176433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés képelemzésre, előnyösen képfoltokként jelentkező részecskék számlálására
MAGTAB nëpkOztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. V. 16. (VA-1451) Módosítási elsőbbsége: 1977. III. 17. 176433 Nemzetközi osztályozás: G 06 M 11/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Megjelent: 1981 VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Eördögh Imre oki. mérnök (45%) és dr. Verő Balázs oki. mérnök (55%), Vasipari Kutató Intézet, Budapest Budapest Eljárás és kapcsolási elrendezés képelemzésre, előnyösen képfoltokként jelentkező részecskék számlálására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés képelemzésre, előnyösen anyagvizsgálati vagy orvos-biológiai méréseknél vizsgálandó próba képének elemzésére oly módon, hogy a képet pxq képpont-információra bontjuk, pl. - a képet p sorciklusban 5 szekvenciálisán soronként q képpontra felbontó eszközzel, előnyösen TV-kamerával — pxq képpontos videojelet állítunk elő, az elemi képpont-információt reprezentáló analóg fényesség-jeleket fényességküszöb szerint digitalizálva tároljuk és a szom- 10 szédos sorok azonos sorrendű —, célszerűen megválasztott számú — digitális képpont-információit alkalmas logikai függvény szerint feldolgozzuk és az egyik (pl. növekvő) értelmű szintugrás esetén digitális számláló eszközre léptetőjelet kapcsolunk és a 15 teljes kép valamennyi képpont-információjának feldolgozása után az így kapott információkészletből határozzuk meg a képfoltok számát. A hatvanas években kezdtek elterjedni az ilyen rendeltetésű elektronikus képelemző berendezések, 20 főleg a már említett (anyagvizsgálati, orvos-biológiai) alkalmazások céljára. Előnyük a nagy mérési pontosság és működési sebesség. A képelemzés során a következő jellemzők meghatározása szokásos (az alapinformációk a korszerű 25 adatfeldolgozás eszközei révén más adatok leszármaztatására is alkalmasak): — valamely fázis kerülete, — valamely fázishoz tartozó részecskék száma, — a részecskék méret szerinti eloszlása. 30 2 Az ismert ilyen jellegű berendezéseknél is a szomszédos képpontokra vonatkozó digitális információk összehasonlítása útján az egyik kitüntetett — pl. a növekvő értelmű — ugrásszerű fényességváltozás szolgál a képfolt jelenlétének meghatározására. Az ugrásszerű átmeneteket, részecskékként, megszámláljuk és a felbontott kép geometriájának és a felbontó mechanizmus geometriai jellemzőinek ismeretében ebből az adathalmazból egyéb mennyiségi és minőségi jellemzők is leszármaztathatók. A szintugrás minősítését az ismert megoldásoknál is logikai összefüggések alapján végzik, amenynyiben a mindenkori szomszédos - n-ik és (n-l)-ik, ahol l = ngp — sorok egyező sorrendű, azaz k-ik- ahol 1 = k = q - képpontjaira vonatkozó digitális információk összehasonlításakor foltinformációnak tekintjük, ha az (n-l)-ik sor k-ik képpontjában talált sötét - logikai „nem”, illetve logikai „O” - információ mellett az n-ik sor k-ik képpontjában világos - logikai „igen”, illetve logikai „1” - információt kapunk, vagyis a szekvenciális haladás értelmében „nem-igen” kombináció jön létre, míg a logikai „igen-nem” kombináció vagy a két szomszédos pont logikai azonossága esetében foltinformációt nem észleltünk. Az ismert megoldás legfőbb hiányossága az, hogy felülről homorú részecskék esetében kettős számlálás adódhat, mert az ismert megoldásnál alkalmazott kétsugaras módszer a sorirányú összefüggés megállapítására nem alkalmas. (Megjegyez-175433
