176457. lajstromszámú szabadalom • Oszlopszerkezet
5 176457 6 A találmány szerinti oszlopszerkezet számos műszaki és gazdasági előnnyel rendelkezik. Maguk az oszlopok és a hozzájuk kapcsolódó centrálszimmetrikus szerkezeti egységek a sajátságos oszlopfejeknek és a hozzájuk csuklósán kapcsolódó konzoloknak köszönhetően a teljes üzemi előregyártást lehetővé teszik. A csuklós kialakítás és az esemyőbordák módjára való billenthetőség módot ad arra, hogy az oszlopokat összecsukott állapotukban szállítsuk, és minden építőgép nélkül egyszerűen beszerelhessük. A kapcsolati helyeken végrehajtható méretkiegyenlítés azért kedvező, mert emiatt sem az oszlopszerkezet, sem a segítségével előállítható többszintes váz nem érzékeny a gyártási, valamint a szerelési pontatlanságokra. Igen nagy előny az is, hogy az ernyőszerű kialakítás következtében a szerkezetet nagyon könnyen széjjel lehet szedni és újból föl lehet állítani. Az oszlopszerkezet műszaki előnyei és alkalmazhatóságának sokrétűségét domborítja ki, hogy nem kell rajta semmiféle szerkezeti változtatást végrehajtani akkor sem, ha később más nyílásméretű vagy más szintszámú épületbe kívánjuk őket beépíteni. Kedvező az is, hogy az oszlopszerkezetek kevés számú anyagféleségből megvalósíthatók, segítségükkel a legkülönbözőbb építészeti és funkcionális igényeket kielégítő épületeket lehet létrehozni és mindezt tetszetős esztétikai megjelenéssel. Az oszlopszerkezet gazdasági előnye abban mutatkozik meg, hogy az ismert könnyűszerkezetes épületekkel összehasonlítva számottevően kisebb anyagfelhasználással lehet megfelelő teherbírású és térkialakítású épületeket létrehozni. A tapasztalat szerint a teljes épület alaprajzra vetítve kb. 15kp/m2 acélanyagra van szükség, a helyszíni építés pedig élőmunkát alig igényel. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a vázas könnyűszerkezet alapegységét képező oszlop és oszlopfej hosszmetszetének részlete, a 2. ábra az oszlopfej vízszintes metszete, a 3. ábra az oszlopfejhez képest a konzolok elhelyezkedése a szállítási helyzetben, a 4. ábra az oszlopfej és a konzolok beépítési helyzetben, az 5. ábra a födémpanelok csatlakoztatása fölülnézetben, a 6. ábra a födémpanelok csatlakoztatása hosszmetszetben, a 7. ábra a konzol és a kiegészítő tartó kapcsolata, a 8. ábra az oszlopok és alaptestek közötti kapcsolat, a 9. ábra a szerkezeti alapegységek egy lehetséges alaprajzi kiosztása. Mint az 1. ábrán látszik, a vázszerkezet alapegységét képező 1 fémszerkezetű oszlop vele mereven összeépített 2 oszlopfejjel rendelkezik. Ez a 2 oszlopfej a 2. ábrán föltüntetett módon előnyösen centrálszimmetrikusan kiosztott csonkokkal rendelkezik. Az ezek végeinél elhelyezett 3 csapok szolgálnak a 4 konzolok csatlakoztatására, valamint a szállítási helyzetből a beépítési helyzetbe történő föl- vagy lebillentésre, illetve a szerkezet szétbontása esetén újból a szállítási helyzetbe való hozatalra. A 3. ábrán szállítási, illetve beépítési helyzetben levő 1 oszlopot és 2 oszlopfejet láthatunk, amely a szerkezet alapegységét képezi, és a 4 konzoloknak a 4. ábrán föltüntetett beépítési helyzetbe való billentése után a 4 konzolok az alapegység 5 alaprajzi középpontjához viszonyítva ugyanolyan centrálszímmetríkus csillag-alakot mutatnak, mint a 2 oszlopfej csonkjai. Az egymással szomszédos alapegységek 4 konzoljai közé a 6 kiegészítő tartókat lehet befüggeszteni, melyek a 4 konzolokhoz pl. csapokkal kapcsolódnak. E csapok a 4 konzolok és a 6 kiegészítő tartók között a rendeltetésszerű terhek hatására létrejövő relatív mozgásokat megengedik. A 4. ábrán látható egy darab 8 födémelem is. A 8 födémelemek az 5. és 6. ábrán föltüntetett módon a 9 kötések segítségével vannak a 4 konzolokra, illetve a 6 kiegészítő tartókra rátámasztva. A 7. ábrán a 4 konzolok és a szomszédos alapegységek 4 konzoljai közé befüggesztett 6 kiegészítő tartók csatlakozását láthatjuk. A 8. ábra az 1 oszlopoknak a 15 alaptesthez a 16 kötéssel való kapcsolódását mutatja. Itt vannak elhelyezve a 13 szabályozó szervek, amelyek három irányban mozgáslehetőséget, és ezáltal méretkiegyenlítést biztosítanak. A 9. ábrán vonalas vázlatban feltüntettük a centrálszimmetrikus alapegységek kiosztását egy adott épületalaprajz esetében. Ezen jól látható, hogy kis nyílásméretek esetén az alapegységek egyáltalán nem kapcsolódnak egymáshoz, míg nagy nyílásméretek vagy többszintes épület esetén a 6 kiegészítő tartók útján közvetve kapcsolódnak. Elvileg a kapcsolat létrehozható a 6 kiegészítő tartók nélkül, közvetlenül a 4 konzolok végei között is. A szerkezet összeszerelési és az esetleges földmunkák, illetve tereprendezés elvégzése után a 10 alaptestek telepítésével kezdődik, amelyekre ráállítjuk a fémszerkezetű 1 oszlopokat. Az 1 oszlop és a 2 oszlopfej egymással sarokmereven vannak összeépítve, míg a beépítési helyzetben a 2 oszlopfej radiális irányú csonkjainak végein levő 3 csapok mentén a 4 konzolok függőleges helyzetben vannak. Ezután történik a 4 konzolok vízszintesbe való billentése, és az 1. ábrán látható módon a 2 oszlopfej és a 4 konzol között levő 7 csavarkapcsolat elkészítése. Ezt követően lehet a 6 kiegészítő tartókat - ha azok szükségesek - befüggeszteni, majd az ily módon összeállított alátámasztó rendszer tetejére kerülnek a 8 födémelemek. A találmány szerinti oszlopszerkezet kedvezően alkalmazható mezőgazdasági és ipari létesítményeknél, szociális és kommunális épületeknél, valamint kiállítási csarnokoknál, megfelelően méretezett változatai pedig előnyösen alkalmazhatók többszintes lakóépületeknek és irodaházaknak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
