egységgel, valamint 4 táp­­egységgel kellett ellátni. Két takarmány esetén a felsorolt elemek nagyrésze duplázódik és 4 vissza­csapó-szelep is szükséges. A találmány szerinti táp­hálózatnál csak az elosztócsomópont és az elosztó­­hálózat szükséges istállónként, a szállítókocsin el­rendezett egységekből pedig egy takarmányfajta esetén mindössze csak 1—1 kell a négyistállós táphálózathoz, két takarmányfajta összekeverése esetén pedig egyes egységekből 2—2, de ezeket eddig is istállónként multiplikálni kellett. A meg­takarítás tehát egy takarmány faj ta esetén (zárójel­ben adjuk két takarmányfajta esetére): 6 (12) tartály, 3 (6) csiga, 3 (6) mágnesszelep, 3 (6) keverőmotor, 3 (6) tápanyagszivattyú, 3 (6) szint­mérő, 3 (6) elektronikus felügyelő- és vezérlőberen­dezés és azon belül két egységből a megtakarítás ennek kétszerese, 3 (6) tápegység. A 3. ábra a táplálék kiosztás mechanizmusát vázolja. Az alapjelet szolgáltató 28 egységből való­jában egyedi etetőhelyenként 1-1 alapjel jut pár­huzamos kimeneteken át pl. egy 29 léptetőtárcsára és onnan szekvenciálisán mindenkor egy alapjel a 31 komparátor egyik bemenetére, mely 31 kompa­­rátor másik bemenetére állandó meredekségű jelet szolgáltató 33 fűrészjelgenerátor kimenőjele jut. Indításkor tehát az első egyedi etető helynek meg­felelő kiosztó alapjel jut a 31 komparátorra. Amíg a 32 generátor kimenő jele nem éri el az alapjel értékét, a táplálék a - 4. ábrán nem mutatott - tápanyagtartályból az első egyedi etetőhelyhez (kutricához) áramlik. Amikor a két jel egyenlő lesz, a kiosztó 32 szivattyú megáll és a 30 léptető­­motor továbblépteti a 29 léptetőtárcsát, mely most a második egyedi etetőhelynek megfelelő kiosztó alapjelet kapja. A kiosztó 32 szivattyú most a második kutricához áramoltat táplálékot, amíg a 33 generátor újabb fűrészjele nem éri el a második alapjel szintjét és ez a folyamat folytatódik, amíg a 40 kutrica táplálékkal ellátva nincs. A szállító­­kocsi ezután a második istállóhoz áll, s ott a 29 léptetőtárcsa a 41. alapjelet fogadja és a játék folytatódik a 80. alapjelig, és tovább, míg végül a negyedik istállónál az utolsó töltés a 160. kutricá­hoz megy. Ezután a szállítókocsi visszatér a köz­ponti 26 tárolóhelyiséghez, a soronlévő töltéskor újabb tápanyagokat vesz fel, újra elvégzi a keverést és újra végigjárja a négy istállót. A találmány szerinti táphálózat előnyei az eddi­giekből láthatók, s ezek akkor is fennállnak, ha alapjában véve az elektronikus felügyelet és vezér­lés az ismert, az 1. ábrán mutatott elektronikus hálózattal történik. A fentiekben leírt működésmód azonban különösen kedvezően biztosítható, ha ah­hoz igazodik az elektronika felépítése is. A 4. ábra szerinti vezérlés már figyelembe vette azt a körül­ményt, hogy 160 kutrica egyetlen szállítókocsiról töltődik és így került sor léptetőtárcsa és kompará­tor alkalmazására. Ehhez célszerűen az alapjelet szolgáltató 28 egységet úgy alakítjuk ki, hogy istállónként egy digitális bemeneti csatornával (lásd az 5. ábrát) rendelkezzék, melyre sorban érkeznek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom