176460. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott vázszerkezet

3 176460 4 ágy eseu.g alumíniumból készül. Kedvezőtlen azonban, hogy a fémszerkezetek fajlagos költsége sokkal nagyobb, mint a betonjellegű építményeké, amellett számottevő épületfizikai hátrányokkal is számolni kell, így pl. a rossz hőtárolóképességgel. A költségeket növeli az is, hogy számos járulékos korrózióvédelmi és tűzvédelmi intézkedés végrehaj­tására van szükség. A fölsorolt okok következtében a könnyűszerkezetes vázas épületek alkalmazását kommunális létesítményeknél csak a megvalósítási idő viszonylagos rövidsége indokolja. Az eddig ismert előregyártott vázszerkezetek egyik aránylag fejlett megoldásánál a vázszerkezet szerkezeti és homlokzati alrendszerrel rendelkezik, de sem válaszfalrendszere, sem épületgépészeti al­rendszere nincs, és ezekre a szerkezeti alrendszer nincs is tekintettel. Ez annyit jelent, hogy a teher­hordó szerkezeti elemek kialakításakor nem készí­tenek, vagy készíthetnek az oszlopokban, gerendák­ban, födémekben, stb. olyan kihagyásokat, nyílá­sokat, stb., amelyek az épületgépészeti elemek (ve­zetékek, kapcsolati helyek, stb.) számára előnyösen szükségesek volnának. A vázszerkezet modulméretre épül, de nincs összhang a szerkezeti modul és az ún. szakipari modul között. Maga a szerkezeti alrendszer oly módon van fölépítve, hogy elemeinek teherbírása leggazdaságosabban középmagas épületek esetében használható ki gazdaságosan. Műszaki hátránynak tekinthető a szerkezeti al­rendszerben az, hogy a födémek lelógó gerendákkal rendelkeznek, a homlokzati alrendszerben pedig az, hogy fajlagos súlya meghaladja a 200 kp/m2-t, és így mindenképpen nehéz szerkezetnek tekintendő. Egy másik ismert, az NSZK-ban kidolgozott megoldás az előbbivel elleniében „komplett” épí­tési rendszer, és az annak alapján készülő épüle­teket véges számú ún. konszignált elemből egysze­rűen össze lehet rakni. A konszignáció annyit je­lent, hogy az elemeket a tervdokumentációban sem kottákkal nem kell ellátni, sem egyéb adatot nem kell közölni, csupán annak kódszámát. A kétségtelen fejlettség és előnyök ellenére ked­vezőtlen, hogy ennél a rendszernél is lelógó geren­dásak a födémek, és ezért gyakorlatilag minden térben álmennyezetet is ki kell alakítani. Ennél a megoldásnál a homlokzati alrendszer könnyűszer­­kezet, a szakipari modul pedig ún. szalagraszterre van fölépítve. További jellegzetesség — és ebben eltér minden más vázas épületszerkezeti rendszer­től -, hogy valamennyi födémmező egymástól el van választva, ami annyit jelent, hogy minden födémmező minden sarka egy-egy külön oszloppal van alátámasztva. Eszerint az épületalaprajzban je­lentkező konvex sarokpontoknál egy oszlopra a konkáv sarkoknál három oszlopra, az épület hatá­roló síkjai mentén két oszlopra, míg az összeg belső födémmező találkozásoknál négy-négy külön­álló oszlopra van szükség. A tapasztalatok szerint a szerkezeti alrendszer 6-8 szint építését teszi lehe­tővé. A lelógó gerendás födémek közismert hátrányait kívánta kiküszöbölni egy Olaszországban kifejlesz­tett megoldás, amelynél a födémelemek teknős formában kikönnyítettek és így végül mégsem ke­letkezik alul fölül sík födém. Ez sem komplett építési rendszer, csupán vázszerkezeti alrendszer. Társítható a szerkezeti alrendszer szakipari alrend­szerrel is, ezek azonban itt is egymástól eltérő modulméretre épülnek. Műszakilag kedvezőtlen, hogy a födémpanelok alsó teknős kialakítása foly­tán a válaszfalak elhelyezhetőségében igen nagy a megkötöttség. Ebből a vázszerkezetből többnyire földszintes kommunális létesítményeket, főleg szu­permarketeket készítettek. A födémek alulról nézve kedvező esztétikai megjelenésűek, de a belőlük fölépíthető épületek fajtáinak száma korlátozott. A komplett építési rendszer és a nem lelógó gerendás födémszerkezetek előnyeit igyekeztek egyesíteni egy ugyancsak az NSZK-ban kifejlesztett vázas épületszerkezeti megoldásnál. Ennél a homlok­zati alrendszer könnyűszerkezet, a szerkezeti al­rendszer pedig 5—6 szint építését teszi lehetővé. Hátrányként említhető, hogy az installációk ve­zethetőségére nem fordítottak kellő gondot. A fö­démek átíörhetősége erősen korlátozott, a veze­tékek vízszintes elhelyezése pedig csak a födém határoló síkjain kívül történhet. A találmány célja olyan - iparosított építési eljárásokra alkalmas — előregyártott vázszerkezet, amely egyesíti a könnyű és a nehéz szerkezetes megoldások előnyeit, különösképpen pedig alkalmas arra, hogy a két alapjaiban eltérő építési mód optimális ötvözésével szerkezetileg, élőmunkaigény­ben és gazdaságosságban egyaránt az eddigieknél kedvezőbb megoldást eredményezzen. Feladata a találmánynak ezen belül annak biztosítása, hogy a szilikátbázisú, tehát vasbetonból készülő vázas szer­kezeti alrendszer ugyancsak vasbetonalapanyagú könnyített homlokzati alrendszerrel legyen társít­ható, ugyanakkor a szerkezeti elemek egymáshoz való kapcsolásával főleg hegesztéssel, csavarozással végrehajtható „száraz kötések” domináljanak, s vé­gül hogy az építés kivitelezésére fordított idő a könnyűszerkezetes építésmódét ne haladja meg. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a teljes épületszerkezeti rendszer fölépíthető egyetlen alapul választott modulméretre abban az esetben, ha a modulméretről szerkesztett hálót egymáshoz képest alaprajzban eltolt két külön há­lózatból építjük föl. Ez annyit jelent, hogy ha a válsztfalakat és a térhatároló homlokzati elemeket tartalmazó ún. „kiépítési raszter” a szerkezeti rasz­terhez képest eltol tan helyezkedik el, akkor sem a külső térhatároló, sem a belső térosztó falak pil­lérrel, illetve oszloppal soha sem találkoznak. Ennek következtében nincs szükség soha eltérő kontúré külső és belső falelemekre, nincsenek az oszlopok­hoz csatlakozó olyan fálelemek, amelyek a belső terek egyikétől a zajokat átviszik egy másik térbe. A találmányi gondolathoz tartozik, hogy a tér­határoló és térosztó falakat tartalmazó kiépítési raszter ún. „szalagraszter”, ahol a szalag szélessége a falak vastagságának és a megengedett mérettű­résnek együttes értékéből adódik és az egyfelől megkönnyíti a falak elhelyezését, másrészt ezáltal nincs szükség sokféle kontúrú válaszfal alkalma­zására. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti előregyártott vázszerkezet egy- és többszintes, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom