176391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvízcsatornák vagy hasnlók felujítására
13 176391 14 az azt körülvevő talpba is behatol, s az ott korábban keletkezett üregeket és fellazult szerkezetű talqtömegeket kitölti, illetve 36 megszilárdult talajrészt képez, ezzel elejét vesszük az útbuikolat későbbi beonáásának. Minthogy az injektáló 35 híg cementhabarcs az üres 23 béléscsövekbe nem tud bejutni, azok a 35 híg cementhabarcsban felúsznák és esésvonaluk az 1 felújítandó csatornaszakasz gerincvonalának esésvonalát követi (7. ábra). Az injektálást mindaddig végezzük, amíg az injektáló 35 híg cementhabarcs a 32 légkibocsájtó csőcsonkon ki nem buggyan. Ekkor a 34 injektáló csőcsonkot és a 32 légkibocsájtó csőcsonkot eltávolítjuk és helyüket cementhábarccsal kitöltjük. Ezután a 14 indítókünetben illetve a 6 aknában levő 23 béléscsőszakaszt 30 cementhabarcs aláöntéssel rögzítjük, majd a 31 felső félszelvényt körülbetonozzuk, a 12 indítógödröt pedig visszatöltjük (6. ábra). A 6 csatornaaknák közötti szakaszokat ugyanilyen módon rendre kiinjektáljuk, azonban ahol 2 házi bekötővezeték csatlakozik az 1 felújítandó csatornaszakaszba, ott az injektálás előtt ezek végeit lezárjuk, hogy a 35 híg cementhaoarcs ne hatoljon be a 2 bekötővezetékbe. Ez úgy történik, hogy a lakóházak pincéje felől a kibontott 2 bekötővezetékbe - például polisztirolhab - 37 csődugót helyezünk el egy 38 befogófej és 39 rudazat segítségével. A 37 csődugót addig tolják előre, amíg az a 23 béléscsőhöz nem ütközik, (8. ábra). Mászható és járható csatornák esetében a ledugózás a csatorna belsejéből is történhet, de akkor a dugókat még a béléscsövek betolása előtt kell elhelyezni. Az egyes áknaközök injektálásánál a 34 injektáló csőcsonkot mindig a mélyebben fekvő csőszakasznál, a 32 légkibocsájtó csőcsonkot pedig a magasabban fekvőnél kell elhelyezni, hogy a 34a injektálás iránya alulról felfelé történjék. Az injektáló 35 híg cementhabarcs megszilárdulása után a 2 házi bekötővezetékek, majd a felújított csatornaszakasz üzembehelyezés következik. Első lépésként a pincékből 39 rudazattal ellátott 40 fúrófejet juttatunk a 2 házi bekötővezetékbe. A 40 fúrófej külső átmérője megegyezik a 2 házi bekötővezeték belső átmérőjével. A 40 fúrófej segítségével kivágjuk először a 37 csődugót, majd a. megszilárdult 35 híg cementhabarcsréteget, végül pedig a 23 béléscső falát s a kivágott forgácsot eltávolítjuk (9. árra). Ez a művelet mászható és járható szelvények esetében természetesen a béléscső belsejéből is elvégezhető. Egyidejűleg a 6 csatornaaknában kivágjuk a 23 béléscső 33 aknakünet fölötti részét (10. ábra). Ezután a csatornából kiemeljük először az 7” alsó csőelzáró szerkezetet, majd pedig a T felső csőelzárószerkezetet. Végezetül a pincékben helyreállítjuk a 4 lefolyócső szakaszát s. ezzel a felújított csatorna teljesen üzemképes. A 23 béléscsövek behúzását elősegítjük, ha a súrlódás csökkentésére pl. mésztejet adagolunk. A példaként ismertetett foganatosítási mód wc bármilyen anyagú, alakú és méretű csatornák esetében teljesen azonosan hatható végre. A 24 csőtok és a 22 csőfarok mérete mindig azonos, a csői,: vastagsága - előbbiektől függetlenül - a cső átmérőjétől, a terheléstől és a megkívánt élettartamtól függően tetszés szerint változtatható. A toktömítést szolgáló 41 ragasztott gumigyűrű keresztmetszete is mindig azonos. Speciális igények esetén a tok más anyaggal - például 42 műgyantakittel - is tömíthető. A 11a. és 11b. ábrák a ragasztott 41 gumigyűrűk helyzetét szemléltetik kapcsolás előtt és után, a 11c. ábra műgyantakittes tömítést szemléltet. A találmány előnye, hogy a béléscsövezéshez használt csőanyag a szállított közegben (szennyvíz), valamint a talajvízben előforduló mindenféle kérni kália és azok lehetséges koncentrációi esetén korrózióálló, hőtágulási együtthatója szabályozható és az mindig a felújítandó cső anyagának és a béléscső rögzítéséhez használt kitöltőanyagnak a hőtágulási együtthatójával közel azonos értékű, s így káros feszültségek a béléscsőben nem keletkeznek. A béléscsövön keresztül se ex-, se pedig infütrádó nem jön létre, a csőanyag a munkálatok során sérülésre, az üzemelés során pedig koptatóhatásra nem érzékeny. A csövek kötése úgy van megoldva, hogy annak végrehajtásához nem szükséges különleges szakértelem, nagy létszám, különleges munkahelyi körülmény a kötési idő kivárására, vagy különleges berendezés. A felújított csatorna maradéktalanul átveszi a régi csatornától a teherviselést, élettartama a megnövekedett forgalmi terhelések figyelembevétele mellett is hosszú. A béléscső úgy helyezkedik el a régi csatornában, hogy megakadályozza a régi csatomafal - és azzal együtt az útburkolat - későbbi beomlását, nem követi annak folyásfenekén a kopás következtében kialakult mélyedéseket, azaz esése közel egyenletes és megfelel a bélelt csatornaszakasz átlagos esésének. A találmány lehetővé teszi, hogy a felújítandó régi csatornaszakasz hosszát előzetesen nem kell pontosan felmérni, hanem a hosszmérést elegendő a felszínen (az úttesten, aknától-aknáig) elvégezni, a felmért hossz és a már elhelyezett béléscsőszakasz tényleges hossza közti eltérést pedig az indítógödörben pontosan ki lehet egyenlíteni. A béléscsőnek a régi csatornába való rögzítéséhez használt injektáló anyag alkalmas arra is, hogy a régi csatorna mentén a talajban már korábban keletkezett üregeket és fellazulásokat kitöltse, illetve rögzítse, s ezzel megakadályozza az útburkolat beomlási veszélyét. A találmány szerinti csatorna vízszállító képessége nagyobb, mint a régi csatorna új állapotában való vízszállító képessége volt, mert a súrlódási ellenállás kicsi. A találmány alkalmazhatósága független a csatorna méretétől, szelvényétől és anyagától, szükségtelenné teszi a falazat felületelőkészítési munkáit, (felérdesítés, zsírtalanítás, kiszárítás stb.). A találmány előnye, hogy az időjárástól függetlenül kivitelezhető, bármilyen méretű és alakú és anyagú csatorna esetén is a csőszelvényen kívülről pl. indítógödörből. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
