176460. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott vázszerkezet
7 176460 8 szükség (ez lehet pl. tömör, üvegezett, ajtós stb.), és azt az épület bármely helyén minden „kiharapás” nélkül alkalmazni lehet. Műszaki és gazdasági előnyt egyaránt jelent az is, hogy a födémek alulról egyetlen síkot alkotnak, és nem igényelnek semmiféle helyszíni vakolást sem. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra az előregyártott vászerkezet modulhálóját mutatja, a 2. ábra az elsőrendű és az alacsonyabbrendű tartóelemek egy lehetséges kiosztásmódja, a 3. ábra az oszlopfej és gerenda vagy födémelem, vagy konzol találkozása, a 4. ábra a gerenda és födémelem, illetve konzol találkozása, függőleges metszetben, 5. ábra két szomszédos födémelem találkozása 6. ábra a térhatároló és térosztó falak elhelyezése. Az 1. ábrán látható, hogy a találmány szerinti előregyártott vázszerkezet egyetlen „a” alapméretű modulhálóra épül. E modulháló egy primér és egy szekundér hálózatot tartalmaz, és ezek alaprajzban egymáshoz képest el vannak tolva. A szekundér hálózat II tengelyvonalainak egymástól való távolsága egész számú többszöröse mindig a primér hálózat I tengelyvonalai egymástól való távolságának, mely utóbbi éppen a modulháló „a” alapmérete. Az előregyártótt vázszerkezet teherhordó tartórendszerét az elsőrendű tartóelemekként szereplő 1 oszlopok, valamint az alacsonyabbrendű tartóelemek szerepét betöltő 2 gerendák, 3 födémelemek és 4 konzolelemek alkotják. A 2. ábrán perspektivikus fölülnézetben föltüntettünk két egymással szomszédos szintet, amelyek egyikén bejelöltük a tartóelemek egy lehetséges kiosztásmódját. Az 1. és 2 ábra összevetéséből az is megállapítható, hogy a szekundér hálózat II tengelyvonalainak metszéspontjaiban helyezkednek el az 1 oszlopok 14 geometriai középpontjai, a primér hálózat I tengelyvonalai tartóelemek határoló éleinek geometriai helyei. Az 2. ábrán jól látható, hogy az 1 oszlopok 10 oszlopfejei olyan négyzetek, amelyek 11 határoló élei az „a” hálózati alapmérettel egyenlőek. Ugyanekkorák „a” hosszúságúak a 2 gerendák végeinek 5 határoló élei, a/3 födémelemek rövidebbik hét határoló élei, valamint a 4 konzolelemek, illetve 4 a konzolelemek 9 határoló élei. Ezzel szemben a 2 gerendák hosszanti 6 határoló élei, csakúgy mint a 3 födémelemek hosszanti 8 határoló élei az „a” alapméret egésszámú többszörösei. A 3. ábrán látható az, hogy az 1 oszlopok 10 oszlopfejei valamennyi 11 határoló élük mentén a 12 fogadó peremmel vannak ellátva, míg az alacsonyabb rendű tartóelemek mindegyike — mint a 4. ábrán látszik - a 13 fölülő peremeik mentén közvetlenül képes a 12 fogadó peremekhez való csatlakozásra. A 2. ábrán látszik, hogy a 10 oszlopfejekhez általában ugyan a 2 gerendák csatlakoznak 5 határoló éleik mentén, de helyenként a 2 gerendákat 3 födémelemek helyettesíthetik. Ugyanígy alkalmasak a 10 oszlopfejekhez való támaszkodásra a 4 konzolelemek is. A 2 gerendák és a 3 födémelemek egymással való helyettesíthetősége szempontjából is jelentős, hogy mindkét tartóelem azonos szélességű és hoszszúságú lehet. Általában elmondható, hogy e két tartóelem típus között csupán teherbírás szempontjából van eltérés, de kontúr méreteik egymással azonosak lehetnek. A 4. és 5. ábrán látszik, hogy a 3 födémelem csupán „könnyített” keresztmetszete szempontjából tér el a 2 gerendáktól. A 2 gerendák hosszanti 6 határoló élei mentén ugyanolyan 12 fogadó perem van kialakítva, mint a 10 oszlopfejek 11 határoló élei mentén. Ez annyit jelent, hogy a 2 gerendák hosszanti 6 határoló élei egyaránt alkalmasak a 3 födémelemek rövidebbik 7 határoló éleinek és a hosszanti 8 határoló éleinek fogadására. Minthogy a 2 gerendák végeinek 5 határoló éle mentén ugyancsak 13 fölülő perem van, ezért a 2 gerendák hosszanti 6 határoló éleire valamely másik 2 gerenda végének 5 határoló éle ugyancsak rá tud támaszkodni. A 2. ábrán a középső födémmezőben olyan esetet tüntettünk fel, amelynél a 2 gerendák közé egy darabig 3 födémelemek vannak befüggesztve, majd az egyik 3 födémelem egy 2 gerendával van helyettesítve, és ettől kezdve a 3 födémelemek az előbbi 3 födémelemekre merőlegesen helyezkednek el. Ugyanígy lehetőség van arra is, hogy - mint az a 2. ábra baloldali födémmezői esetében látszik — az egymással szomszédos födémmezők közül az egyikben a 3 födémelemek az épület baloldali határoló síkjával párhuzamosan, míg a másik födémmezőben arra merőlegesen vannak a 2 gerendák közé befüggesztve. A 6. ábrán a külső és belső falak alrendszere látszik, amely jól mutatja, hogy a 15 tömör térhatároló fal, a 16 ablakos térhatároló fal és a 17 ajtós térhatároló fal egymással azonos feltételek mellett helyezhetők el az épület határoló élei mentén. A 18 tömör térosztó fal, a 19 üvegezett térosztó fal, a 20 ajtós térosztó fal ugyancsak azonos feltételek mellett helyezhetők el az épület határoló élei mentén. A 18 tömör térosztó fal, a 19 üvegezett térosztó fal, a 20 ajtós térosztó fal ugyancsak azonos feltételek mellett helyezhető el az épület bármely födémszintjén és azon belül a modulháló osztásközében. Természetesen a 15, 16, 17 térhatároló falak, valamint a 18, 19 és 20 térosztó falak szélességi méretei ugyancsak a primér hálózat „a” alapméretéhez igazodnak. A 15, 16 és 17 térhatároló falak egymással találkozó függőleges élei közé egy-egy tipizált 21 takaró elemet, a 18, 19 és 20 térosztó falak függőleges határoló élei közé pedig egy-egy 22 takaróelemet kell elhelyezni. A modulrendszer értelmében a falelemek szélessége a takaró elemek szélességével kisebb a primérhálózat „a” alapméreténél. Mind a 2., mind a 6. ábrából látható, hógy a primér és a szekundér hálózat tengelyvonalainak egymástól való eltoltsága következtében az 1 oszlopok sehol sem „ütköznek” sem vízszintes síkú tartóelemekkel, sem függőleges síkú télhatároló vagy térosztó falakkal. Hasonlóképpen az épületgépészeti alrendszer is a primér hálózat „a” alapméretű modulméretére van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
