176433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés képelemzésre, előnyösen képfoltokként jelentkező részecskék számlálására

3 176433 4 zük, hogy a sorciklus szerinti szervezésre mondot­tak értelemszerűen igazak, ha oszlopciklusok sze­rinti szervezést alkalmazunk, csak akkor mindenütt a sorra mondottak az oszlopra érvényesek és vi­szont és a továbbiakban ilyen általánosított érte­lemben tárgyaljuk a sorciklus szerinti szervezésből kiindulva a találmányt). Újabb készülékeiméi többszörös logikai össze­függés szerint értékelik az adathalmazt e hiba kiküszöbölése céljából, ez azonban jelentősen nö­veli a berendezés terjedelmét, költségeit, bonyo­lultságát. Az eltérő logikai összefüggések szerinti- párhuzamos, esetleg soros és párhuzamos — adatfeldolgozási folyamatok végrehajtása céljából a folyamatos képfelbontás eredő adatkészletét a to­vábbi feldolgozás céljára tárolni kell és a feldol­gozás után még egyszer tárolni kell olyan állapot­ban, ahogyan az adatokat a logikai hálózat feldol­gozni képes. Mind a p érték, mind a q érték 2-nek magasabb hatványa, így szorzatuk viszonylag nagy képpontszámot ad és ennek kétszeres tárolásához nagy tárolókapacitások szükségesek, a bonyolult hálózati összeköttetések pedig - amint arra rámu­tattunk - még így is adatfeldolgozási hibaeséllyel terhesek. A találmány alapja az a felismerés, hogy a nagy adattárak alkalmazása elkerülhető oly módon, hogy két viszonylag kis kapacitású léptetőüzemű átmeneti tárat alkalmazunk, melyek közül az első átmeneti tár kapacitása g x q, míg a másiké g x 2, ahol g^p, pl. 2 vagy 4 és az első átmeneti tárba g darab szomszédos sor digitalizált képpont-információit a képfelbontás szekvenciáját követő folyamatos mul­tiplex-üzemű egycsatornás adatáramlással újuk be és onnan a g darab szomszédos sor a: mos sor­rendű bitjeit — logikai elemeken át multiplex üzemmódban mintegy „kikapuzva”,- egymást kö­vető q fázisban beírjuk a második átmeneti tárba oly módon, hogy a második tár a mindenkori előző fázisban kikapuzott adatkészletre még emlékszik, ezért áll a második átmeneti tár g rekesze 2—2 cellából, mert léptető üzemmódban mindenkor az első cellából a szomszédos sorok k-ik képpont-in­formációi a (k+l)-ik fázisban tovább lépnek a tár második celláiba, így átveszik a (k—l)-ik infor­máció szerepét, míg most már a sorrendben követ­kező képpontok digitális információi lépnek be- sorrendben következő k-ik információkként — a második tár első celláiba, így kevés bitszámú adatkészletet tárolunk külö­nösen a második átmeneti tárban, ahonnan azt alkalmas igazságtáblázatú logikai hálózatra adva, az ugrás minősítésénél nemcsak az adott sor szom­szédos képpontját, de a szomszédos sorok közötti relációkat is figyelembe vesszük. A logikai hálózat ebben az esetben is akkor ad léptetőimpulzust a számláló eszközre, ha a foltosság logikai feltétele teljesül, de az ismert megoldásokhoz képest meg­bízhatóbban, mert megakadályozza a felülről ho­morú foltok esetében a kettős számlálást (illetve olyan megvalósításnál, ahol az mégis megtörténik, későbbi fázisban hátra léptetéssel helyesbítjük az eredményt). A további jelfeldolgozás az ismert megoldásoknál szokásos módon végezhető. A talál­mány szerint a képfelvevő készülékről belépő, s az abból leszármaztatott, szekvenciálisán nyert adat­készlet tárolásának és kiolvasásának mechanizmusát módosítjuk, jelentősen csökkentve a közbenső tá­rolás kapacitásigényét és mégis javítva a kiértékelés megbízhatóságát. E felismerésből kiindulva az eljárás különböző változatai és megfelelően különböző kapcsolási el­rendezések alakíthatók ki. A logikai hálózat szer­kezetének mindenkori megválasztásából következik, hány szomszédos sor információkészletét kell az első átmeneti tárban tárolni és ezzel összhangban hány rekeszből álljon a második átmeneti tár, a logikai hálózat szerkezetét pedig a kiértékelésre alkalmazható logikai függvény minősége hatá­rozza meg. A különböző eljárásváltozatoknak közös jellem­zője, hogy a videojel egymást követő elemi jeleit digitalizáljuk, vagyis komparátorban összehasonlít­juk fényesség-küszöbszintet reprezentáló referencia­jellel és a referenciajelet majorizáló. bejövő jeleket pl. logikai „1” szintű jelekként, minorizáló bejövő jeleket megfelelően logikai „O” szintű jelekként visszük tovább. Az egyik eljárásváltozat szerint az éppen vizsgált képpont nevezetesen az mik sor k-ik képpontja minősítéséhez felhasználjuk a szomszédos megelőző képpontot, vagyis az n-ik sor (k—l)-ik képpontját és három megelőző (n—1), n-2), (n-3)-ik sor megfelelő, azaz k-ik és (k—l)-ik képpontjait, össze­sen nyolc képpontot, melyek közül négy darab k-ik sorrendű, négy darab (k—1) sorrendű. Ha n<4, akkor természetesen nincs még három meg­előző sor és ha k = 1, akkor még nincs megelőző képpont az adott sorban, ilyenkor a hiányzó előz­mény információkat logikai „0” értékként vesszük figyelembe, pl. a regiszterek megfelelő celláiban az üzemkezdetkor beállítandó alapállapot van. Ebben az esetben tehát g = 4 és az átmeneti tár, amelyből a pillanatnyi információkészletet logikai hálózatra adjuk, négy rekeszből és rekeszenként két cellából áll, a mindenkori első cellákban a négy sor k-ik képpontjainak fényességét reprezen­táló a,b,c,d információk tárdódnak, a mindenkori második cellákban a négy sor (k—l)-ik képpontjai­nak fényességét reprezentáló A,B,C,D információk tárolódnak, de úgy, hogy beírás előtt minden egyes információt az előző sor egyező sorrendű képpont­jának információjával már összehasonlítottuk és az átmeneti tárba, a megfelelő cellába logikai „0” értéket írunk, ha az összehasonlított két infor­máció egyaránt logikai „0” értékű volt, minden egyéb esetben a megfelelő cellába logikai „1” információt írunk. Az így kapott nyolcbites infor­máció készletet olyan logikai hálózat megfelelő a,b,c,d,A,B,C,D sorrendű bemenetelre adjuk, mely­nek igazságtáblázatát a következő függvény adja: Fi =bCc • (Dcf+íid • ef) A logikai hálózat kimenőjelével vezéreljük a digitális számláló eszköz léptetőbemenetét. Ennél az eljárásváltozatnál tehát az első átme­neti tár kapacitásigénye 4 x q bit, a második táré 4x2 bit, ami lényegesen kisebb terjedelem, mint az ismert megddásnál alkalmazott p x q terjedelmű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom