176443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonfelület bevonására ill. javítására
3 176443 4 A7 1 459 750 lsz. NSZK szabadalmi leírás szerint az alapra szemcsés kőzetből, por alakú töltőanyagból, polimerizálható cseppfolyós monomerből és ebben duzzadó, vagy oldható polimerizátumból álló, gyorsító hatására keményedő műgyanta-habar- 5 csőt visznek fel. A szilárd alkotókat az útépítőgép tartályából szállítószalag hordja ki, erről az anyag egy másik szállító szalagra kerül és a monomerrel ezt a szilárd anyagot bepermetezik. A leterített habarcsot gereblyézéssel homogenizálják. A szilárd 10 alkotó részek és a folyékony monomer összekeverését az 1 409 833 lsz. NSZK szabadalmi leírás szerint a szilárd alkotó részek göngyölegét képező zsákban, a leterítés előtt végzik. Ezeknek az eljárásoknak a hátránya, hogy tapasztalataink szerint a 15 hőre lágyuló műgyanta tapadása a javítandó felülethez, nagy igénybevételű útfelület esetében, nem kielégítő. Megemlíthető, hogy ismertek olyan eljárások, amelyek hajlékony-, aszfalt- útpálya szerkezetek 20 burkolására szolgálnak a pálya rugalmas mozgásait követő hajlékony műanyag alkalmazásával. Az 1313 142 lsz. angol szabadalmi leírás olyan műanyag burkolatot ismertet, amelynek rugalmassági és alakváltozási tulajdonságai hasonlóak az 25 aszfaltéhoz. A poliepoxid kötőanyag és oleilamin lineáris polimerizációjával előállított műanyagot forrón hordják fel az aszfalt felületére és hengerléssel tömörítik. Hasonlóképpen aszfaltfelület kezelésére szolgáló 30 eljárást ismertet az 539 737 lsz. svájci szabadalmi leírás. Ebben az esetben azonban az aszfalt felületet nem burkolják, hanem az 5—10% pórustérfogatú aszfalt pórusainak legalább egy részét 65 °C vagy ennél magasabb hőmérsékleten telítik folyé- 35 kony epoxigyantával, amely kikeményedés után a pórusokat lezárja. Ezek az eljárások kizárólag aszfalt, ill. hasonlóan rugalmas réteg bevonására szolgálnak és felhordási technológiájuk a magas hőmérséklet miatt bonyolult és költséges. 40 Találmányunk célja olyan betonfelület bevonási eljárás kidolgozása, amely sértetlen betonfelület esetében alkalmazva mechanikai és kémiai védelmet ad s így elejét veszi a felület hámlásának, kitöredezésének, míg sérült betonfelület esetében alkal- 45 mas a hibák tartós kijavítására és a további romlás megakadályozására, emellett az eljárás környezeti hőmérsékleten végezhető, kevés gépesítést igényel, olcsó, gyors és tartós, valamint munkavédelmi szempontból teljesen veszélytelen. 50 A találmány azon a felismerésen alapul, hogy tartós és egyben gazdaságos betonfelület bevonást, ill. javítást lehet végezni, ha a felületre kétkomponensű műanyag ragasztót viszünk fel és erre - előnyösen kvarchomokot tartalmazó - műanyaghabar- 55 csőt terítünk. A műanyag-habarcs felületét szemcsés anyaggal érdesítjük. A módszer főként 10-15 mm-nél nem mélyebb sérülés esetén gazdaságos. A találmány szerint oly módon járunk el, hogy 60 a bevonandó, ill. javítandó felületről a szennyezéseket, az esetleges bitumen, ill. aszfalt foltokat, valamint — javítás esetén - a hámló burkolatrészeket eltávolítjuk, a javítandó felületrész végleges kontúrját kialakítjuk. (5 Az előkészített felületet kétkomponensű, epoxi-bázisú műanyagragasztóval vonjuk be, majd erre terítjük ie a bevonó, ill. a hiányzó felületrészt pótló anyagot. Ez az anyag kétkomponensű epoxi bázisú kátránytartalmú folyékony műanyag és kvarchomok megfelelő arányú keveréke. A műanyag felületét szükség szerint zúzott kaviccsal vagy eruptív zúzalékkal érdesítjük. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a megtisztított felületet 0,5—l,5kg/m2 mennyiségű kétkomponensű epoxi bázisú folyékony műanyag ragasztóval vonjuk be. Erre részleges megkötését követően, célszerűen legalább fél óra elmúltával legalább 2 kg/m2 mennyiségű kétkomponensű, epoxi bázisú, kátránytartalmú, plasztikus jconzisztenciájú, ill. folyékony műanyagbevonatot viszünk fel, majd erre térhálósodásának kezdeti stádiumában, előnyösen mintegy 3 óra elteltével zúzott kavicsot és/vagy eruptív zúzalékot terítünk, vagy/és a felületet mechanikusan érdesítjük. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében az anyagot a két komponens összekeverése után legfeljebb 1,5-szeres (2 rész műanyag, 3 rész töltőanyag) mennyiségben száraz fillérrel keverjük össze. A filler adagolását a bedolgozási vastagság figyelembevételével szükség szerint csökkenthetjük. A felületet szükség szerint mechanikai úton (recés henger), vagy zúzott kavics, vagy eruptív zúzalék rászórásával érdesítjük. A találmány szerinti eljárás példaképpeni foganatosítási módjait az alábbiakban ismertetjük. 1. példa A beton útfelület-hámlás javítása céljából a felületet vegyszeres úton megtisztítjuk, a hámló széleket mechanikai úton eltávolítjuk, a hámlás szélein éles kontúrt alakítunk ki.. A felületet sűrített levegő-sugárral tisztára fúvatjuk, ezáltal egyben felszárítjuk. Elkészítjük a kétkomponensű, epoxi-bázisú folyékony műanyagragasztót és azt 0,5—1 kg/m2 mennyiségben, egy rétegben a javítandó felületre kenjük. A műanyagragasztó felvitele után legalább fél, legfeljebb 4 órával következik a műanyaghabarcs felvitele. Elkészítjük a kétkomponensű epoxi-bázisú, kátránytartalmú műanyag-keveréket és ehhez olyan mennyiségben keverünk száraz kvarchomokot, hogy a keverékben 2 rész műanyag és 3 rész filler legyen az arány. Az így előállított műanyaghabarcsot egy rétegben a sérült felületre kenjük. A habarcs felületére a térhálósodás kezdeti stádiumában, vagyis 20 °C-on 3 óra múlva zúzott kavicsot, vagy eruptív zúzalékot terítünk. Ilyen várakozási idő mellett a habarcs az érdesítő anyagot még befogadja, de az a habarcsban már nem süllyed el. 2. példa Az újonnan elkészített betonfelületet, ennek teljes kiszáradása után levegősugárral tisztára és teljesen szárazra fúvatjuk. Ezt követően az 1. példa 2
