176422. lajstromszámú szabadalom • Eszköz elsősorban élmiszerek bakteriális szennyezettségének illetve a baktériumok enzimtevékenységének laboratóriumi szintű gyorsdiagnosztikai megitélésére

5 176422 6 készíthető, többszög keresztmetszetű táptalaj-tartó alkalmazásával, stb. Az alaplemez színe ugyancsak változhat, a hát­tér fontossága miatt. így például fehérjebontás meghatározására a háttér célszerűen színes. Ugyan­csak kialakítható például az átlátszó tok kalibrálva is, mikoris a szükséges hígítás magában az eszköz­ben is elvégezhető. A találmány szerinti eszköz teljesen új az élel­miszerbakteriológiai terén, és elsősorban az élel­miszer minőségvizsgálatoknak teljesen új területét jelenti. A mintavételezés és a feldolgozás az alábbiak szerint történik a találmány szerinti, célszerűen a mellékelt ábrán bemutatott eszközzel. A táptalajt hordozó lemezkét a dugónál fogva kivesszük a tégelyből, a sterilitás szabályainak a munka közben való szem előtt tartásával, és azt a vizsgálatra alkalmas folyadékba (folyékony élelmi­szer, élelmiszer szuszpenzió, szennyvíz, felszíni víz, stb.) mártjuk, vagy a folyadékot az egyik, majd a másik táptalajra öntjük úgy, hogy az teljesen be­borítsa a táptalajt. Lecsepegtetés után a lemezkét az eredeti helyére rögzítjük. Ezután a tégelyt termosztátba helyezzük, és 37 °C-on egy éjszakán át inkubáljuk. A csíraszámot úgy állapítjuk meg, hogy a táptalajon kinőtt csírák sűrűségét a standard mintával összehasonlítjuk. A csíraszám megadásánál az esetleges hígítást figye­lembe kell venni. A baktériumok enzim-tevékenységét (szénhidrát-, fehéije-, zsírbontás) az előzőekben leírtak szerint vizsgáljuk, ezek alapján kapjuk a tevékenységgel rendelkező telepek számát és következtethetünk a tevékenység intenzitására. A csíraszám és a baktéri­umok enzim-tevékenysége alapján következtet­hetünk például az élelmiszerek eltarthatóságára, az adott körülmények között. Környezettisztasági vizsgálatoknál vehetünk kon­takt mintát a vizsgálandó felületről, vagy nedves tamponnal megfelelő nagyságú (1 dm2) területet le­törlünk és a tampont steril fiziológiás konyhasó ol­datban (10 ml vagy 20 ml) kimossuk és táptala­junkat az oldatba belemártjuk. Élelmiszer-vizsgálatoknál szilárd vizsgálati anyag esetén a felületről kell lemosni a szennyező csírá­kat (helyszíni vizsgálatnál becsléssel vett 1 g anyag­­mennyiséget lemossuk 10 ml—20 ml steril fizio­lógiás konyhasó oldattal). A helyszínen ezt végez­hetjük táptalajunk steril tégelyében is, melyet elő­zetesen bekalibráltunk, vagy hagyományos módon steril kémcsőben, a sterilitás alapvető szabályainak megtartásával. Táptalajunkat ebbe a folyadékba mártjuk, vagy a folyadékot öntjük rá a táptalajt tartalmazó lemezkére, majd a felesleges folyadékot elöntjük, és táptalajunkat a helyére rögzítjük. Ugyanígy járhatunk el könnyen szuszpendálható anyagoknál, azok szuszpendálása után. Folyékony élelmiszerek vizsgálata esetén a táptalajt a folya­dékba belemártjuk, vagy a folyadékot öntjük rá a táptalajra és ezzel egyben már a minta laborató­riumi feldolgozása is megtörtént. 5 Ezt követően a táptalajt tartalmazó tégelyt mi­nél előbb termosztátba helyezzük és 37 °C-on in­kubáljuk, majd másnap reggel a csíraszámot úgy állapítjuk meg, hogy a táptalajunkon kinőtt csírák sűrűségét a standard mintával összehasonlítjuk. (Az 10 esetleges hígítás mértékét természetesen figyelembe kell venni). A módszerrel mérhető csíraszám alsó határa 1000, felső határa hígítás nélkül 10 000 000 élő csíra. Ezek szerint a módszerrel olyan anyagoknál 15 érdemes elsősorban vizsgálatokat végezni, melyeknél a kifogásolás alapját képező csírák száma a mér­hető csíraszám alsó határát eléri, vagy annak köze­lében van. Az enzimreakció akkor értékelhető jól, ha a 20 táptalajokon izolált telepek láthatók (optimálisan 104/ml csíraszám). Hogy biztosan önálló telepekhez jussunk, célszerűen nemcsak a tömény anyagba (fo­lyadék) illetve az anyag 1:10 hígításába (élel­miszer) mártjuk a táptalajt, hanem az 1 :1000 hí- 25 gítást is vizsgáljuk. Az új módszerrel gyors tájékozódó laborató­riumi szintű vizsgálatokat végezhetünk élelmiszerek, vizek (szennyvíz, felszínivíz), valamint a környezet­­tisztaság vonatkozásában és a fent ismertetett mód- 30 szert általában felhasználhatjuk a közegészségügyi és járványügyi vizsgálatok kiegészítésére, a higiénés hiányosságok laboratóriumi alátámasztására, illetve felderítésére. 35 Szabadalmi igénypontok: 1. Eszköz, elsősorban élelmiszerek bakteriális szennyezettségének, illetve azok enzimtevékenysé-40 gének laboratóriumi szintű gyorsdiagnosztikai meg­ítélésére, azzal jellemezve, hogy az eszköz - cél­szerűen átlátszó, üveg vagy műanyag - egyik vé­gén zárt, sterilizált terű védőburokból, és a védő­burokhoz illeszkedő, légmentesen záró dugaszból, 45 valamint táptalajt tartalmazó, a dugaszhoz erősített idomból, előnyösen peremmel ellátott, táptalaj be* fogadására alkalmas kialakítású lemezből áll. 2. Az 1. igénypont szerinti eszköz kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy az eszköz a peremmel 50 ellátott lemez két oldalán két különböző, 7,2 pH értékű táptalajt tartalmaz, melyek összetétele 20.0 g pepton (fehérjehidrolizátum), 5,0 g NaCl, 20.0 g agar-agar, 10,0g répacukor, 5,0g oldható keményítő, 0,02 g fenolvörös indikátor (5 ml 55 0,4%-os oldat), húslével 100 ml-re töltve, illetve 20.0 g pepton (fehérjehidrolizátum), 5,0 g NaCl, 20.0 g agar-agar, 20,0g zselatin, húslével 100 ml-re töltve. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 814153 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom