176416. lajstromszámú szabadalom • Javított ecél pályaelemes hidak burkolatának előállítására

3 176416 4 Az 1 229 572 sz. Német Szövetségi Köztársaság­­-beli szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, melynél a konvencionális aszfaltburkolat vízszintes erőhatások okozta felgyűrődésének megakadályo­zására a pályalemezre derékszögben laposacél ruda­kat vagy azokból előre elkészített rácsszerkezetet hegesztenek vagy ragasztanak műgyantával. Az 1 229 573 sz. Német Szövetségi Köztár­­saság-beli szabadalmi leírás lényegében hasonló pá­lyalemezbevonatot ír le, melyet úgy készítenek, hogy a rozsdátlanított pályalemezre az említett acél- vagy műanyagprofilokat ásványi anyaggal töl­tött epoxi- vagy poliészter-gyantával ragasztják fel. A pályalemez és a burkolat közötti adhézió, valamint az acéllemez korrózióvédelmének növelése érdekében az 1 240 547 és 1 658 593 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírások olyan többréteges pályabevonat-készítési eljárásokat ismertetnek, amelyeknél a pályalemezre adott eset­ben több rétegben ásványi anyaggal töltött kát­­rányepoxi-alapozóréteget hordanak fel, erre ásvány­őrleményt szórnak, majd az alapozóréteg gélesedési idejének eltelte után arra bitumen-alapú koptató­burkolatot rétegeznek. Nilsson W. [Svensk. Vägför. Tiedskrift, 54 k, 361. old. (1967)] szerint a gyakorlatban azok az acélpályalemezburkolatok bizonyultak tartósaknak, melyeknek koptató rétege is töltött kátrányepoxi­­-kompozíciókkal készült. Megkívánjuk jegyezni, hogy beton-pályalemezes hidak burkolására sikeresen használnak epoxi- vagy poliészter-gyanta alapú bevonatokat, e területen azonban - tekintettel a beton és az említett mű­gyanta alapú készítmények hőkiterjedési és ru­galmas tulajdonságai közötti jóval kisebb különb­ségre - távolról sem állnak fenn az acél pálya­­lemezes burkolatokkal szemben támasztott, beve­zetőben említett, fokozott követelmények. Acél pályalemezes közúti felüljáró hídon kísér­leti burkolást kiviteleztek [lásd: Gärtner L.—Gryllus V., Mélyépítéstudományi Szemle, XIX. évf. 6. sz., 250—255 old. (1969)]. A 12 mm vastag pályalemez­felületét homokszórással K 3 fokozatra tisztították meg, majd benzinnel zsírtalanították. A pálya­lemezek burkolása a beszerelés előtt, zárt csarnok­ban. történt. Alapozásra oldószer-tartalmú kát­­rány-epoxi-gyantát, burkolásra ugyancsak kátrány­­-epoxi-gyanta alapú habarcsot használtak, az utóbbi felületén bazalt-zúzalék-szórást alkalmaztak. Az így készült burkolat a gyakorlatban nem vált be, a használatbavétel után néhány hónapon belül levált a pályalemezről, évente többszöri karbantartásra, illetve felújításra szorult. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy kát­ránnyal nyújtott, illetve flexibilizált, és szokásos polietilén-poliamin térhálósítószerekkel keményített epoxigyanta alapozóréteg nyírószilárdsága, valamint az ásványi töltőanyagokkal töltött, és polietilén-po­liamin térhálósítószerekkel keményített kátrány­­-epoxi-gyanta alapú burkolórétegek nyomó-, hajlító­­-húzó-, és nyírószilárdsága, zsugorodása, valamint kopásállósága messze alatta marad az acél pálya­lemez burkolatokkal szemben támasztott követel­ményeknek. A leírásunk technika állását ismertető részében említett kátrány-epoxi (Katepox, Buda­lakk gyártmány) alapozóréteg nyíró-tapadó szilárd­sága 41 kp/cm2-nek, a kátrány-epoxi-koptatóréteg (Nerolin habarcs: Budalakk gyártmány) nyomó­szilárdsága 165 kp/cm2-nek, hajlító-húzószilárdsága 4 5 kp/cm2 -nek, nyírószilárdsága 60 kp/cm2 -nek, zsugorodása 6%-nak, kopásállósága 3,5g/cm2-nek adódott. Kísérleteinkből az is kiderült, hogy az epoxi­gyantáktól e területen megkövetelt mechanikai és rugalmas tulajdonságok indifferens nyújtóanyagok, ún. „külső” lágyítószerek bekeverésével nem bizto­síthatók, hanem csakis olyan „belső” lágyítósze­rekkel, melyek a keményedés során kémiai reakció útján maguk is beépülnek a térháló-szerkezetbe. Mint ismeretes, a dimer zsírsav - oligoamino­­amid térhálósítószerekkel (pl. a Schering AG. „Versamid” térhálósítószerével) rugalmas kike­ményített epoxi-gyanták állíthatók elő. Ez a „bel­ső” lágyítás azonban a térhálós gyanta hőállóságá­nak csökkenésével jár együtt, és „Versamid”-dal térhálósított epoxigyanták Martens-féle hőállósága általában 45 °C alatt van. Az acél pályalemez-bur­kolatok pedig, mint említettük tartós jelleggel 60 °C-ra is melegedhetnek. A találmány célja az ismert megoldások hátrá­nyainak kiküszöbölésével olyan eljárás szolgáltatása, amely tartós acél pályalemezes hídburkolatok elő­állítását teszi lehetővé. A találmány alapja az a felismerés, hogy acél pályalemezek burkolására alkalmas, Versamid tér­­hálósítószerrel keményített rugalmas epoxigyanta­vagy epoxigyanta kötőanyagú burkolatok hőálló­sága 55 5C fölé, nyírószilárdsága legalább 150 kg/cm2-re, hajlító-húzószilárdsága legalább 600 kp/cm2-re, nyomószilárdsága legalább 500 kp/cm2-re növelhető, ha e burkolatok kötő­anyagként olyan, szobahőmérsékleten folyékony epoxigyantát használunk, amely 100 s.r. gyantára számítva 5-20 s.r. valamely I általános képletű - mely képletben Rls R2 és R3 szubsztituensek jelentése etil- vagy propilcsoport — trialkil ecetsav­­-glicidilésztert tartalmaz. Fentiek alapján a találmány javított eljárás acél pályalemezes hidak burkolatának előállítására a pá­lyalemez fémtisztára tisztítása, térhálósítószert tar­talmazó epoxigyantával végzett alapozása és ásványi töltőanyaggal töltött, térhálósítószert tartalmazó epoxigyantával végzett burkolása útján. A talál­mány értelmében úgy járunk el, hogy a pályale­mezre alapozásként egy vagy két rétegben, összesen legfeljebb 3 mm, előnyösen 2 mm-nél kisebb vastag­ságban 100 s.r. epoxigyantára számítva 5 -20 s.r. I általános képletű - mely képletben R1; R2 és R3 jelentése etil- vagy propilcsoport-trialkil-ecetsav — glicidilésztert, 60—70 s.r. dimer zsírsav-oligoamino­­amid térhálósítószert, valamint 5—20 s.r. fenilgli­­cidilétert tartalmazó 175—250, előnyösen 180—185 epoxiekvivalensű, szobahőmérsékleten folyékony, epoxigyantát hordunk fel, a még géles, ki nem térhálósodott alapozórétegre 1 s.r. fenti összetételű epoxigyanta-készítmény és 2-10 s.r. előnyösen leg­feljebb 2 mm méretű szemcsékből álló mosott és szárított homok vagy kőzetzúzalék elegyéből ké­szült 8-12 mm vastag burkolóréteget terítünk, adott esetben az így elkészített bevonatra, újabb az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom