176445. lajstromszámú szabadalom • Csomóponti kapcsolat

5 176445 6 menetes csap célszerűen csaphegesztés segítségével mereven van rögzítve. A 3 menetes csapra rá van húzva a 6 alátét és a 7 menetes gyűrű. A 7 menetes gyűrű el van látva a 14 mélyedéssel, amely alkalmas arra, hogy a 3 menetes csapot függőleges értelemben rugalmasan alátámasztó rugó benne fölfeküdjék. A 4 rugó a 8 beállítóelemhez mereven kapcsolt 15 támasztóidomhoz van rög­zítve. Jól látszik az ábra fölső részén a kulcslyuk alakú 5 hosszúkás lyuk, amely lehetővé teszi egy­részt azt, hogy a 7 menetes gyűrűt keresztül lehessen rajta dugni, másrészt, hogy a 8 beállító elemhez viszonyítva az 1 burkolóelemhez rögzített 3 menetes csap a 4 rugó hatására fölfelé, illetve a 4 rugó ereje ellenében lefelé el tudjon mozdulni. A 3. ábra alsó részén az is látható, hogy a 8 beállító elem kismértékben saját síkja elé van gör­bítve, miáltal megvalósítható, hogy a 8 beállító elem, valamint a 9 kapcsolóidom között a 12 fejescsavar által létesített összeköttetésnél az 1 bur­kolóelem ne éljen hozzá még a 12 fejescsavar fejéhez sem. A 8 beállító elemnek a 12 fejescsavart befogadó 11 hosszúkás lyukja ezen a helyen is biztosít függőleges irányú relatív eltolódásra lehetőséget a 8 beállítóelem, valamint az épület — ábráinkon föl nem tüntetett — térhatároló szerkezetéhez rögzített 9 kapcsolóidom között. Mint a fentiekből kiderül, a 11 hosszúkás lyuk teszi lehetővé a 8 beállító elem függőleges irányú relatív mozgását a 9 kapcsolóidomhoz, illetve az 5 hosszúkás lyuk az 1 burkolóelem függőleges relatív mozgását a 8 beállító elemhez képest. A 2. ábra alsó részén föltüntetett vízszintesen elnyújtott 13 hosszúkás lyuk ugyanakkor a 8 be­állító elemnek és vele együtt az 1 burkolóelem­nek a 9 kapcsolóidomhoz — tehát az épület térha­tároló szerkezetéhez — viszonyított vízszintes re­latív elmozdulását teszi lehetővé. Ugyanakkor az 1 burkolóelemben már az előregyártás során kiala­kított 10 kanelúrák a térhatároló szerkezet síkjára merőlegesen biztosítanak mozgáslehetőséget. Az 1 burkolóelemek fölszerelése következő­képpen töicénik. A 9 kapcsolóidomokat előre hoz­zászereljük az épület térhatároló szerkezetéhez. Ez­után összeszereljük a 8 beállító elemeket az 1 burkolóelemekkel, végül pedig elkészítjük a 8 be­állítóelemek és a 9 kapcsolóidomok közötti köté­seket. Sem a 3 menetes csapok végein levő 7 menetes gyűrűk, sem pedig a 12 fejescsavarok végein levő anyák meghúzásához nyomatékmérő kulcs nem szükséges. E csavaranyák meghúzása természetesen mindig az épület belseje felől történik. Az 1 burkolóelemek szomszédjaikkal való át­­lapolásainál levő 10a kanelúrák mentén a 16 kivá­gások vannak kialakítva, amelyek lehetővé teszik a szomszédos „rátakaró” 1 burkolóelem 3 menetes csapjának az átfűzését. Dy módon a 8 beállító elemben levő kulcslyuk alakú 5 hosszúkás lyukban a 3 menetes csap függőleges irányban elmozdít­ható, és akár a 7 menetes gyűrű eltávolítása nélkül is az 1 burkolóelem a helyéből kiemelhető. Ezáltal az 1 burkolóelemek utólagos cseréjére is lehetőség nyílik. A találmány szerinti csomóponti kapcsolat min­den esetben legalább két irányban, általában azon­ban három irányban biztosít a lemezburkolat szá­mára rugalmas elmozdulási lehetőséget. Ugyanakkor korróziós és esztétikai okokból egyaránt kedvező módon olyan fölerősítést tesz lehetővé, amelynél nincs szükség a csapadéknak kitett lemezburko­lat átlyukasztására. Szabadalmi igénypontok: 1. Csomóponti kapcsolat, főleg lemezjellegű bur­kolatoknak, pl. bevonattal ellátott nagytáblás, vé­kony lemezburkolatoknak épületek térhatároló szerkezeteihez való fölerősítésére, ahol az erőátadás a térhatároló szerkezet és a burkolóelem közötti, a burkolandó felület síkjára általában merőleges irá­nyú kötőelemek útján jön létre, a kötőelemek pedig ovális lyukakba vannak beültetve, azzal jelle­mezve, hogy a térhatároló szerkezethez kapcsoló­idomok (9) vannak erősítve, a kapcsolóidomok (9) — célszerűen páronként — beállítóelemekkel (8) vannak összefogva, a beállítóelemek (8) és a kapcsolóidomok (9) egymással kötőelemek, pl. fe­jescsavarok (12) útján vannak összekötve, a fölerősí­tendő burkolóelem (1) a töveiknél molekuláris kötés­sel (pl. csaphegesztéssel a burkolóelemhez) (1) rögzí­tett menetes csapok (3) útján van a beállítóelem­hez (8) kapcsolva, a menetes csapok (3) szára a beállítóelemhez (8) közvetlenül, vagy közvetve kap­csolódó rugóval (4) van alátámasztva, a beállító­elemben (8) mind a menetes csapok (3) mind pedig a fejes csavarok (12) számára a rugó (4) mozgástartományához igazodó nagyságú és ovalitás­­-irányú és előnyösen a gyártási és/vagy szerelési méreteltéréseket kiegyenlítő hosszúkás lyuk (5, 11) van szabadon hagyva, a kapcsolóidomok (9) pedig a beállítóelemekkel (8) való összeköttetést szolgáló fejescsavarok (12) számára a rugó (4) mozgástarto­mányához képest keresztirányú, előnyösen arra me­rőleges irányú ovalitással rendelkező és egyidejűleg a gyártási és/vagy szerelési méreteltéréseket ki­egyenlítő hosszúkás lyukakkal (13) vannak ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti csomóponti kapcso­lat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a burkoló­elem (1) és a beállítóelem (8) között kacsolatot létesítő menetes csapok (3) szárára menetes gyűrű (7) van fölcsavarva, amely előnyösen az alátá­masztó rugó (4) fölfekvését elősegítő résszel pl. vállal, horonnyal, mélyedéssel (14) stb. van ellátva. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti csomó­ponti kapcsolat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a menetes gyűrű (7) a beállító elemnek (8) a burkolóelemhez (1) viszonyított pozicionálására al­kalmas résszel pl. vállal van ellátva. 4. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti csomó­ponti kapcsolat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a menetes csapoknál (3) a menetes gyűrűn (7) kívül a beállító elemnek (8) a burkolóelemhez (1) viszonyított pozicionálására alkalmas alkatrész pl. egy vagy több alátét (6) van elhelyezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom