176454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,4- dihidropiridin-származékok előállítására

7 176454 8 E módszer szerint az (1-2) általános képletű oxovegyületek redukciójával (1—5) általános képletű vegyületeket állítunk elő. 5 Az (1-2) általános képletű oxovegyületeket a 2. módszerrel alakíthatjuk ki. A redukciót az aldehidek vagy ketonok hidroxi­­-vegyületté alakításának szokásos körülményei kö­zött hajthatjuk végre. Az (1-2) általános képletű io vegyületeket kémiai redukálószerek, például alkáli­­fém-bórhidridek (így lítium-bórhidrid, nátrium-bór­­hidrid, kálium-bórhidrid vagy nátrium-cianobórhid­­rid) felhasználásával redukálhatjuk, vagy katalitikus redukciót végezhetünk. Az utóbbi esetben katalizá- 15 torként előnyösen csontszénre felvitt palládiumot, palládiumkloridot vagy csontszénre felvitt ródiumot használhatunk fel. A reakciót rendszerint oldószer­ben, így vízben, metanolban, etanolban, izopropa­­nolban, dimetilformamidban vagy tetrahidrofurán- 20 ban hajtjuk végre. A reakció hőmérséklete nem döntő jelentőségű tényező, a reakciót sok esetben hűtés közben, szobahőmérsékleten vagy enyhe me­legítés közben végezzük. A kiindulási anyagként felhasznált (1-2) általános képletű vegyületek jelle- 25 gétől függően a redukciót egyéb ismert mód­szerekkel is végrehajthatjuk. A korábban felsorolt módszerekkel előállított termékeket ismert módon, például oldószeres ext­­rakcióval, kromatográfiás úton, kicsapással vagy át- 30 kristályosítással különíthetjük el, illetve tisztíthat­juk. Az (I) általános képletű új vegyületek és sav­­addíciós sóik értágító hatással rendelkeznek, így a gyógyászatban a magas vérnyomás és egyes szív- és 35 érrendszeri megbetegedések (például koszorúér-elég­telenség, angina pectoris és szívizom-infarktus) ke­zelésére alkalmazhatók. Különösen előnyös gyógyászati hatással rendel­keznek azok az (1) általános képletű vegyületek, 40 amelyekben R4 vagy R5 ciano-csoportot, rövid­­szénláncú alkil-csoportot, l-hidroxi-(l —3 szénato­­mos)-alkil-csoportot, vagy az 1-es helyzetben oxo­­-csoportot tartalmazó 1-3 szénatomos alkil-csopor­tot jelent. Megjegyezzük, hogy az (I) általános 45 képletű vegyületek egyes képviselői - elsősorban azok a vegyületek, amelyekben R4 vagy R5 1,1-di­­-(rövidszénláncú alkoxi)-(l-3 szénatomos )-alkil-cso­­portot, formilcsoportot vagy l,l-(rövidszénláncú)-al­­kiléndioxi-(l-3 szénatomos)-alkil-csoportot je- so lent -- egyéb (I) általános képletű vegyületek elő­állításához is felhasználhatók. Gyógyászati célokra az (I) általános képletű 1,4-dihidropiridin-vegyületeket, illetve azok gyógyá- 55 szatilag alkalmazható savaddíciós sóit általában 0,1 500mg-os, előnyösen 1— 50mg-os napi orális dózisban adjuk be. Az (I) általános képletű 1,4-dihidropiridin-vegyü- 60 leteket, illetve azok gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóit ismert módon gyógyászati készít­ményekké alakíthatjuk. A gyógyászati készítmé­nyek előnyösen orálisan vagy parenterálisan adagol­ható kompozíciók lehetnek, amelyek dózisegy- 65 4. módszer: ségenként általában körülbelül 0,01 -500 mg, cél­szerűen körülbelül 0,1-250 mg hatóanyagot tartal­mazhatnak. A dózisegység pontos hatóanyagtar­talma a felhasznált vegyidet biológiai aktivitásától, továbbá a kezelendő egyed méreteitől függően vál­tozik. A gyógyászati készítmények rendszerint tablet­ták, granulátumok, porkeverékek, kapszulás készít­mények, kúpok, szuszpenziók vagy oldatok lehet­nek. A gyógyászati készítmények a hatóanyag mellett szilárd vagy folyékony, nem-toxikus, gyógyászatilag alkalmazható hordozóanyagokat tartalmazhatnak. A hordozóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: laktóz, magnéziumsztearát, szacharóz, kukorica keményítő, talkum, sztearinsav, zselatin, agar, pektin, akáciagumi, földimogyoró-olaj, olíva­olaj, szezámolaj és kakaóvaj. A gyógyászati készít­mények adott esetben segédanyagokat, például a hatóanyag felszabadulását késleltető szereket (így gliceril-monosztearátot, gliceril-disztearátot vagy vi­aszt) is tartalmazhatnak. A gyógyászati készítmények igen változatos for­mában hozhatjuk forgalomba. Ha a készítmények előállításához szilárd hordozóanyagot használunk fel, a készítményeket tablettázhatjuk, kemény zse­latin kapszulába tölthetjük, vagy rágótablettává alakíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek biológiai aktivitását igazoló farmakológiai vizsgálatokat és azok eredményeit az alábbiakban ismertetjük. A vizsgálatok során a hatóanyagot intravénás úton előzetesen pentobarbitállal elaltatott kutyáknak adtuk be, és mértük az állatok koszorú­ér-véráramlását. A következő hatóanyagokat hasz­náltuk fel: „A” vegyület: 2,6-dimetil-4-(2-nitro-fenil)-3,5-dikar­­bonsav-dimetilészter („Nifedipine” néven forga­lomba hozott, ismert koszorúértágító hatóanyag) „B” vegyület: 2-metil-4-(2-ciano-fenil)-6-ciano-3,5-di­­karbonsav-dimetilészter [(I) általános képletű vegyü­let]. Az eredményeket - a kontrolihoz (29,5 + 5,5 ml/perc) viszonyított %-okban - az 1. táblázatban közöljük. 1. táblázat Véráramlás növekedése, Ható­­% az alább' dózisokban anyag 64 pg/kg 250pg/kg 1000 Mg/kg .A” 169 118 az állat elpusztult B” 173 159 156 A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom