176431. lajstromszámú szabadalom • Berendezés textilipari féltermékek, főleg szálszalagok lineáris sűrűségének vagy tömegegyenlőtlenségének mérésére
5 176431 6 lejövő féltermék haladási sebességével arányos és arra jellemző analóg feszültségjeleket előállító jeladót, a mérendő termékhosszhoz igazodóan megválasztott alapfrekvenciájú, a jeladó feszültségjeleivel vezérelt és ily módon a termék sebessége által megszabott ütemet szolgáltató ütemadó generátort, a vizsgáló egység felől a jelátalakítón át érkező analóg jeleket az ütemadó generátor ütemezése szerint impulzusszám-információvá konvertáló analóg-digitál átalakítót, a kívánt mintavételszám beállítására alkalmas, a mintavétel számot megszámláló, a mérési eredményeket átlagoló és a kívánt mintavételszám elérésekor az analóg-digitál átalakítóról érkező információ áramlást kapuáramkörön keresztül időlegesen kiiktató és egy adatföldolgozó egységnek a művelet végzésre parancsot adó vezérlő egységet tartalmaz. A villamos kiértékelő egység további ismérve lehet, hogy a mérési adatokat statisztikailag értékelő, pl. a termékben mutatkozó egyenlőtlenségeket megállapító, a mérési eredményeket osztályozó és azok szórását kiszámító adatföldolgozó egysége van. Az adatföldolgozó egységnek információk fogadására, tárolására és kiértékelésére alkalmas szervei, előnyösen programföldolgozó aritmetikai alegysége van. Az adatföldolgozó egység a mérési eredményeket digitálisan kijelző adatmegjelenítővel rendelkezik. A vezérlőegységhez közvetlenül vagy az adatföldolgozó egységen keresztül a technológiai gép utánállítására figyelmeztető alarm-jelző és adott esetben számítógéppel kapcsolatban levő interface egység csatlakozik. A találmány szerinti berendezés legfőbb előnye, hogy a textilipari féltermék, pl. szálszalag finomsági számát anélkül teszi megállapíthatóvá, hogy a folyamatosan termelő gépet meg kellene állítani, vagy a gépről mintákat kellene levenni. A megállapított finomsági számot a berendezés villamos kiértékelő egysége digitálisan azonnal ki is jelzi. Ey módon lehetőség nyílik a lineáris sűrűség, illetve tömegegyenlőtlenség folyamatos megfigyelésére, és ezen keresztül a fonodái gépek munkaminőségének számítógéppel végrehajtható központi kiértékelésére. A berendezés előnyei abból adódnak, hogy a pneumatikus vizsgálóegység a vizsgálandó anyag lineáris sűrűségén vagy tömegegyenlőtlenségén kívüli, a mérés eredményét befolyásoló minden egyéb paramétert kiszűr. A legfontosabb ezek között az, hogy a gyártott termék haladó mozgásának sebességváltozását, illetve annak hatását küszöböli ki azáltal, hogy mindig azonos - tehát egymással összemérhető — termékhosszakat hasonlít össze. Kedvező az is, hogy a berendezés lehetőséget ad olyan termékjellemzők megmérésére — így pl. az 1000 m hosszúságú szalagok átlagos lineáris sűrűségének meghatározására - is, melyek az eddigi módszerek szerint nem voltak elvégezhetők. A vizsgálati eljárás tehát közvetett úton ugyan, de jelentős mértékben javítja a félkész és kész termékek minőségét, illetve a minőség egyenletességét. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A meüékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés pneumatikus vizsgáló egységének vázlata, a 2. ábra a pneumatikus vizsgálóegység mérőtölcsérének alsó része, a 3. ábra pneumatikus mérőtölcsérhez tartozó betéttest részlete, a 4. ábra a pneumatikus vizsgáló egységnek hozzárendelt viEamos kiértékelő egység blokksémája. A találmány szerinti berendezés fő részei az I pneumatikus vizsgáló egység, a II viüamos kiértékelő egység, valamint a kettő közé iktatott és az I pneumatikus vizsgáló egység által szolgáltatott pneumatikus jeleket viüamos jelekké transzformáló III jelátalakító. Az 1. ábrán az I pneumatikus vizsgáló egység részeit tüntettük föl. Az ábrán föl nem tüntetett kompresszortól vagy tároló tartálytól a táplevegő 1 vezetéken keresztül érkezik pt nyomású táplevegő, amely a mérőlevegő 2 vezetékben mint p2 nyomású mérőlevegő folytatja útját. A táplevegő 1 vezeték és a mérőlevegő 2 vezeték közé a 3 fojtószelep van beiktatva. Ennek megfelelő állításával tudjuk a mérőlevegő kívánt p2 nyomását előállítani. A mérőlevegő 2 vezeték betorkollik egyrészt a 4 mérőtölcsérbe, másrészt kiágazik belőle az az 5 bekötés, amelyen keresztül a p2 nyomású mérőlevegő a III jelátalakítóba jut annak érdekében, hogy az a p2 nyomás ingadozását viüamos jelekké transzformálhatja. A 4 mérőtölcsér olyan kúp alakú idom, amelynek 4a palástfelületen a 4b belépő keresztmetszettől a 4c kilépő keresztmetszet irányába haladva folytonosan szűkülő belső teret határoz meg. A 4 mérőtölcsér el lehet látva a 4d nyúlvánnyal, amely eUentétben a kúp alakú 4a palástfelülettel hengeres, tehát változatlan belső terű. A technológiai berendezésről, tehát pl. kártoló vagy nyújtógépről lejövő 6 szálszalag a 4 mérőtölcsér belsejében a 4b belépő keresztmetszettől a 4c kilépő keresztmetszet, illetve 4d nyúlvány irányába halad. A mérőlevegő 2 vezeték célszerűen nem közvetlenül, hanem valamilyen 7 fojtószelepen keresztül torkollik be a 4 mérőtölcsér felső terébe. Ez a betorkoüás a 4c kilépő keresztmetszet közelében, előnyösen a 4d nyúlvány szakaszán helyezkedik el. A 4 mérőtölcsérnek a 4c kilépő keresztmetszete közelében elhelyezkedő 7 fojtószelep betorkoüásával szemben helyezkedik el a 9 betéttest, amely a 6 szálszalag haladási irányához képest, célszerűen arra merőlegesen mozgatható. A mozgatás útján a 4 mérőtölcsér 4c kilépő keresztmetszetének kisebb vagy nagyobb része eltakarható, és így változtatható a 4 mérőtölcséren a 4b belépő keresztmetszet felől a 4c kilépő keresztmetszet felé a „torlasztás” mértéke. A 2. ábrán azt a kiviteli alakot tüntettük föl, amelynél a 4 mérőtölcsér 4a palástfelületéhez a hengerpalást alakú 4d nyúlvány csatlakozik. Dyen esetben a p2 nyomású mérőlevegő vezetéke e 4d nyúlvány szakaszán torkollik be a 4 mérőtölcsér belsejébe. Természetesen ilyenkor a 9 betéttest számára szolgáló 8 nyílás ugyancsak a 4d nyúlvány szakaszára esik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
