176392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a talajban lévő fémes műtárgyak kóboráram által okozott korróziós veszélyeztetettségének elhárítására geofizikai módszerrel
176392 MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. X. 11. (FO-809) Közzététel napja: 1980. VIII. 28. Nemzetközi osztályozás: C 23 F 13/00, G 01 V 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Medgyesi Iván oki. vegyészmérnök, Laczkovics József oki geofizikus, Urhegyi László oki. mérnök, Stadinger István okL közgazdász, Dr. Vida Miklós gépészmérnök, Szathmáry Károly gépészmérnök, Boros Péter mérnök, Kéri János villamosmérnök, Budapest, Arzt József építőmérnök Vecsés Földmérő és Talaj vizsgáló Vállalat, Budapest, Fővárosi Gázművek, Budapest Eljárás a talajban levő fémes műtárgyak kóboráram által okozott korróziós veszélyeztetettségének elhárítására geofizikai módszerrel 1 2 A találmány tárgya eljárás a talajban levő fémes műtárgyak kóboráram által okozott korróziós veszélyeztetettségének elhárítására, geofizikai módszerrel áram mentes tér létesítésével. Az egyenáramú villamos vasúti vontatás, vala- 5 mint egyéb, egyenárammal működő nagyberendezések és katódvédelmek körzetében, ahol az áramkör a talajon, illetve a talajban lévő fémszerkezeten keresztül záródhat, igen súlyos problémát okoz a talajban levő fémes műtárgyak, pl. csővezetékek, 10 kábelek, vasbeton szerkezetek, stb. kóboráram okpzta korróziós veszélyeztetése. Különösen korrózív állapotot hozhatnak létre a nagykiterjedésű, egymással komplex kapcsolatban álló rendszerek, mint pl. a nagyvárosok villamos 15 vontatási hálózatai. A pályán haladó villamos által felvett áram, különböző műszaki okok miatt, nem a sínhálózaton, illetve a visszavezető kábelen tér vissza az áramátalakítóba, hanem kilép a talajba is. A talaj - mely egy jobb-rosszabb vezetőképességű 20 elektrolit — ionos vezetés formájában teszi lehetővé az áramkör záródását. Az így keletkező szórt áram a kóboráram. Amennyiben a kóboráram útjában ún. koncentrált vezető, földben levő fémszerkezet, víz, gáz- 2S csőhálózat, fémburkolatú kábelek, vasbetonszerkezetek stb. található, erre rálép, majd - esetleg többszörös átlépéssel is - az áramátalakító irányában halad. A talajban folyó ionáram a rálépés helyét negatívan polarizálja (az elektrolit ionjai 30 töltést adnak le). Ez rendszerint bizonyos mérvű védelmet is biztosít a fémes műtárgyaknak, - pl. csővezetéknek — az adott szakaszon. A károsítás ott jelentkezik, ahol kilép a csőből azért, hogy az áramkör záródása az áramátalakító állomáshoz megtörténhessen. A fémszerkezeten a töltést elektronok szállítják (fémes vezetés), viszont a kóboráram a talajban mint elektrolitban csak mint ionáram tud haladni, így a töltéshordozók nagyrészét kilépéskor a fémes műtárgy - pl. csővezeték - anyagából szakítja le. Ezeken a helyeken - az áramsűrűség nagyságától, illetve az áramfolyás időtartamától függően a talajban levő fémes szerkezet viszonylag gyorsan korrodál, pl. a csővezeték nagy gyorsasággal perforálódik. Habár a földbe fektetett csővezetéket a talaj elektrokémiai korróziós hatása ellen bevonattal (passzív védelem) védik, ám a legjobb szigetelőanyag is mikroporózus. A pórusok körzetére koncentrálódó átmeneteknél a korróziós folyamat már kisebb áramoknál is megindulhat. Az így keletkezett csőlyukadás jelentős személyi, műszaki és pénzügyi kapacitást köt le az élet és vagyonbiztonság megóvása, valamint a gázszolgáltatás biztonsága érdekében. A gázszivárgások felkutatása, a szivárgási helyek behatárolása, a burkolatbontás és az ezt követő földmunka, majd a szivárgás elhárítása, megszüntetése, végül a földvisszatöltés, burkolathelyreállítás a forgalomtól egyébként is túlterhelt úttes-176392
