176396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízbeszerzésre és/vagy talaj víztelenítésére csőkút segítségével és eljárás csőkút építésére
MAGTAB népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 176396 Bejelentés napja: 1978. I. 23. (Gl—268) Nemzetközi osztályozás: E 03 B 3/14 E 02 D 19/10 Közzététel napja: 1980. VIII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VIII. 31. Gyimesi Béla oki. mérnök, Dunakeszi, Kalácska István oki. mérnök, Vác Eljárás vízbeszerzésre és/vagy talaj víztelenítésre csőkút segítségével, és eljárás csőkút építésére 1 2 A találmány eljárás vízbeszerzésre és/vagy talaj víztelenítésre csőkút segítségével, amelyet úgy telepítünk, hogy a tengelye valamely természetes és/vagy mesterséges — utóbbi esetben meglevő vagy tervezett - terepmélyedés, amelynek környezetében szemcsés vízadó talajréteg vagy — rétegek fordulnak elő — partvonalán kívül, vagy azon belül - például mélyebben fekvő padkán - metssze a térszínt. Ugyancsak tárgya a találmánynak egy eljárás 10 vízbeszerzést és/vagy talaj víztelenítést szolgáló, jellemzően 200 mm-t meghaladó átmérőjű csőkút építésére. A folyóparti vízadó rétegből vagy rétegekből történő vízbeszerzés egyik legáltalánosabb módja a 15 csőkutas vízkivétel. Az ismert parti szűrésű csőkutak a vízfolyás partjára, adott esetben a hullámtérre vagy az árvízvédelmi töltés mögé telepített függőleges tengelyű kutak. Hátrányuk a nagy védterület igény, 20 amely ráadásul újabb kúttelepítéseknél a beépítettség és egyéb parthasználatok miatt egyre nehezebben biztosítható. Hátrány az is, hogy a vízhozamuk a folyó vízállásától nagymértékben függ. Gyakori eset, hogy az időszaki csúcsfogyasztás a víz- 25 folyás kisvízi időszakával esik egybe, és ilyenkor a függőleges csőkutakra épülő parti szűrésű vízműtelep nem tudja szolgáltatni az igényelt vízmennyiséget. Ha a vízadó réteg viszonylag vékony, az azt függőlegesen harántoló kútcső beszűrőzhető hossza 30 eleve korlátozott. A függőleges tengelyű, parti szűrésű kutaknál vízminőségi problémák is jelentkezhetnek. Minél távolabb van a kút a vízfolyástól, illetve minél alacsonyabb a folyó beli vízállás, annál 5 jobban érvényesül a talajvíz jelleg és általában megnövekszik a kitermelt víz szennyezőanyagtartalma (nitrát, vas, mangán, szerves anyagok, bakteriológiai szennyezések stb.). A szennyezett talajvíz kizárása csak igen költséges módszerekkel lehetséges (pl. vízzáró résfalak építésével). A parti szűrésű vízműtelepeken történő vízbeszerzés másik elteijedt módja a csápos kutak alkalmazása. A csápos kút — mint ismeretes — függőlegesen vízzáró aknából és belőle a vízadó rétegbe kisajtolt perforált vagy réseit szűrőcsövekből - csápokból - áll. A víz a rétegből a csápokon át gravitációsan jut be a gyűjtőaknába. A 159 729 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból megismerhető ún. törpe csápos kút aknája hegesztett acéllemezekből készül, 2,2 m átmérővel. A parti szűrésű telepeken alkalmazott csápos kutak rendszerint a meder alá is behajtott csápokkal üzemelnek. A csápos kutak bő vízhozamúak és általában jó minőségű vizet adnak, viszonylag vékony vízadó rétegből történő vízbeszen:'sre is alkalmasak, ugyanakkor számos hátrányuk van. Az akna, amelynek fala vízzáró és megfelelően szilárd kell hogy legyen a csápok kisajtolásánál jelentkező támaszerők felvételére, költséges építmény, süllyesz-176396
